Gyurkity Péter
Kína a Mars felé kacsingat
Bár az ázsiai óriást a Hold-expedíciók is igen komoly kihívás elé állítják, a vörös bolygót sem szeretnék kihagyni az utazási célok közül.
A Xinhua állami hírügynökség a hivatalos forrásokból származó nyilatkozatokra alapozva arról számolt be, hogy Kína öt éven belül szeretné útnak indítani első űrszondáját a Mars felé, miközben egyre fokozódó erőfeszítésekkel kutatja a Föld kísérőjét. Ez azt jelenti, hogy megosztják figyelmüket a két égitest között, igaz, az eddigi tapasztalatokra alapozva valószínűleg könnyebb dolguk lesz.
A Nagy Kínai Terv nagyjából a következőképpen fest: jövőre útnak indítják a 175 millió dollárt felemésztő űrszondát a Hold felé, amelyet legkésőbb 2012-ben a felszínen is elboldoguló jármű, majd 2017-ig egy mintagyűjtő egység fellövése követ majd. Ez a három lépcső jelenti a Hold-program kicsúcsosodását, amire egy esetleges holdraszállás teheti fel a koronát, mégpedig 2024 táján. Ez utóbbiról a program helyettes igazgatója beszélt még tavaly decemberben, amikor a küszöbön álló kísérletek esélyeit latolgatták.
Ami az általánosabb terveket illeti, itt is három fontos állomással számolnak. Az elsőt már teljesítették az első kínai asztronauta sikeres küldetésével, míg a második lépcsőfok 2009 és 2015 között teljesedik majd ki, mégpedig az első űrséta lebonyolításával. Ezt követné a már említett mintagyűjtő egység, amely legkésőbb 2017-ig a Holdon begyűjtött kavicsokkal térne vissza a Földre. Ez utóbbinak a meglehetősen ritkának számító hélium-3 izotóp bányászata ad különös jelentőséget - Kína nem szeretne lemaradni a kitermelés beindításáról, jóllehet jelenleg erre még nincs megfelelő módszer.
A kommunista állam meglehetősen ambíciózus terveket szövöget, hiszen máris megemlítették a Mars-küldetések megindulásának esélyeit. Long Lehao, a Tudományos és Technológia Bizottság igazgatója szerint amennyiben komolyan veszik ezeket a terveket, már 3-5 éven belül elindulhat az első űrszonda, amit a Hosszú Menetelés rakéták segítségével valósítanának meg. Lehao hangsúlyozta, hogy ez a rakéta képes az egység célba juttatására, már a csak a szándék hiányzik.
A Xinhua állami hírügynökség a hivatalos forrásokból származó nyilatkozatokra alapozva arról számolt be, hogy Kína öt éven belül szeretné útnak indítani első űrszondáját a Mars felé, miközben egyre fokozódó erőfeszítésekkel kutatja a Föld kísérőjét. Ez azt jelenti, hogy megosztják figyelmüket a két égitest között, igaz, az eddigi tapasztalatokra alapozva valószínűleg könnyebb dolguk lesz.
A Nagy Kínai Terv nagyjából a következőképpen fest: jövőre útnak indítják a 175 millió dollárt felemésztő űrszondát a Hold felé, amelyet legkésőbb 2012-ben a felszínen is elboldoguló jármű, majd 2017-ig egy mintagyűjtő egység fellövése követ majd. Ez a három lépcső jelenti a Hold-program kicsúcsosodását, amire egy esetleges holdraszállás teheti fel a koronát, mégpedig 2024 táján. Ez utóbbiról a program helyettes igazgatója beszélt még tavaly decemberben, amikor a küszöbön álló kísérletek esélyeit latolgatták.
Ami az általánosabb terveket illeti, itt is három fontos állomással számolnak. Az elsőt már teljesítették az első kínai asztronauta sikeres küldetésével, míg a második lépcsőfok 2009 és 2015 között teljesedik majd ki, mégpedig az első űrséta lebonyolításával. Ezt követné a már említett mintagyűjtő egység, amely legkésőbb 2017-ig a Holdon begyűjtött kavicsokkal térne vissza a Földre. Ez utóbbinak a meglehetősen ritkának számító hélium-3 izotóp bányászata ad különös jelentőséget - Kína nem szeretne lemaradni a kitermelés beindításáról, jóllehet jelenleg erre még nincs megfelelő módszer.
A kommunista állam meglehetősen ambíciózus terveket szövöget, hiszen máris megemlítették a Mars-küldetések megindulásának esélyeit. Long Lehao, a Tudományos és Technológia Bizottság igazgatója szerint amennyiben komolyan veszik ezeket a terveket, már 3-5 éven belül elindulhat az első űrszonda, amit a Hosszú Menetelés rakéták segítségével valósítanának meg. Lehao hangsúlyozta, hogy ez a rakéta képes az egység célba juttatására, már a csak a szándék hiányzik.