74
-
janus391 #74 Ja aztán jön a hello Dave
-
DarkKyle #73 Mit szarakszunk itt a Holddal???
Irány a Jupiter! Kicsit messze van, az igaz, de: nem kell leszállni rá, elég egy nagy kanállal meríteni a felhőkből és máris több tonna He3-at kortyolhat a raktér!
"Mellesleg" van egy-két holdja is, melyet érdemes lenne felkeresni (pl. Europa). Kellemest a hasznossal? Hajrá!
-
#72
Igen. Ezért kell megfordítani az ülés lassuláskor :D -
#71
"Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában."
Mi nem érthető? -
Thrawn #70 A mai űrhajókban sincs már nagyobb terhelés, mint 3-4G. A legénység nyilván nem csak pilótákból állna, a hőskornak lassan vége.
-
#69
Úgy tudom, hogy pozitív G-t ből többet bír az ember, mint negatívból, aminek a tűréshatára valóban csak 3-4G -
#68
Miért ne lenne célszerű 3g-nél több? Egy pilóta 9 g-t is kibír. 6g még egész elfogadható lenne olyan embernek is aki csak egyszer-kétszer edzett centrifugában. Ember nélkül meg amennyit az űrhajó bír...
Van B terv, ugyanolyan free return pályán kell elindulni a hold felé mint az apollo-, csak még pontosabban megtervezve, és ha nem jön össze a leszállás akkor szépen visszarepül a földre. Ehhez a korrekcióhoz elegendőek az rcs hajtóművek, és pár kg üzemanyag. -
Sidewinder #67 Allor hajrá Oroszok és ESA.Remélem sikerrel jártok!Előzzétek le a nagyképű,hülye jenkiket!GO RUSSA&EUROPE! -
pipaxy #66 szerintem 2025-2030 az az időskála, amikor már reálisan működni fog a He3 bányászat. Az pedig még sok idő...
Egy kicsit talán túl optimista vagy. A He3 fúzió széleskörű használatához először az kell, hogy a jelenleg fejlesztett D-T alapú rendszerek bizonyítsák gazdasági kompetenciájukat a többi co2-őt nem kibocsátó energiaforrás között. Ezek után további árcsökkentést kell elérniük, hogy akkor is versenyképes maradjon a fúzió, ha a Holdról kell beszerezni az üzemanyagot. 1 tonna He3-hoz kb. 250 millió tonna holdkőzetet kell feldolgozni, ami sejteti, hogy a He3 nagyon-nagyon drága egy üzemanyag lesz.
-
pipaxy #65 Atomhatalmaknál érdemes érdeklődnöd. Az USA-nak úgy 150 kg He3 van már birtokában, tehát nagyobb tételben ne gondolkodj:) -
Epikurosz #64 Ilyet hol lehet venni? -
Epikurosz #63 fú de hlye vagy... :-) -
Thrawn #62 3 G lassulásal számolva (nagyobb nem célszerű) 1.5 km/sec sebesség felemésztése majdnem 40 kilométeres pályát igényelne. Többszázezer tonna. Ez nagyon a jövő zenéje, ráadásul nincs B terv, korrekcióra nincs lehetőség. Ha mégis, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad, vinni kell az üzemanyagot is. -
#61
birom, mikor jonnek az okos forumozok es lehulyeznek mindenkit. Szerintuk ok jobban tudjak, hogy hogy is megy ez a Holdra szallas, mint Nasanal az emberek. `fu de hulye ilyen raketat hasznal, fu de hulye, ezt meg se lehet csinalni, fu de hulye...`
kis okostojasok... -
sgbo #60 Már eldőlt a helye. És franciaországban lesz.
A világ országainak nagy része benne van a projektben. Ezért vmi kompromisszum kellett. Bár tény hogy USA Japánt favorizálta. -
#59
Mivel csak egy pontos pályaszámítás kell, amit egy mai átlagos pc is röhögve elintéz, eltalálni simán el lehet az indítósínt. És a mágnesekkel elég jól lehet lassítani, és a felszín fölött lebegve tartani az űrhajót míg lelassul. Csak egy rövid deorbitáló égetés kell megfelelő időben, a többit elintézi a leszállópálya :) -
halgatyó #58 Kétségtelen, hogy a He-3 igéretes üzemanyag, ui. a fúziós reakció során keletkező energia nagy részét nem viszi el az a fránya neutron. De nem ez az egyetlen ilyen reakció, pl. a deutérium-deutérium vagy a Li-6 + H-2 vagy Li-7 + H-1 . Ez utóbbiból még elég sok is van a Föld kérgében.
