Hunter

A magán­szek­tor is Holdra szállna

A NASA a magánszektort is mozgósítja az X-díj Alapítványon keresztül a Holdra való visszatérési törekvései érdekében.

A NASA Centennial Challenge sorozatának legújabb kiírása, a Lunar Lander Challenge nevet viselő pályázat fődíja az Alapítvány belépésével nem kevesebb, mint 2,5 millió dollárra szökött, ami jóval meghaladja az eddigi párszázezres díjazásokat. A pályázat részleteit pár napja jelentette be Shana Dale, az űrügynökség igazgatóhelyettese, míg a szabályokat az X-díj Alapítvány elnöke, a csapatok regisztrációját hivatalosan is megnyitó Peter Diamandis ismertette.

A NASA 2 millió dollárral járult hozzá a kiíráshoz, ami jelzi, mekkora hangsúlyt fektetnek a Holdra szállásra. Dale szeretné a NASA zászlaja alatt összegyűjteni a tradicionális űrrepülési társaságokat, az űrrepülésbe befektető magánvállalkozásokat, valamint a NASA-hoz és annak űriparához eddig egyáltalán nem kötődött high-tech cégeket. Az űrügynökség különösen a rakéták és a leszálló rendszerek terén vár innovatív ötleteket a nevezőktől, derült ki a program vezetője, Brant Sponberg szavaiból.

Egy égitesten való landoláshoz elsősorban függőleges fel- és leszálló képességekre lesz szükség. Itt lép be a képbe az X-díj Alapítvány, illetve korábbi és jelenlegi sorozataik nevezői. John Carmack Armadillo Aerospace-e és az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos által finanszírozott Blue Origin is függőleges kilövő és leszálló rendszereken dolgoznak. A mostani kiírásra nevezőknek be kell mutatniuk járművük függőleges felszállási, lebegési, majd a felszállás helyétől legfeljebb 100 méterre történő leszállásának képességeit, illetve a csapatoknak járművükkel szimulálniuk kell egy Hold-utazást, valamint egy alacsony holdkörüli pályán történő keringést.

A versenyt két szintre osztották. A nehezebbik, a második szint megköveteli a járműtől, hogy legalább 50 méteres magasságba emelkedjen, emellett minimum 180 másodpercet kell a levegőben töltenie mielőtt végrehajtja a leszállást egy 100 méterrel távolabb elhelyezett, a köves holdfelszínt szimuláló területen. Ezután a manőversorozatot meg kell ismételni, előtte azonban a járműveket újratölthetik üzemanyaggal. A könnyített első szint mindössze 90 másodpercnyi repülési időt követel meg és a leszállóhely is teljesen sima lesz. A verseny szervezése és levezénylése teljes egészében az X-díj Alapítvány feladata.

A versenyre az új-mexikói Las Crucesben tartandó X-díj Kupa keretei között kerül sor október 18. és 21. között. Az amerikai űrhivatal legalább akkora áttörést vár, mint amit a 2004-es Ansari X-díj hozott a magánűrrepülés történetében.

Sponberg nyilatkozatában elmondta, ezzel még messze nem ér véget a Centennial Challenges sorozat, ami mind kihívásait, mind pénzdíjait tekintve további magasságokba emeli majd az űrrepülésben érdekelt magáncégeket, egyetemeket. Elsősorban rakétákkal kapcsolatos fejlesztésekre irányuló pályázatokra lehet majd számítani, különösen a nem mérgező és újra felhasználható rakéták területén, de valószínűleg pályázatot írnak ki egy az Apollo program holdjáróihoz hasonló jármű megalkotására is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Mr Csé #43
    johát én ugyértem egyben az összes az egy :)
  • mrzool #42
    Úgyérted a 7. részt, nemde?
  • Mr Csé #41
    megint lehet izzitani a titkos studiokat a sivatagban hogy leforgassák az ál holdraszállás 2-t
  • [NST]Cifu #40
    1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintről felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sőt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is.

