Informatika és tudomány

Hunter

Előkerültek Chadwick professzor titkai

Közel 70 év után öt elrejtett, lepecsételt borítékból előkerültek James Chadwick, a neutron felfedezőjének atomreaktor-építési instrukciói. A dokumentumokat Chadwick, a neutron felfedezője maga küldte el a Brit Királyi Társasághoz megőrzésre még a II. világháború alatt, azzal az indokkal, hogy az akkor még forradalmian új tudománynak számító tartalom publikálása túl érzékenyen érintené az akkori helyzetet.

A borítékokra nemrégiben, katalogizálás közben bukkantak rá a Brit Tudományos Akadémia archívumában, kibontásukra kedden, a neutron felfedezésének 75. évfordulóján került sor.

A borítékban két francia tudós, valamint a cambridge-i Cavendish laboratóriumban dolgozó Hans von Halban és Lew Kowarski munkáját tartalmazta. A dokumentumok részletesen leírják a tudósok által elvégzett maghasadási kísérleteket, felsorolják egy atomreaktor építéséhez szükséges alkotóelemeket, ismertetik hogyan készíthető urániumból plutónium, valamint a nukleáris láncreakciók stabilizálásának módszereit.

Dr. Bian Cox, a CERN részecskefizikusa szerint elképesztő ismeretanyagot halmoztak fel a dokumentumokban. Különösen figyelemre méltó, hogy ezek a tudósok csupán 8 évvel a neutron puszta létének felfedezése után már azon dolgoztak, hogyan használják fel azokat a maghasadáshoz és energia előállítására, így nem csodálkozik, hogy Chadwick a háború alatt elzáratta ezeket a papírokat, hiszen ezek alapján már megépíthető lett volna egy működőképes nukleáris reaktor.

Chadwick professzor a lezárt borítékokhoz egy levelet is mellékelt, melyben leírta, hogy felismerve a maghasadásból nyerhető hatalmas energia-kibocsátás lehetséges következményeit, úgy véli "jelenleg nem tanácsos a dokumentumok publikálása". "Ezek az iratok jelentős részt képviselnek a nukleáris történelemben. Betekintést nyújtanak a területen dolgozó tudósok természetébe" - nyilatkozott Cox a BBC-nek. "Elképesztő olvasni nézeteiket kutatásuk lehetséges végkimeneteléről, és hogy mennyire pontosak voltak ezen jóslataik."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Munkas #59
    Az energia- és a plutónium termelő reaktorok akkoriban még jelentették ugyanezt. Az első kísérleti atomreaktort tényleg ’42-ben egy sportcsarnok lelátója alatt rakták össze és indították el (akkoriban még nem nagyon foglalkoztak a sugárvédelemmel). De az atombombához plutónium kell (vagy jelentősen feldúsított urán, de ez nem ide tartozik), ahhoz meg, hogy számottevő mennyiség keletkezzen jón nagy reaktor teljesítmény is kell. Ezt az Amcsik úgy oldották meg, hogy építettek egy jó nagy reaktort és a Hanford folyó vizét vezették át rajta hűtésként.
    Itt még nem volt primer és szekunderkör, meg egyéb sugárvédelmi gátak, gyakorlatilag a reaktort mindenféle védelem nélkül a folyóban üzemeltették, aztán kiemlegették a fűtőelemeket és kivonták belőle a plutóniumot, majd mehettek vissza.
    Ez energiát nem termelt csak plutóniumot, meg fűtötték vele a folyót, ráadásként persze szépen szétterítették a reaktorban keletkező radioizotópokat a fél államban. Ezért mondják néhányan, hogy az amerikai népesség nagyobb sugárdózist kapott az atombomba gyártása során, mint a japánok miután a bombákat bevetették ellenük.
    Hasonlóan, mint a szinte mindegyik találmányt, energiatermelésre és egyéb civil célokra már csak jóval később használták.
    A felfedezések visszatartása meg akkoriban nagy divat volt. Volt aki az idealizmusával indokolta (mint Chandwickék), de a többség hazafias céllal (ne adjunk fegyvert az ellenség kezébe), vagy kényszerből tartotta vissza a tudományos eredményeket. A háború előtti években már általános volt, hogy a tudományos eredményeket szinte senki nem publikálta, csak beküldték a tudományos társaságoknak, folyóiratoknak, hogy regisztrálják a beérkezését, hogy később tisztázni lehessen kié volt az adott felfedezés elsőbbsége.
    Chanwick is így tett, de szerintem ezeket az eredményeket akkoriban már messze túlhaladták a német fizikusuk. Ne feledjük, akkor a tudomány, a porosz oktatási rendszernek köszönhetően, ott virágzott, sőt még most is nekünk is ezért van igen komoly tudományos potenciálunk.
  • babajaga #58
    Mellesleg senki nem keverte itt a kettőt.
  • pex #57
    Nem Szilárd Leó csinálta ugyanezt? Az ő kedvenc szokása volt, hogy az ötleteit lepecsételt borítékban elküldte önmagának, így ha valami szabadalmi afférja volt, meg tudta mutatni, hogy a posta már ekkor vagy akkor látta ezt a borítékot.
    Mellesleg az ő nevéhez fűződik a láncreakció és a bomba elve. (wikipedia szerint is). Szerintem Sükösd is így tanította, persze akkor még nem lehetett tudni erről a levélről. De számomra hülyén hangzik, hogy a Brit Királyi Társaság _nem_ nyitott ki egy nekik címzett levelet. Nyílván előfordulhat hogy Szilárd és Chadwick nagyjából egyszerre kitalál valamit, és mintha Chadwick ötlete kidolgozottabb lenne, de számomra itt akkor sem áll össze a kép. Lehet csak rossz napom van
  • cain #56
    no igen, a korrózió és az erózió nem ugyanaz. államvizsgáról egy ilyen elszólásért kivágják az embert. =)
  • Nandusz #55
    Amúgy az a tény, hogy sótalan vízzel mennek az erőművek tápvíz rendszerei, az nem zárja ki az eróziót, MErt az egyfajta áramlásból származó, inkább mechanikai károsodás