Asszem hogy a fúziós erőmű megvalósítását jelenleg nem a He-3 izotóp hiánya gátolja. De azért hajrá Holdexpedíció! Sok más, hosszú távon még hasznosabb hozadéka is lesz. -
halgatyó #57 51% ÖSSZ hatásfokkal:-) (H-2 + He-3 => H-1 + He-4 + villamos energia jön a drótból) -
Thrawn #56 Felszállni még csak-csak, no de leszállni! Milyen módon akarsz egy több mint 1 km/sec sebességgel érkező járművel elsőre eltalálni egy indítósínt? Mert amit írsz, abból az jön le, hogy gyakorlatilag lendületből hajtanák végre a leszállást. Vagy körpályára állás után minimális fékezésel. -
pipaxy #55 100 kg He3 üzemanyaggal egy 1 GW-os erőmű 1 éven át képes üzemelni. -
kvp #54 Ha utannanezunk, akkor kiderul hogy a sojuz rendszer mellet ugyanazon a platformon letezett egy molniya nevu rendszer is, ami kepes melyuri palyara allitani egy urhajot. Amig a sojuz csak 2 fokozatot tartalmaz addig a molnya ez kiegesziti egy harmadikkal is, es ezt akartak a holdraszallashoz is hasznalni. A cikkben emlitett politikus valoszinuleg azert mondott sojuzt, mert ugyanaz a rendszer. Tehat az osszeallitas lehetne: molnyia+orbitalis egyseg nelkuli sojuz+holdkomp
Egyebkent egy holdkomp nelkuli holdraszallashoz egy magneses befogo/indito sin lenne a legjobb. Igy a magnesparnan kepes lenne leszallni egy hold korul keringo hajo. Inditasnal pedig gyorsitosinkent lehet hasznalni. A rendszer mukodesenek egyetlen feltetele hogy meg kell epiteni, es el kell latni energiaval. Innentol a holdra/holdrol torteno fel/leszallasokat gyakorlatilag raketak nelkul meg lehet oldani. A sint erdemes a holdi egyenlito egy szakaszan megepiteni, mivel ekkor a legkonnyebb a foldrol inditott hajoval palyamodositas nelkul eltalalni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#53
Az USA-ban per pillanat négy (illetve öt) komolyabb fúziós kísérletről tudok (NTSX, DIII-D, Alcator-C, NCSX, plusz még idesorolható a NIF). De érdemes elolvasni ezt is... -
year #52 még a klipert sem tudják kifejleszteni nemhogy Holdra szállni:S
-
bud #51 ember.. 2030??2012 vel mivan? 
hmmm
2012 vs 2030... király...
mindegy... de azért a fúziós reaktorhoz írodott valamit nevű emberke állítása érdekes...(lehet hogy nem írok többet??)
-
Thrawn #50 "Az első egy Szojuz űrhajó eljuttatása a felszínre" Ekkora hülyeséget az elnöktől nem várok, akkor talán a hírügynökség intézte el így az ügyet, az újságíróktól kitelik. Amúgy nagyon hasonlít a politikusok lózungjaira, amikor általánosságokkal dobálóznak, de semmi konkrétum nem derül ki a mikéntről. Egy kis üzemanyag tartály bővítés itt, egy kis digitális technika ott, szóval ez a hír eddig nulla, pár év múlva meglátjuk, mi sül ki belőle.
-
#49
Viszont több mint érdekes, hogy a fúziós reaktor Európában és Japánban kerülne megvalósításra. (asszem ilyen tervek vannak) USA-t nem hallottam én még e téren. És nagyjából 2030-tól helyeznék üzembe. Addigra a He3 kitermelés terén is alkothatnak akár. Kérdés, hogy milyen mennyiségben kell felhasználni, h x energiát kinyerjenek. Gyanítom viszonylag kis súly is óriási energiát jelent, ami irtózatos pénzt jelenthetne annak, aki onnan lecipeli.
Egyébként társadalmi vonzata (hasznossága) is lehetne a dolognak, de ezt itt hosszú lenne kifejteni. -
#48
Már tavaly is szóba került az orosz holdraszállás, és hihetlen módon akkor is pont az enyergiára gondoltak ami felviszi az egész cuccot. És valószínüleg nem olyan hülyék, hogy holdkomp nélkül próbálnak meg leszállni a holdra. Tulajdonképpen a holdkompot mégcsak említeni sem kell, mert annyira egyértelmű, hogy lesz holdkomp.
Tudom hogy önmagában a szojuz nem képes holdraszállásra, virtuálisan kipróbáltam már párszor, kb tudom mit tud, a sima szojuz :). -
bud #47 emberek.... ha jobban megfigyeltétek a világvége szót akkor az egy ilyen" úgynevezett idéző jelben volt.. tehát azért írtam így mert talán így köznapi értelemben könnyebben lehet rá reagálni...de mindenkinek ajánlok egy nagyon jó kis linket
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv9712/maja.html
olvasssssgassssatokkkkkk... okosodjatok... és mondom DIREKT raktam idézőjelbe....
