Hunter
Ismét gyártana plutóniumot az Egyesült Államok
A hidegháború befejezése óta először mérlegeli az Egyesült Államok a plutónium-238 előállítását, bár a hivatalos közlések szerint ezúttal nem a fegyverkezésben, hanem az űrkutatásban használnák fel.
A döntésre már idén ősszel sor kerülhet. Amennyiben zöld utat kap a 300 millió dolláros tervezet, akkor egy délkelet-idahói szövetségi nukleáris létesítményben megkezdődhet a radioaktív fém előállítási procedúrája. Az Idaho Nemzeti Laboratóriumban (INL) 2011-től 30 éven át évente 5 kilogrammot állítanak majd elő. A nem-fegyverminősítésű plutóniumot űrakkuként emlegetik, és szinte bármelyik űrjárműben felhasználnák a műholdaktól egészen a világűr távoli pontjaira irányított szondákig.
Az INL egyik telephelye
A tervezet az űrakkuk felét a NASA projektjeinek szánja, míg a másik felét meg nem nevezett nemzetbiztonsági célokra használná. A gyártásra azért van szükség, mert az amerikai készletek kimerülőben vannak, valamint egy oroszokkal kötött egyezmény szerint azt a készletet nem is használhatják fel biztonsági vagy védelmi alkalmazásokhoz.
Idaho ugyan már rábólintott a tervezetre, azonban a radioaktív hulladék elhelyezéséről heves viták folynak az állam és a minisztérium között. Idaho állam vezetői írásos biztosítékot követelnek arról, hogy a becslések szerint évente keletkező 21 000 liter szennyezett hulladékot eltávolítják az államból. Az energiaügy azzal érvel, hogy Idaho vezető szerephez juthat a nemzet űrprogramjában és ennek örülnie kellene, a lakosok többsége azonban egyáltalán nem tűnik boldognak, különösen annak fényében, hogy a laboratórium komplexum közvetlen közelében található az Eastern Snake River víztárolója, ami az állam elsőszámú ivó- és öntözővíz-forrása.
A döntésre már idén ősszel sor kerülhet. Amennyiben zöld utat kap a 300 millió dolláros tervezet, akkor egy délkelet-idahói szövetségi nukleáris létesítményben megkezdődhet a radioaktív fém előállítási procedúrája. Az Idaho Nemzeti Laboratóriumban (INL) 2011-től 30 éven át évente 5 kilogrammot állítanak majd elő. A nem-fegyverminősítésű plutóniumot űrakkuként emlegetik, és szinte bármelyik űrjárműben felhasználnák a műholdaktól egészen a világűr távoli pontjaira irányított szondákig.
Az INL egyik telephelye
A tervezet az űrakkuk felét a NASA projektjeinek szánja, míg a másik felét meg nem nevezett nemzetbiztonsági célokra használná. A gyártásra azért van szükség, mert az amerikai készletek kimerülőben vannak, valamint egy oroszokkal kötött egyezmény szerint azt a készletet nem is használhatják fel biztonsági vagy védelmi alkalmazásokhoz.
Idaho ugyan már rábólintott a tervezetre, azonban a radioaktív hulladék elhelyezéséről heves viták folynak az állam és a minisztérium között. Idaho állam vezetői írásos biztosítékot követelnek arról, hogy a becslések szerint évente keletkező 21 000 liter szennyezett hulladékot eltávolítják az államból. Az energiaügy azzal érvel, hogy Idaho vezető szerephez juthat a nemzet űrprogramjában és ennek örülnie kellene, a lakosok többsége azonban egyáltalán nem tűnik boldognak, különösen annak fényében, hogy a laboratórium komplexum közvetlen közelében található az Eastern Snake River víztárolója, ami az állam elsőszámú ivó- és öntözővíz-forrása.