Hunter

Föld körüli pályán a Sencsu 6

Magyar idő szerint szerda hajnalban rajtolt el Kína második ember repülte űrhajója, fedélzetén két űrhajóssal, hogy megkezdjék öt napos intenzív kísérleti és tesztsorozatukat, ami kikövezheti az utat a kínai űrprogram jövője előtt.

A Sencsu 6 a Góbi-sivatagban fekvő Csiucsüan kilövőállásról helyi idő szerint délelőtt 9-kor emelkedett a magasba. Az élő közvetítés tanúsága szerint az ország és az űrprogram vezetőinek zöme az irányító központból kísérte figyelemmel a visszaszámlálást és a nyolc hajtóműves Long March 2F hordozó rakéta látványos elemelkedését.

A rakéta egy percen belül eltűnt a felhők között. A beérkező telemetriai adatok szerint minden terv szerint haladt, a Sencsu sikeresen pályára állt, a központban általános jókedv uralkodott. Ezúttal az űrkapszulát is bekamerázták, méghozzá kívül-belül, ezért a legénységet is lehetett látni, akik szintén mosolyogva vették tudomásul, hogy rakétájuk jól teljesített. A kilövést állítólag valamivel későbbre tervezték. A szerdai indulás a kedvezőtlen időjárás közeledésének tudható be, a helyi média hóvihar érkezéséről számolt be.

A két űrhajós nevét csupán három órával a kilövés előtt hozták nyilvánosságra, amikor a kínai vezetők - élükön Ven Csia-pao miniszterelnökkel - tiszteletüket tették a taikonautáknál, Fei Csun-lungnál és Nie Haj-sengnél. Az űrprogramot a hatalmon lévő kommunista párt felügyeli, és mint nemzeti presztízst kezeli. Ezt tükrözi Csia-pao indítás előtt mondott beszéde is, mely szerint a Sencsu 6-tal újra bebizonyítják a világnak, hogy "a kínaiak rendelkeznek azzal az akarattal, magabiztossággal és képességgel hogy szüntelenül ostromolják az újabb és újabb tudományos csúcsokat".

Mindkét űrhajós abból a tizennégyes csoportból került ki, akiket az elmúlt években folyamatosan az űrrepülésre képeznek ki. Igaz mára a bevethető űrhajósok száma egy utolsó rostálás után hatra csökkent. A negyvenes éveiknek legelején járó Fei és Nie 1998 óta tagjai a Népi Felszabadítási Hadseregnek, akárcsak az első kínai űrhajós, Jang Li-vej.

Az elkövetkező öt napban a Sencsu 6 legénysége átköltözik a jóval tágasabb orbitális modulba, ahol a beszámolók szerint számos tudományos kísérletet és egyéb meg nem határozott tevékenységet végeznek majd el. A modulban bőséges élelem, víz és hálózsákok, valamint egy ételmelegítő és fejlett higiéniai berendezések várják őket, tudósított az állami média. Az űrhajósok visszatérése hétfőre várható a belső-mongóliai leszálló területre, ahová ejtőernyővel tér vissza az űrkapszula, míg az orbitális modul a terveknek megfelelően földkörüli pályán marad.

A mostani űrutazás a kínai űrprogram egy újabb lépését váltja valóra, melynek lényege, hogy több embert, hosszabb időre küldjenek fel a világűrbe. A hatos modellen összesen több mint 110 módosítást hajtottak végre az elődökhöz képest. A Sencsu 7-ről, ami jövő évben vág bele küldetésébe, már űrséta is fog indulni, míg a 8 összekapcsolódhat a 7 fent maradt orbitális moduljával.

Kína emberi űrrepülési programja egy évtizednyi fejlesztést tudhat maga mögött, az első prototípust 1999-ben lőtték fel az űrbe, amit három további próbarepülés követett, majd viszonylag gyorsan, 2003 októberében elérkezett az első és történelmi űrrepülés, amivel Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után, 40 év elteltével harmadikként juttatott embert a világűrbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • uniu #35
    "A korábbi írásaimban bebizonyítottam, hogy 1963-ban amerikai ûrhajósok léptek a Marsra."

    ehh :)
  • fonak #34
    Orosz űrhajós volt már 1 évnél is többet fent egyhuzamban.
  • Szalma #33
    (Részben az általad felsorolt okok miatt is érdemesebb lenne kolonizálni inkább, mint oda/vissza jönni/menni...)