-
#46
Ez a Hold megkerülés azért is érdekes, mert a Zond szondák közül több is orosz nyelvű rádióforgalmazást sugárzott. A hívatalos álláspont szerint csak magnóról és csak a kommunikációs rendszert tesztelték.
Úgy tudom az Energia booster fokozatait (Zenit) továbbra is használják, különálló rakétaként (hasonlóan a majdani Orion-t indító az SST boosterén alapuló rakétához). Szal nem olyan reménytelen az Energia felélesztése, akár rövid időn belöl is. Az új Zenit 16 indításából 2 volt sikertelen, ami nem rossz arány. -
Thrawn #45 Igen, a Szojuzt használták volna, de ahogy Te is mondtad, holdkomppal. Azért is próbálkoztak a Zonddal, csak éppen nem készült el az N1, anélkül meg esetleg a Holdat lehetett volna megkerülni a Szojuzzal. Gondoltak erre is, de végül nem vállalták. A cikk elég pongyolán fogalmaz (vagy már az orosz hír is ilyen volt), mert a Szojuzzal lehetetlen Holdra szállni, a teljes rendszert viszont nem említi, mármint hogy holdkomp is lenne. Hordozórakétakéntt is csak az Enyergia jöhetne szóba, de az nem egy bejáratott szerkezet. Vagy ők is több fellövéssel szerelik össze a rendszert, mint az új amerikai elképzelés.
A Saturn V 120-140 tonnát tudott alacsony Föld körüli pályára vinni, ez az Apollo űrhajót, a holdkompot, illetve a kigyorsításra használt harmadik fokozatot jelentette. Az Apollo-holdkomp páros 40-45 tonnát nyomott, nagyjából ennyire lehet most is számítani, ezt viszont egyben csak az Enyergia képes elintézni. Szerintem bármelyik változatot nézzük, nagyon szoeros határidőt adtak meg, kétlem, hogy sikerülne tartani. -
#44
FreeSpace 2 rulez! :) -
Komolytalan #43 Hát a te meg én szemszögedből nézve nyilván mind1, de a maják szerint mindig jött egy új faj az elpusztult helyett. Szóval a világvége kifejezés ezért erős. Nem kő rögtön pánikot kelteni pár milliárd humanoid miatt:-D -
#42
"és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre." Hát egy lineáris gyorsító kiépítése kerülhet sokba a holdon, onnantól viszont fillérekért lehetne visszajuttatni a holdra bármit. A gyorsító felgyorsít a föld felé akár egy tökhülye hajtómű, elektronika nélküli simán csak hőpajzsos konténert, és az szépen eléri a földet, belép a légkörbe, és valamelyik óceánban vagy akárhol landol (najó azért nem akárhol) :).
Amúgy a cikkben le van írva, hogy nem CSAK fúziós üzemanyagként használható a He-3. -
#41
Érdekes... Pedig a 60-as években is a szojuzt használták volna a holdutazáshoz, csakhát az amik beelőztek. Nemhiszem hogy vicceltek volna a szojuzzal, és megépítették volna az N1-et, meg az orosz holdkompot egy holdutazásra használhatatlan járműhöz... -
#40
"Vagyis nem világvége, csak az emberiség halhat ki."
Az a mi nézőpontunkból lényegtelen, nemde? :D -
Komolytalan #39 Ez azért nem teljesen így van. A maja naptárban 2012-ben lesz egy olyan fordulópont, amikor az aktuális civilizáció elpusztulhat. Vagyis nem világvége, csak az emberiség halhat ki. És nem biztosan 2012-ben, hanem lehet hogy ezen a 2012-es fordulónapon, de az is lehet hogy csak a következőn, vagy az az utánin (ami pár 1000 év asszem). -
#38
Arról nem is beszélve h. ott nincs légkör, és egy becsapódó kavics jóval nagyobb károkat tudna okozni egy lehetséges bázison. -
#37
2012-ig nem lesz ott semmi. :P -
bud #36 azt ne feledje senki hogy a maják által készített naptárban 2012-re idézik a "világvégét".. pont ideális egy holdbázis kialakítása neeeeem??????
barmok
-
L3zl13 #35 "Ezt azért nembiztos, hogy kéne, mármint tönkre tenni a Holdat is."
Miért, mit tudsz ott tönkretenni? Rossz lesz a levegő? Vagy büdös lesz a víz? Vagy kihalnak az állatok?
Szvsz mit ki lehetne telepíteni azok a nagyon sok energiát igénylő, de kis mennyiségű, értékes végterméket előállítő folyamatok.
Annyi atomerőművet lehet oda telepíteni amennyit csak akarnak, és a nukleáris/mérgező hulladék elhelyezésével sem lesz gond... Bár az Alfa holdbázis is valahogy így indult. :DDD
A további iparnál meg csak az a kérdés, hogy milyen nyersanyagokat találnak, és mennyibe kerül a végterméket visszajuttatni a földre.