    Figyelembe véve a CEV program költségeit, az "olcsóbbak" tényezőt azért kisbetüvel és feltételes módban írnám. ;)
  • jeec #39
    "... de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetőséget is. "
    Nem mondanám kis üzletnek. Sőt. Ez az egyik fő alapja a cégük további fejlődésének.
    Rutan azt mondta: van még egy célja, amit az életében el akar érni, és ez pedig az, hogy eljusson a Holdra. Ő olyan ember, aki nem beszél össze-vissza. Szóval ez nem amolyan üres szólam, ezt ő komolyan gondolja. Volt már néhány kitűzött célja, és azokat el is érte.
    Természetesen ez utóbbi célkitűzése a legkomolyabb, de biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz azért, hogy el tudja érni, és olyan dologba még nem vágott bele, ami ne lett volna kivitelezhető (a számára).

    Igazad van abban, hogy a Holdprogramnál a pénz nem számított (megjegyzem - az elején, mivel később pont emiatt ért véget idejekorán).
    Azt is látni kell, hogy sokat fejlődött a technika azóta (sok mindenben pont a Hold program indította el az lendületes fejlődést), szóval ezeket az alapokat felhasználva már olcsóbban meg lehet ismételni a teljesítményt. Ez két tényezőt foglal magában:
    1. sok technológiát nem kell 0-ról, illetve alacsony szintről felfejleszteni, mert ezek már adottak. Sőt, ezek a technológiák azóta kiforrottak lettek, és olcsóbbak is.
    2. azóta kifejlesztett új technológiák előnyeit is fel lehet használni. Olyan dolgokat, amikről akkor még nem is álmodhattak.

    Az az emberiség szégyene, hogy vannak olyan fejlesztések, amik idővel feledésbe merülnek, és újra ki kell találni azokat, sajnos erre is vannak példák.
  • teddybear #38
    Összehasonlítottam. Nem vitás, az X-15 -ös program sokkal drágább volt. A SpaceShipOne -t meg egy milliárdos szinte hobbiból pénzelte, de nyitva hagyott egy kis üzleti lehetőséget is. Nem rajta, hanem az amerikai kormányzaton múlt, hogy nem folytatódik egyenlőre.

    A kettő egészen más célból indul. A "nemzeti presztizs-program" sokkal nagyobb forrásokat mozgósított, ennél gazdaságosságról szó sem volt. De a magánszektor szereti, ha nem dobja ki a pénzét csupán semmiért. Csak akkor pénzeli a holdutazást, ha megéri. Ha akadnak olyanok, akik fizetnek a szállításért. Még ha low-cost kivitelű is.
  • jeec #37
    ...programsorozat...
  • jeec #36
    teddybear, hasonlítsd össze a SpaceShipOne és az X15 programok költségvetését! Főleg, ha hozávesszük, hogy az X15 egy programsotrozat egyik tagja.
    Tanulságos.

    Persze egy Holdprogramhoz sok-sok pénz kell, ez nem vitás. Azonban Rutanék másképpen állnak a kérdéshez, mint az USA akkor. Az USA-nak bevétele nem volt az űrprogramjában. Aonban kiadása dögivel. Nem kis apparátussal dolgoztak.
  • HUmanEmber41st #35
    Nah ebben igazad van, ha nincs pénz, nincs Holdutazás sem. Még low-cost kivitelben sem..
  • teddybear #34
    Ami meg a holdutazást illeti, szerintem ez még odébb lesz. A SpaceShipOne kb. megismételte a hatvanas évek eleji X-15 -os teljesítményét, de csak a magasságot érte el, a sebességet nem. Az amiknak innen még úgy egy évtizedébe került, hogy az Apolló programmal elérjék a holdat. Méregdrágán. Többszázezer ember dolgozott közvetve, vagy közvetlenül ezért, és számolatlan ömlött a pénz is a programba. Ezt nem fogják megismételni, főleg a magánszektor nem.