    A Harcos számára a legnehezebb a győzelem órája /Dalcsev/
  • Nandusz #54
    Nagyon vágod a kérdést, de én meg nemegyszer láttam a különleges minőségű anyagból készült lapátokat az atomerőmű szétszedett turbináiban is saját szememmel és saját kezemmel tapintva azokat, és hát biszony eszi a lapátot a nedves gőz megsúgom. Ezen kívül láttam még a BBC (Brown Boweri Company) típusú 220Mwattos turbinákat is szétszedve (na ezek száraz gőzzel mennek 540 fokon és 160 barral)a Százhalombattai, Tiszaújvárosi és a Mátrai Hőerőművekben is. A kissebb Láng Gépgyár turbinákat nem említeném most. Bár azokból is nemegyet láttam szétszedve.
    Sőt ezeket a turbinákon végeztem egytengelyűség beállítást, csapágyhézag beállítást, tömszelence radiális-axiális hézag beállítást sőt!! Erozió okozta hibák feltárását is (de ezt főleg a paksin)stb. stb.
    Van még egyéb kérdésed?:)

  • babajaga #53
    Hőerőművekben elsősorban sótalanított (desztillált minőségű) vízet használnak max 6,9 pH val tehát korrózió nem áll fenn. A legkisebb teljesítményű generátorhoz (2 MW) csatlakokozó turbina is legalább 420 fokos gőzt kap ami azt jelenti hogy a lapáttérben vízcsepp nem jelenhet meg, ezért eróziós károsodás sem létezik. Én láttam az évenkénti javításra szétszedett turbinát ahol csak a forgás miatt kopó alkatrészeket kellett javítani a két lapátrészhez rendszeresen hozzá se kellett nyúlni.
  • Nandusz #52
    Nem a korrózió okoz gondot főként, mert azt adalék anyagokkal minimalizálni lehet, hanem a magas víztartalom okozta erózió...tehát kihordja az alkatrészek belső felületét. Ez nem csak a turbinánál baj, hanem az összes lényeges szekunderköri berendezésnél.
  • Caro #51
    Pakson blokkonként 2 db. 220 MW-os generátort hajtanak, így összesen 8 db generátor-turbina pár van.
    Hogy hogyan csinálják, arról ne engem kérdezz, kérdezz meg egy gépészt ;)
    Én annyit tudok róla, hogy ezeket ellenállóbb anyagból kell készíteni, mert a lecsapódó víz miatt jobban korrodálódnak, mint a hőerőműves társaik.
  • Nandusz #50
    "A víz forráspontja 1 bar, azaz légköri nyomáson 100 oC, a primer körben uralkodó 123 bar nyomáson viszont már 330 oC körüli."

    De épp ez bizonyítja azt, hogy 297-en még messze nincs forráspont közeli állapotban. Tehát 267-en meg pláne nem...Mert mintha ezt a 267 vs. 120bart próbáltad volna megkérdőjelezni. Vagy már nem emlékszel, hogy mit írtál?
    Az hogy 120 bar a víz nyomása, az nem determinálja őt, hogy akkor isten bizony ezzel egyenes arányban 330 foknak is kell lenni. Sztem, valamit rosszul értelmezel. Mindegy.
További bejegyzések a fórumban...