Hunter

Az oroszok sem maradnak ki a Hold-mizériából

A nemzet elsőszámú űrrepülési cége, az Energija elnökének nyilatkozata szerint Oroszország 2011-12 környékére tervezi első emberi űrrepülését a Holdra.

Úgy tűnik, a Hold-expedíciókkal kapcsolatos bejelentések hónapját éljük. Ezúttal Oroszország tette közzé terveit, a körülményekhez képest meglehetősen részletesen. Az Energija három szakaszban szeretné felderíteni a Holdat. Az első egy Szojuz űrhajó eljuttatása a felszínre, a második egy állandó holdbázis kiépítése 2010 és 2025 között, és végül a Hold ipari alkalmazásainak felmérése, idézi Nyikolaj Szevastyijanov szavait a RIA Novosztyi hírügynökség.

Az elnök az orosz fővárosban megrendezésre került 5. Űrrepülési Kongresszuson ismertette cége terveit, fő célkitűzésként a felszín asztrofizikai kutatásait jelölve meg, melynek végeredményeként idővel a Föld környezetszennyező iparágait ki lehetne telepíteni a Holdra. Emellett pedig olyan nyersanyagokat nyerhetnének ki - többek közt a hélium-3-mat - ami enyhíthet a Föld egyre növekvő energiaéhségén. Az atomerőművekben és a mikrochip gyártásban is kiválóan használható hélium-3 bolygónkon rendkívül ritka, a Holdon azonban bőséges készletek szunnyadnak.

Az oroszok a Szojuz egy felfrissített változatával szeretnének embert juttatni a Holdra, melyből az első példány 2010-re lenne bevethető. Szevasztyijanov elmondása szerint már dolgoznak a modernizált változat fejlesztésén, melyben helyet kapnak az új digitális technikák és az üzemanyagtartályokat is kibővítik, hogy ne csupán a Nemzetközi Űrállomásig tartsanak ki a készletek, hanem a Hold-utazáshoz is alkalmasak legyenek. Az Energija terveit nem csupán az Orosz Szövetségi Űrügynökség, de az ESA is támogatja, ami jelentős lökést adhat a hangzatos bejelentés megvalósításának, főként a modernizált Szojuz 2010-es indításának.

Szó esett a másik nagy favoritról, a Marsról is, Szevasztyijanov 2025 utánra teszi az első repülést, amihez a pénzügyi okokból elásott Kliper űrrepülőgépet, vagy annak alapjait kívánják felhasználni. Az űrrepülővel négy fő vághat neki az útnak, ami elvileg két és fél évig tartana. Ehhez kapcsolódó hír, hogy az oroszok hamarosan megkezdenek egy Mars-utazás szimulációs programot, melyben a csapatra nehezedő lélektani hatásokat tanulmányoznák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • janus391 #74
    Ja aztán jön a hello Dave
  • DarkKyle #73
    Mit szarakszunk itt a Holddal???
    Irány a Jupiter! Kicsit messze van, az igaz, de: nem kell leszállni rá, elég egy nagy kanállal meríteni a felhőkből és máris több tonna He3-at kortyolhat a raktér!
    "Mellesleg" van egy-két holdja is, melyet érdemes lenne felkeresni (pl. Europa). Kellemest a hasznossal? Hajrá!
  • Sanyix #72
    Igen. Ezért kell megfordítani az ülés lassuláskor :D
  • Sanyix #71
    "Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában."
    Mi nem érthető?
  • Thrawn #70
    A mai űrhajókban sincs már nagyobb terhelés, mint 3-4G. A legénység nyilván nem csak pilótákból állna, a hőskornak lassan vége.
  • Pharaoh #69
    Úgy tudom, hogy pozitív G-t ből többet bír az ember, mint negatívból, aminek a tűréshatára valóban csak 3-4G
  • Sanyix #68
    Miért ne lenne célszerű 3g-nél több? Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában. Ember nélkül meg amennyit az űrhajó bír...
    Van B terv, ugyanolyan free return pályán kell elindulni a hold felé mint az apollo-, csak még pontosabban megtervezve, és ha nem jön össze a leszállás akkor szépen visszarepül a földre. Ehhez a korrekcióhoz elegendőek az rcs hajtóművek, és pár kg üzemanyag.
  • Sidewinder #67
    Allor hajrá Oroszok és ESA.Remélem sikerrel jártok!Előzzétek le a nagyképű,hülye jenkiket!GO RUSSA&EUROPE!
  • pipaxy #66
    szerintem 2025-2030 az az időskála, amikor már reálisan működni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idő...

    Egy kicsit talán túl optimista vagy. A He3 fúzió széleskörű használatához először az kell, hogy a jelenleg fejlesztett D-T alapú rendszerek bizonyítsák gazdasági kompetenciájukat a többi co2-őt nem kibocsátó energiaforrás között. Ezek után további árcsökkentést kell elérniük, hogy akkor is versenyképes maradjon a fúzió, ha a Holdról kell beszerezni az üzemanyagot. 1 tonna He3-hoz kb. 250 millió tonna holdkőzetet kell feldolgozni, ami sejteti, hogy a He3 nagyon-nagyon drága egy üzemanyag lesz.
  • pipaxy #65
    Atomhatalmaknál érdemes érdeklődnöd. Az USA-nak úgy 150 kg He3 van már birtokában, tehát nagyobb tételben ne gondolkodj:)