SG.hu·
Rizzsel erősítették falaikat az ősi kínaiak
Tudományosan is sikerült bizonyítani, hogy az ősi Kína mesteremberei egy titkos összetevőt, egész pontosan egy főzés hatására csomókba tapadó, úgynevezett ragadós rizst alkalmaztak építményeik tartósabbá tétele érdekében.
Az észak-nyugati Shaanxi tartományban elvégzett régészeti kutatás megerősítette az eddig csak legendákban emelgetett rizskása belevegyítését az erős falakban alkalmazott habarcsba, számolt be az állami Xinhua hírügynökség. A tartományi főváros, Xi'an városfalának legutóbbi karbantartási munkálatai során a munkások egy olyan vakolat maradványaira bukkantak az ősi téglák között, aminek eltávolításával igencsak meggyűlt a bajuk, nyilatkozott Qin Jianming műemlékvédő. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a habarcs egy ragadós rizzsel megegyező reagenssel lépett kölcsönhatásba.
A rizs nemcsak a kínaiak legfontosabb tápláléka volt, hanem építésnél is használták
A később elvégzett infravörös spektrális elemzések azt is bebizonyították, hogy a habarcs hasonló molekuláris szerkezetet mutat a ragadós rizzsel. "A fentiekből levonható a következtetés, mely szerint egy ragasztóanyagot alkalmaztak a habarcsban" - idézi a hírügynökség Qint, aki szerint a ragadós anyag segít magyarázatot adni miért áll még ma is oly sok ősi kínai építmény.
Xi'an történelme legalább 3100 esztendővel nyúlik vissza, egyike volt Kína négy nagy ősi fővárosának, nem kevesebb, mint 13 dinasztia tekintette fővárosként. A város falait az 1368 és 1644 között uralkodó Ming dinasztia korai éveiben emelték. A terület legjelentősebb régészeti ásatásai között található Qin Shi Huang császár a város keleti részén fekvő sírhelye, ami az agyagkatonákból álló hadseregről vált világszerte híressé.
Az észak-nyugati Shaanxi tartományban elvégzett régészeti kutatás megerősítette az eddig csak legendákban emelgetett rizskása belevegyítését az erős falakban alkalmazott habarcsba, számolt be az állami Xinhua hírügynökség. A tartományi főváros, Xi'an városfalának legutóbbi karbantartási munkálatai során a munkások egy olyan vakolat maradványaira bukkantak az ősi téglák között, aminek eltávolításával igencsak meggyűlt a bajuk, nyilatkozott Qin Jianming műemlékvédő. A kémiai elemzés kimutatta, hogy a habarcs egy ragadós rizzsel megegyező reagenssel lépett kölcsönhatásba.
A rizs nemcsak a kínaiak legfontosabb tápláléka volt, hanem építésnél is használták
A később elvégzett infravörös spektrális elemzések azt is bebizonyították, hogy a habarcs hasonló molekuláris szerkezetet mutat a ragadós rizzsel. "A fentiekből levonható a következtetés, mely szerint egy ragasztóanyagot alkalmaztak a habarcsban" - idézi a hírügynökség Qint, aki szerint a ragadós anyag segít magyarázatot adni miért áll még ma is oly sok ősi kínai építmény.
Xi'an történelme legalább 3100 esztendővel nyúlik vissza, egyike volt Kína négy nagy ősi fővárosának, nem kevesebb, mint 13 dinasztia tekintette fővárosként. A város falait az 1368 és 1644 között uralkodó Ming dinasztia korai éveiben emelték. A terület legjelentősebb régészeti ásatásai között található Qin Shi Huang császár a város keleti részén fekvő sírhelye, ami az agyagkatonákból álló hadseregről vált világszerte híressé.