Hunter
A kínaiak használtak először gyémántot
Egy kínai-amerikai kutatócsoport legújabb eredményei szerint a kínai kézművesek nem kevesebb mint 2000 évvel előztek meg mindenki mást ami a gyémánt csiszolási alkalmazását illeti.
Számos finoman megmunkált balta került elő Kínából a kőkorszak utolsó időszakából, melyekről mindeddig azt hitték, hogy kvarccal csiszolták olyan fényesre, hogy szinte már tükörként is lehet használni az amúgy temetkezési szertartásokhoz készült kőeszközöket. Azonban a tudósok megállapították, hogy a kvarc önmagában még nem lehetett elég a kapott felület eléréséhez. A Harvard Egyetem munkatársai Peter Lu fizikus vezetésével négy baltát vettek alaposan szemügyre, melyek közül a legrégebbi 4500 évvel ezelőttre dátumozható vissza.
Bal oldalon egy 15 cm-es, ie. 3500-ból származó, jobb oldalon pedig egy 22 centis, ie. 2500-ból származó, rendkívűl simára csiszolt balta feje
A kutatók röntgensugár segítségével elemezték a szerszámokat, és megállapították, hogy legdominánsabb ásványi összetevője a korund - azaz a rubin vörös formája - és a zafír. A kőkori tárgyak többsége olyan ásványi anyagokat tartalmazó kőzetekből készült, melyek nem voltak keményebbek a kvarcnál, a korund azonban az egyik legkeményebb ismert ásvány, a gyémánt mögött a második helyet foglalja el. Ennél azonban sokkal meglepőbb volt a megtalált balták felületének rendkívül finom megmunkálása.
A kutatók elméletük tesztelésére leválasztottak egy kis kődarabot a fent említett baltákból és megpróbálták a mai technikákkal csiszolni, gyémánttal, timfölddel és kovasavval. A műveletek elvégzése után mikroszkóppal, nanométeres arányokon vizsgálták meg a kapott felületeket és megállapították, hogy a gyémántcsiszolású felület hasonlít leginkább az ősi baltáéhoz.
A rendkívül finom megmunkálást mutatja, hogy a balta felülete a több ezer eltelt év ellenére is tökéletesen visszatükrözi az alatta lévő mintát
A gyémánt első alkalmazására mindeddig csak egy indiai szöveges feljegyzés utalt i.e. 500-ból, azonban ez messze nem jelent olyan erejű bizonyítékot, mint a most elvégzett mikroszkópos vizsgálat. Ez ezen felül még kétezer évvel korábbra is helyezi az első alkalmazást. Lu elismerte, hogy a kísérlet nem jelent 100 százalékos bizonyosságot, de szerinte ez az egyetlen lehetséges magyarázat a balták ilyen jellegű megmunkálására. Mindezek mellett azonban azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a kutatók a legmodernebb csiszolási technikákkal sem tudtak olyan sima felületet elérni, mint ami az ősi baltákon tapasztalható.
Számos finoman megmunkált balta került elő Kínából a kőkorszak utolsó időszakából, melyekről mindeddig azt hitték, hogy kvarccal csiszolták olyan fényesre, hogy szinte már tükörként is lehet használni az amúgy temetkezési szertartásokhoz készült kőeszközöket. Azonban a tudósok megállapították, hogy a kvarc önmagában még nem lehetett elég a kapott felület eléréséhez. A Harvard Egyetem munkatársai Peter Lu fizikus vezetésével négy baltát vettek alaposan szemügyre, melyek közül a legrégebbi 4500 évvel ezelőttre dátumozható vissza.
Bal oldalon egy 15 cm-es, ie. 3500-ból származó, jobb oldalon pedig egy 22 centis, ie. 2500-ból származó, rendkívűl simára csiszolt balta feje
A kutatók röntgensugár segítségével elemezték a szerszámokat, és megállapították, hogy legdominánsabb ásványi összetevője a korund - azaz a rubin vörös formája - és a zafír. A kőkori tárgyak többsége olyan ásványi anyagokat tartalmazó kőzetekből készült, melyek nem voltak keményebbek a kvarcnál, a korund azonban az egyik legkeményebb ismert ásvány, a gyémánt mögött a második helyet foglalja el. Ennél azonban sokkal meglepőbb volt a megtalált balták felületének rendkívül finom megmunkálása.
A kutatók elméletük tesztelésére leválasztottak egy kis kődarabot a fent említett baltákból és megpróbálták a mai technikákkal csiszolni, gyémánttal, timfölddel és kovasavval. A műveletek elvégzése után mikroszkóppal, nanométeres arányokon vizsgálták meg a kapott felületeket és megállapították, hogy a gyémántcsiszolású felület hasonlít leginkább az ősi baltáéhoz.
A rendkívül finom megmunkálást mutatja, hogy a balta felülete a több ezer eltelt év ellenére is tökéletesen visszatükrözi az alatta lévő mintát
A gyémánt első alkalmazására mindeddig csak egy indiai szöveges feljegyzés utalt i.e. 500-ból, azonban ez messze nem jelent olyan erejű bizonyítékot, mint a most elvégzett mikroszkópos vizsgálat. Ez ezen felül még kétezer évvel korábbra is helyezi az első alkalmazást. Lu elismerte, hogy a kísérlet nem jelent 100 százalékos bizonyosságot, de szerinte ez az egyetlen lehetséges magyarázat a balták ilyen jellegű megmunkálására. Mindezek mellett azonban azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a kutatók a legmodernebb csiszolási technikákkal sem tudtak olyan sima felületet elérni, mint ami az ősi baltákon tapasztalható.
Igen, gratulálok! Magyarázd bele! :D
