A napokban Csen Jin professzor és a Hanxin projekt körül kirobbant botrány csupán a jéghegy csúcsa, mivel mindez egy olyan közegben zajlik, ahol nagy a kísértés a csalásra, míg a lebukás esélye csekély, állítják az elemzők.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Csen Jint, a jó nevű sanghaji Jiaotong Egyetem mikroelektronikai karának dékánját menesztették, miután egy kormányzati vizsgálat megállapította, hogy meghamisította a Hanxin digitális jelfeldolgozó processzorokkal végzett kísérleteinek eredményét. A kutatást nagy lépésként értékelték Kína külföldi technológiáktól való elszakadási törekvései között.

A két hónapon át tartó vizsgálat azonban bebizonyította, hogy Csen processzorai nem képesek a professzor által beharangozott funkciók elvégzésére, ráadásul egy másik cég kutatásain alapult az egész saját találmányként bemutatott technológia. Minderre csak azután derült fény, hogy a mindössze 37 éves Csen az állami elismerések mellett jókora pénzügyi garanciákat is kapott a kínai kormánytól.


Csen Jin processzorai társaságában
Az elemzők szerint nem egyedi az eset. A kormány a Nyugattól való műszaki elszakadásra ösztönzési törekvései sokakat csábítanak tiltott eszközök alkalmazására. A tudósokra és akadémikusokra akkora nyomás nehezedik, hogy többen kénytelek időről időre hamis eredményekkel vagy lopott technikákkal levegőhöz jutni.

Régen az akadémikusok hosszú folyamatokon keresztül értékelték ki munkáikat, a vezetés azonban egyre gyorsabb eredményeket szeretne látni, magyarázta dr. Fan Peilei kínai tudós, aki nemzetének high-tech iparára szakosodott, jelenleg azonban a japán Jokohama Egyetemen dolgozik. Elmondása szerint a fizetés teljesítményarányos, azaz minél több tanulmányt publikál valaki, minél több találmánnyal rukkol elő, annál jobban honorálják anyagilag. Eközben a hazai vizsgálati felügyelet minimális, külföldi szakértők pedig nem érdeklődnek a kutatási szakaszok iránt, illetve nincs megfelelő nemzetközi kiértékelési rendszer.

Míg a nyugati országokban a kutatás-fejlesztés rendkívül nyitott, addig Kínában részben a nyelvi korlátok miatt, részben azért mert a többség szerint Kína képtelen bármi értelmes feltalálására senki sem vizsgálja meg alaposabban a kutatók munkáit.

Többek szerint a bajok fő forrása az, hogy Kína túl nagy léptekben próbálja befogni a technikailag fejlett országokat, pedig valójában ez egy hosszú folyamat lenne, ami a valóban értékes kínai találmányokat is beárnyékolhatja. A műholdak és kábelhálózatok számára processzorokat fejlesztő Hangzhou Guoxin cég szóvivője szerint a teljes processzor-iparágra negatív hatással lesz a mostani és az esetleges jövőbeli esetek. A kínai kormány ötéves terve a 2006-2010 közötti időszakra külön hangsúlyt fektet egy találmány vezérelte gazdaság kialakítására, hogy Kínára ne csupán az olcsó áruk előállítójaként tekintsen a világ.

Eközben egyre többen hangoztatják az akadémiai korrupció létét és úgy tűnik lassan a kormány is kezd észbe kapni. Februárban az oktatási minisztérium arra biztatta az embereket, hogy ne hallgassák el az akadémiai csalásokat. Ennek esett áldozatul Csen is, akit egyik munkatársa jelentett fel. Idén két másik professzort is nyilvánosan marasztaltak el, hamis adatok, illetve plágium vádjával. Fan mindenesetre ezeket a lépéseket - különösen a mikroprocesszor eset hivatalos bejelentését - nagy előrelépésnek tartja, hisz 20 évvel ezelőtt egy ilyen beismerés még elképzelhetetlen lett volna.