Hunter
Japán is a Holdra vágyik
Az USA törekvése a Holdra történő visszatérésre egyre több nemzet kedvét hozza meg hasonló expedíciók kivitelezésére. A legújabb jelentkező Japán, amely 2030-ra már egy lakható holdbázist vizionál.
A bejelentés a japán Hold- és bolygókutatási program igazgatója, Junicsiro Kavagucsi nevéhez fűződik, aki egy Tokióban megrendezett szimpóziumon ismertette a terveket. 2020-ig embert küldenek a Holdra, majd tíz éven belül egy bázis építésébe fognának. Mindez csak terv, mivel a japán űrügynökség, a JAXA költségvetéséből a mai napig egyetlen fillért sem különítettek el a projektre, ami várhatóan 3 billió jent, azaz 26 milliárd amerikai dollárt emésztene fel, a japán űrtudósok azonban erőteljes lobbizásba kezdtek. A Kavagucsi által bejelentett időpontok és részletek Japán 2005 tavaszán felvázolt, 20 évre előretekintő űrkutatási tervein alapulnak, amit már akkor sokan földtől elrugaszkodottnak tituláltak.
Az űrügynökség lépésről lépésre akarja megközelíteni az emberi jelenlét kiépítését a holdon. Az első lépcsőfokon már jövőre túl lennének egy műhold Hold körüli pályára állításával, amit az elkövetkező tíz évben három mintagyűjtési és kutatási feladatokkal felruházott robot űrhajó követne, majd jöhet az emberi látogatás és a holdbázis megépítése. A létesítményt a JAXA két-három űrhajósa lakná be, akiket félévente cserélnének.
A szakértőket meglepte a japánok elszántsága. Az európai űrügynökség, az ESA a bolygókutatáshoz, beleértve a Holdat is, kizárólag robot technikákat alkalmazna, nem gondolkodnak emberi küldetésekben. Az ESA szakemberei nem is műszaki téren kérdőjelezik meg Japán sikerét, hiszen a holdraszálláshoz többé-kevésbé már negyven éve is adottak voltak a technikai feltételek, sokkal inkább a pénzügyi oldal az, amibe a japán űrprogram beleroppanhat.
A Hold meghódítását, egy bázis kiépítését legfeljebb az Egyesült Államok engedheti meg magának a jelenleg az ötlettel kacérkodó nemzetek közül, a többiek csak globális összefogással valósíthatnának meg egy ilyen projektet, vélekedett az ESA Aurora programjának igazgatója, Bruno Gardini.
A JAXA erre reagálva csupán annyit mondott, még nem döntötték el, egyedül, vagy nemzetközi erőforrások bevonásával vágnak neki a megvalósításnak. Európára a jelek szerint nem számíthatnak, az amerikaiak - mint általában - ebben az esetben sem szeretnének függeni senkitől, tehát ők is kiestek, így marad Oroszország vagy Kína, akikkel azonban eddig nem igazán sikerült együttműködniük.
A bejelentés a japán Hold- és bolygókutatási program igazgatója, Junicsiro Kavagucsi nevéhez fűződik, aki egy Tokióban megrendezett szimpóziumon ismertette a terveket. 2020-ig embert küldenek a Holdra, majd tíz éven belül egy bázis építésébe fognának. Mindez csak terv, mivel a japán űrügynökség, a JAXA költségvetéséből a mai napig egyetlen fillért sem különítettek el a projektre, ami várhatóan 3 billió jent, azaz 26 milliárd amerikai dollárt emésztene fel, a japán űrtudósok azonban erőteljes lobbizásba kezdtek. A Kavagucsi által bejelentett időpontok és részletek Japán 2005 tavaszán felvázolt, 20 évre előretekintő űrkutatási tervein alapulnak, amit már akkor sokan földtől elrugaszkodottnak tituláltak.Az űrügynökség lépésről lépésre akarja megközelíteni az emberi jelenlét kiépítését a holdon. Az első lépcsőfokon már jövőre túl lennének egy műhold Hold körüli pályára állításával, amit az elkövetkező tíz évben három mintagyűjtési és kutatási feladatokkal felruházott robot űrhajó követne, majd jöhet az emberi látogatás és a holdbázis megépítése. A létesítményt a JAXA két-három űrhajósa lakná be, akiket félévente cserélnének.
A szakértőket meglepte a japánok elszántsága. Az európai űrügynökség, az ESA a bolygókutatáshoz, beleértve a Holdat is, kizárólag robot technikákat alkalmazna, nem gondolkodnak emberi küldetésekben. Az ESA szakemberei nem is műszaki téren kérdőjelezik meg Japán sikerét, hiszen a holdraszálláshoz többé-kevésbé már negyven éve is adottak voltak a technikai feltételek, sokkal inkább a pénzügyi oldal az, amibe a japán űrprogram beleroppanhat.A Hold meghódítását, egy bázis kiépítését legfeljebb az Egyesült Államok engedheti meg magának a jelenleg az ötlettel kacérkodó nemzetek közül, a többiek csak globális összefogással valósíthatnának meg egy ilyen projektet, vélekedett az ESA Aurora programjának igazgatója, Bruno Gardini.
A JAXA erre reagálva csupán annyit mondott, még nem döntötték el, egyedül, vagy nemzetközi erőforrások bevonásával vágnak neki a megvalósításnak. Európára a jelek szerint nem számíthatnak, az amerikaiak - mint általában - ebben az esetben sem szeretnének függeni senkitől, tehát ők is kiestek, így marad Oroszország vagy Kína, akikkel azonban eddig nem igazán sikerült együttműködniük.