Hunter
Föld körüli pályán a Sencsu 6
Magyar idő szerint szerda hajnalban rajtolt el Kína második ember repülte űrhajója, fedélzetén két űrhajóssal, hogy megkezdjék öt napos intenzív kísérleti és tesztsorozatukat, ami kikövezheti az utat a kínai űrprogram jövője előtt.
A Sencsu 6 a Góbi-sivatagban fekvő Csiucsüan kilövőállásról helyi idő szerint délelőtt 9-kor emelkedett a magasba. Az élő közvetítés tanúsága szerint az ország és az űrprogram vezetőinek zöme az irányító központból kísérte figyelemmel a visszaszámlálást és a nyolc hajtóműves Long March 2F hordozó rakéta látványos elemelkedését.
A rakéta egy percen belül eltűnt a felhők között. A beérkező telemetriai adatok szerint minden terv szerint haladt, a Sencsu sikeresen pályára állt, a központban általános jókedv uralkodott. Ezúttal az űrkapszulát is bekamerázták, méghozzá kívül-belül, ezért a legénységet is lehetett látni, akik szintén mosolyogva vették tudomásul, hogy rakétájuk jól teljesített. A kilövést állítólag valamivel későbbre tervezték. A szerdai indulás a kedvezőtlen időjárás közeledésének tudható be, a helyi média hóvihar érkezéséről számolt be.
A két űrhajós nevét csupán három órával a kilövés előtt hozták nyilvánosságra, amikor a kínai vezetők - élükön Ven Csia-pao miniszterelnökkel - tiszteletüket tették a taikonautáknál, Fei Csun-lungnál és Nie Haj-sengnél. Az űrprogramot a hatalmon lévő kommunista párt felügyeli, és mint nemzeti presztízst kezeli. Ezt tükrözi Csia-pao indítás előtt mondott beszéde is, mely szerint a Sencsu 6-tal újra bebizonyítják a világnak, hogy "a kínaiak rendelkeznek azzal az akarattal, magabiztossággal és képességgel hogy szüntelenül ostromolják az újabb és újabb tudományos csúcsokat".
Mindkét űrhajós abból a tizennégyes csoportból került ki, akiket az elmúlt években folyamatosan az űrrepülésre képeznek ki. Igaz mára a bevethető űrhajósok száma egy utolsó rostálás után hatra csökkent. A negyvenes éveiknek legelején járó Fei és Nie 1998 óta tagjai a Népi Felszabadítási Hadseregnek, akárcsak az első kínai űrhajós, Jang Li-vej.
Az elkövetkező öt napban a Sencsu 6 legénysége átköltözik a jóval tágasabb orbitális modulba, ahol a beszámolók szerint számos tudományos kísérletet és egyéb meg nem határozott tevékenységet végeznek majd el. A modulban bőséges élelem, víz és hálózsákok, valamint egy ételmelegítő és fejlett higiéniai berendezések várják őket, tudósított az állami média. Az űrhajósok visszatérése hétfőre várható a belső-mongóliai leszálló területre, ahová ejtőernyővel tér vissza az űrkapszula, míg az orbitális modul a terveknek megfelelően földkörüli pályán marad.
A mostani űrutazás a kínai űrprogram egy újabb lépését váltja valóra, melynek lényege, hogy több embert, hosszabb időre küldjenek fel a világűrbe. A hatos modellen összesen több mint 110 módosítást hajtottak végre az elődökhöz képest. A Sencsu 7-ről, ami jövő évben vág bele küldetésébe, már űrséta is fog indulni, míg a 8 összekapcsolódhat a 7 fent maradt orbitális moduljával.
Kína emberi űrrepülési programja egy évtizednyi fejlesztést tudhat maga mögött, az első prototípust 1999-ben lőtték fel az űrbe, amit három további próbarepülés követett, majd viszonylag gyorsan, 2003 októberében elérkezett az első és történelmi űrrepülés, amivel Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után, 40 év elteltével harmadikként juttatott embert a világűrbe.
A Sencsu 6 a Góbi-sivatagban fekvő Csiucsüan kilövőállásról helyi idő szerint délelőtt 9-kor emelkedett a magasba. Az élő közvetítés tanúsága szerint az ország és az űrprogram vezetőinek zöme az irányító központból kísérte figyelemmel a visszaszámlálást és a nyolc hajtóműves Long March 2F hordozó rakéta látványos elemelkedését.
A rakéta egy percen belül eltűnt a felhők között. A beérkező telemetriai adatok szerint minden terv szerint haladt, a Sencsu sikeresen pályára állt, a központban általános jókedv uralkodott. Ezúttal az űrkapszulát is bekamerázták, méghozzá kívül-belül, ezért a legénységet is lehetett látni, akik szintén mosolyogva vették tudomásul, hogy rakétájuk jól teljesített. A kilövést állítólag valamivel későbbre tervezték. A szerdai indulás a kedvezőtlen időjárás közeledésének tudható be, a helyi média hóvihar érkezéséről számolt be.
A két űrhajós nevét csupán három órával a kilövés előtt hozták nyilvánosságra, amikor a kínai vezetők - élükön Ven Csia-pao miniszterelnökkel - tiszteletüket tették a taikonautáknál, Fei Csun-lungnál és Nie Haj-sengnél. Az űrprogramot a hatalmon lévő kommunista párt felügyeli, és mint nemzeti presztízst kezeli. Ezt tükrözi Csia-pao indítás előtt mondott beszéde is, mely szerint a Sencsu 6-tal újra bebizonyítják a világnak, hogy "a kínaiak rendelkeznek azzal az akarattal, magabiztossággal és képességgel hogy szüntelenül ostromolják az újabb és újabb tudományos csúcsokat".
Mindkét űrhajós abból a tizennégyes csoportból került ki, akiket az elmúlt években folyamatosan az űrrepülésre képeznek ki. Igaz mára a bevethető űrhajósok száma egy utolsó rostálás után hatra csökkent. A negyvenes éveiknek legelején járó Fei és Nie 1998 óta tagjai a Népi Felszabadítási Hadseregnek, akárcsak az első kínai űrhajós, Jang Li-vej.
Az elkövetkező öt napban a Sencsu 6 legénysége átköltözik a jóval tágasabb orbitális modulba, ahol a beszámolók szerint számos tudományos kísérletet és egyéb meg nem határozott tevékenységet végeznek majd el. A modulban bőséges élelem, víz és hálózsákok, valamint egy ételmelegítő és fejlett higiéniai berendezések várják őket, tudósított az állami média. Az űrhajósok visszatérése hétfőre várható a belső-mongóliai leszálló területre, ahová ejtőernyővel tér vissza az űrkapszula, míg az orbitális modul a terveknek megfelelően földkörüli pályán marad.
A mostani űrutazás a kínai űrprogram egy újabb lépését váltja valóra, melynek lényege, hogy több embert, hosszabb időre küldjenek fel a világűrbe. A hatos modellen összesen több mint 110 módosítást hajtottak végre az elődökhöz képest. A Sencsu 7-ről, ami jövő évben vág bele küldetésébe, már űrséta is fog indulni, míg a 8 összekapcsolódhat a 7 fent maradt orbitális moduljával.
Kína emberi űrrepülési programja egy évtizednyi fejlesztést tudhat maga mögött, az első prototípust 1999-ben lőtték fel az űrbe, amit három további próbarepülés követett, majd viszonylag gyorsan, 2003 októberében elérkezett az első és történelmi űrrepülés, amivel Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után, 40 év elteltével harmadikként juttatott embert a világűrbe.