    Szeretettel:
    Szalma
  • assdf #32
    Nexus:értelemszerüen van a Földön pár piszok gazdag ember aki képes tizenmillió dollárt kifizetni csak hogy egyszer lássa a Földet a világürből.És szeretén eloszlatni a másik tévedést is: a mars utazásnak nem csupancsak annyi a feltétele hogy csinálunk akkor egy 10szer nagyobb hordozórakétát, egy 10szer nagyobb ürhajót és igy tovább. Nézzük csak humán szempontból:Az utazás több mint egy évig tartana, ennyi időt ember még nem töltött ürben, a szervezet teljesen leépülne, aztán ott van a bezártságérzet, az ürhajósok nem látják a földet stb, ez hatalmas lelki nyomást jelent.Aztán meg ha vmi gáz van akkor bukta az egész mert nincs senki aki odamenjen és segitsen. Nem tudunk odaküldeni egy ürrepülöt hogy majd az visszahozza.szval az emberi és techinaki problémák hatványozottan nőnek, főleg ha figyelembe vesszük hogy a holdutazás oda vissza 6 nap volt.ez viszont csak oda minimum fél év.
  • AnuluWork #31
    Ezen tényleg jól szórakoztam. :)
  • [NST]Cifu #30
    Kína már 2003-ban bejelentette, hogy három éven belül űrszondát küld a Holdhoz. Ez még csak keringési pályára áll a Hold körül. A második lépcsőben 2010-2012 körül a Lunokhod-hoz hasonló önjáró robotjárművet küldenek fel. A harmadik lépcső Hold-talajminták visszajuttatása a Földre 2020-ig. Legalábbis én ezen tervet ismerem, ami a Chang'e (angol nyelvben így írják, a helyes magyar leírását nem tudom) programban akarnak megvalósítani.

    Szóval azért még odébb vannak a kínaiak... :)
  • Szalma #29
    (Véleményem szerint nem azon kellene küzdeni, hogy a Mars retúrt hogyan lehetne megoldani, hanem azon, hogy egy kis, önellátó kollóniát hogyan lehetne működtetni és átcuccolni oda... Rádió van. Vállalkozók is lennének. Új vadnyugat.)

    Szeretettel:
    Szalma
  • Laci73 #28
    Kryon: "...sikerül kiváltaniuk egy új űrversenyt,az nagyban felgyorsítaná a fejlődést..."

    Jelentős technikai fejlődésre ne számíts: a rakéta-hajtómű még nagyon sokáig megmarad "főeszköznek", ráadásul az űrsikló-flottáról való amerikai lemondás - és ezáltal a viszalépés a hordozó-rakétákhoz - még visszalépést is jelent. Igazi mérföldkő egy Holdbázis vagy egy nagyobb, állandó űrállomás megépítése jelentene. (Bár egy múltkori fórumon valaki megjegyezte - és elég találóan - hogy ezek a rendszerek (bázisok) nem lennének képesek teljes önellátásra, legalábbis a gazdaságosan megépíthető formában)

    SSdb: Kína még nagyon messze van egy Apolló-programhoz hasonló vállalkozástól - bár itt elsősorban az előkészületek jelentenek hosszabb időt, elszántság és pénz nem akadály a presztízsre kiéhezett kínai vezetésnek.

    Dez: a kínai termék-dömping és a nyomában fellépő probléma nem Kína "bűne", de mivel ez nem USA-fikázós topik, nem fejtem ki :)

    Assdf: "...10-15 éven belül talán jó esetben tudnának késziteni egy olyan ürhajót ami elméletileg el tud repülni a marsig meg vissza..."

    Semmi akadálya nem lenne egy ilyen űrhajó megalkotásának. Az egykori SZU tudósai és mérnökei a hatvanas években már akartak egy olyan űrhajót konstruálni, amelyik - legénységgel a fedélzetén - megkerülte volna a Marsot, majd visszatért volna a Földre. De mivel felvették a Holdutazással feléjük dobott kesztyűt, a Holdkutatásra koncentrálták erőiket (és vesztettek is)
    Lényegében már a hatvanas években rendelkezésre állt az a technológia ( NEM Nostredamus-féle dolgokra gondolok :)), amivel megvalósítható lett volna akár a Holdbázis megépítése, akár a Marsutazás.
  • fonak #27
    Sztem kína ha akarna tudna többet is költeni erre, meg gyorsabban is haladhatna. De nem kapkodják el a dolgot, ők évtizedes távlatokban gondolkodnak, mármint a vezetés.
  • mrzool #26
    Én csak a tiberisieket hiányolom, de nagyon.:)