Hunter
A magánszektor is Holdra szállna
A NASA a magánszektort is mozgósítja az X-díj Alapítványon keresztül a Holdra való visszatérési törekvései érdekében.
A NASA Centennial Challenge sorozatának legújabb kiírása, a Lunar Lander Challenge nevet viselő pályázat fődíja az Alapítvány belépésével nem kevesebb, mint 2,5 millió dollárra szökött, ami jóval meghaladja az eddigi párszázezres díjazásokat. A pályázat részleteit pár napja jelentette be Shana Dale, az űrügynökség igazgatóhelyettese, míg a szabályokat az X-díj Alapítvány elnöke, a csapatok regisztrációját hivatalosan is megnyitó Peter Diamandis ismertette.
A NASA 2 millió dollárral járult hozzá a kiíráshoz, ami jelzi, mekkora hangsúlyt fektetnek a Holdra szállásra. Dale szeretné a NASA zászlaja alatt összegyűjteni a tradicionális űrrepülési társaságokat, az űrrepülésbe befektető magánvállalkozásokat, valamint a NASA-hoz és annak űriparához eddig egyáltalán nem kötődött high-tech cégeket. Az űrügynökség különösen a rakéták és a leszálló rendszerek terén vár innovatív ötleteket a nevezőktől, derült ki a program vezetője, Brant Sponberg szavaiból.
Egy égitesten való landoláshoz elsősorban függőleges fel- és leszálló képességekre lesz szükség. Itt lép be a képbe az X-díj Alapítvány, illetve korábbi és jelenlegi sorozataik nevezői. John Carmack Armadillo Aerospace-e és az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos által finanszírozott Blue Origin is függőleges kilövő és leszálló rendszereken dolgoznak. A mostani kiírásra nevezőknek be kell mutatniuk járművük függőleges felszállási, lebegési, majd a felszállás helyétől legfeljebb 100 méterre történő leszállásának képességeit, illetve a csapatoknak járművükkel szimulálniuk kell egy Hold-utazást, valamint egy alacsony holdkörüli pályán történő keringést.
A versenyt két szintre osztották. A nehezebbik, a második szint megköveteli a járműtől, hogy legalább 50 méteres magasságba emelkedjen, emellett minimum 180 másodpercet kell a levegőben töltenie mielőtt végrehajtja a leszállást egy 100 méterrel távolabb elhelyezett, a köves holdfelszínt szimuláló területen. Ezután a manőversorozatot meg kell ismételni, előtte azonban a járműveket újratölthetik üzemanyaggal. A könnyített első szint mindössze 90 másodpercnyi repülési időt követel meg és a leszállóhely is teljesen sima lesz. A verseny szervezése és levezénylése teljes egészében az X-díj Alapítvány feladata.
A versenyre az új-mexikói Las Crucesben tartandó X-díj Kupa keretei között kerül sor október 18. és 21. között. Az amerikai űrhivatal legalább akkora áttörést vár, mint amit a 2004-es Ansari X-díj hozott a magánűrrepülés történetében.
Sponberg nyilatkozatában elmondta, ezzel még messze nem ér véget a Centennial Challenges sorozat, ami mind kihívásait, mind pénzdíjait tekintve további magasságokba emeli majd az űrrepülésben érdekelt magáncégeket, egyetemeket. Elsősorban rakétákkal kapcsolatos fejlesztésekre irányuló pályázatokra lehet majd számítani, különösen a nem mérgező és újra felhasználható rakéták területén, de valószínűleg pályázatot írnak ki egy az Apollo program holdjáróihoz hasonló jármű megalkotására is.
A NASA Centennial Challenge sorozatának legújabb kiírása, a Lunar Lander Challenge nevet viselő pályázat fődíja az Alapítvány belépésével nem kevesebb, mint 2,5 millió dollárra szökött, ami jóval meghaladja az eddigi párszázezres díjazásokat. A pályázat részleteit pár napja jelentette be Shana Dale, az űrügynökség igazgatóhelyettese, míg a szabályokat az X-díj Alapítvány elnöke, a csapatok regisztrációját hivatalosan is megnyitó Peter Diamandis ismertette.
A NASA 2 millió dollárral járult hozzá a kiíráshoz, ami jelzi, mekkora hangsúlyt fektetnek a Holdra szállásra. Dale szeretné a NASA zászlaja alatt összegyűjteni a tradicionális űrrepülési társaságokat, az űrrepülésbe befektető magánvállalkozásokat, valamint a NASA-hoz és annak űriparához eddig egyáltalán nem kötődött high-tech cégeket. Az űrügynökség különösen a rakéták és a leszálló rendszerek terén vár innovatív ötleteket a nevezőktől, derült ki a program vezetője, Brant Sponberg szavaiból. Egy égitesten való landoláshoz elsősorban függőleges fel- és leszálló képességekre lesz szükség. Itt lép be a képbe az X-díj Alapítvány, illetve korábbi és jelenlegi sorozataik nevezői. John Carmack Armadillo Aerospace-e és az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos által finanszírozott Blue Origin is függőleges kilövő és leszálló rendszereken dolgoznak. A mostani kiírásra nevezőknek be kell mutatniuk járművük függőleges felszállási, lebegési, majd a felszállás helyétől legfeljebb 100 méterre történő leszállásának képességeit, illetve a csapatoknak járművükkel szimulálniuk kell egy Hold-utazást, valamint egy alacsony holdkörüli pályán történő keringést.
A versenyt két szintre osztották. A nehezebbik, a második szint megköveteli a járműtől, hogy legalább 50 méteres magasságba emelkedjen, emellett minimum 180 másodpercet kell a levegőben töltenie mielőtt végrehajtja a leszállást egy 100 méterrel távolabb elhelyezett, a köves holdfelszínt szimuláló területen. Ezután a manőversorozatot meg kell ismételni, előtte azonban a járműveket újratölthetik üzemanyaggal. A könnyített első szint mindössze 90 másodpercnyi repülési időt követel meg és a leszállóhely is teljesen sima lesz. A verseny szervezése és levezénylése teljes egészében az X-díj Alapítvány feladata.A versenyre az új-mexikói Las Crucesben tartandó X-díj Kupa keretei között kerül sor október 18. és 21. között. Az amerikai űrhivatal legalább akkora áttörést vár, mint amit a 2004-es Ansari X-díj hozott a magánűrrepülés történetében.
Sponberg nyilatkozatában elmondta, ezzel még messze nem ér véget a Centennial Challenges sorozat, ami mind kihívásait, mind pénzdíjait tekintve további magasságokba emeli majd az űrrepülésben érdekelt magáncégeket, egyetemeket. Elsősorban rakétákkal kapcsolatos fejlesztésekre irányuló pályázatokra lehet majd számítani, különösen a nem mérgező és újra felhasználható rakéták területén, de valószínűleg pályázatot írnak ki egy az Apollo program holdjáróihoz hasonló jármű megalkotására is.