Hunter

Kína már a jövő űrexpe­díció­iról álmodik

Néhány órával a Sencsu 6 visszatérését követően Kína már az elkövetkező űrexpedícióiról beszélt a világ médiáinak.

Az űrkapszula és két utasa ötnapnyi keringés után vasárnap éjjel érkezett vissza a Földre. Az űrprogram vezetői teljes sikerként értékelték a nemzet második emberi űrrepülését, űrhajósait pedig repülővel szállították Pekingbe, ahol már hatalmas tömeg várta őket. Az ország vezetése hatalmas jelentőséget tulajdonít az űrprogramnak. A nemzeti büszkeség és a nemzetközi tekintély forrásaként tekintenek rá, így nem csoda, ha a második sikerük után megeredt az amúgy igen titkolózó vezetés nyelve.


Az egyik vezető elmondása szerint - akárcsak az első, 2003-ban lezajlott űrrepülésük után - most is újabb két éves szünet következik az emberi űrprogramban. A harmadik Sencsu kilövés 2007-ben fog lezajlani, ekkor azonban már űrsétára is sor kerül, valamint valószínűleg bemutatkozhat a nemzet első női űrhajósa is.

A Sencsu 6 sikeres földet érése egyben a kínai űrprogram első szakaszának lezárását is jelentette, ami elsősorban az űrjármú fejlesztésre összpontosított, taglalta Tang Xianming, a Kínai Űrtechnikai Hivatal igazgatója. A következő szakaszban az űrsétákat és az űregységek összekapcsolásának képességét kell elsajátítaniuk, nyilatkozott Tang egy sajtótájékoztatón. Becsléseik szerint űrhajósaik 2007-re sajátíthatják el a járművön kívüli tevékenységeket, így ennél hamarabb nem próbálkoznak meg az űrsétákkal, tette hozzá. Reményei szerint a következő válogatáson már nők is számításba jöhetnek és a "nem túl távoli jövőben" részt is vehetnek a küldetésekben.

A Sencsu felépítése:


1. Elülső orbitális modul - itt lakik és dolgozik a legénység, ebben a részben helyezkednek el a tudományos berendezések. Az elkövetkező küldetésekben ez a modul az űrben marad, mint a kínai űrállomás egy-egy eleme.
2. Visszatérő kapszula - nevéből adódóan ez hozza vissza az űrhajósokat. Összesen három fő számára van benne hely.
3. Hajtómű modul - ebben található az űrhajó energia egysége és a folyékony hajtóanyagú rakétarendszere.
4. Nappanelek - a Sencsu két sorozattal rendelkezik, összesen 40 négyzetméternyi napcella található rajtuk, melyek átlagosan 1,5 kW energiát termelnek

Tang hangsúlyozta, hogy az emberi űrprogramon kívül számos más célkitűzésük is van, többek között egy holdszonda fellövése és egy állandó űrállomás kialakítása, melyekre legalább annyira koncentrálnak, mint űrhajósaikra és a Sencsura.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Visszatérve a Sencsu 6-ra és legénységére, Fei Jun-longra és Nie Haj-sengre, a kapszula magyar idő szerint vasárnap 21 óra 32 perckor landolt Belső-Mongólia a világtól távol eső sztyeppéin. Az ejtőernyővel leszálló kapszula a jelentések szerint mindössze egy kilométerrel vétette el a landolásra kijelölt helyet, ahonnan az űrhajósokat helikopterrel szállították egy közeli katonai támaszpontra. A Xinhua hírügynökség beszámolója szerint az űrhajósok sikeresen elvégezték a tervezett kísérleteket és "értékes technikai adatokat sikerült begyűjteniük".

A küldetés problémamentesen zajlott, mindössze egy pályakorrekciót jegyezhettek fel, mint említésre méltó eseményt, ugyanis a Sencsu 6 még csütörtökön letért tervezett pályájáról a Föld gravitációs vonzása miatt. A 800 méternyi emelkedéssel járó pályakorrekciót az űrhajó hajtóműveinek begyújtásával hajtották végre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [NST]Cifu #52
    Egyeduli szobajoheto horodoz az ISS modulokhoz az Ariane-5 jelenleg (es talan a Proton-K)

    A baj az, hogy egyfelől a modulok az STS rakteréhez vannak kialakítva, másfelől hogy viszed pont oda az ISS-hez a modult? Oké, hogy fellövöd egy Ariane vagy Proton rakétával, de azt még az ISS mellé kell vinni (vagyis a modulokra rakétahajtóműveket kell szerelni, vagy valami műszaki modult szerelni, amely az ISS-hez elviszi az ISS modult), és azt el kell kapni a Canadarm2-vel. Ugye az STS esetén ez nem volt probléma...

    A sencsu meg bevallottan licenszelt Szojuz T.

    Azért elég markáns eltérések is vannak a Szojuztól, kezdve a méretekkel...
  • NEXUS6 #51
    "A sencsu meg bevallottan licenszelt Szojuz T."

    Ja, hát ennyit az önerőből elméletről;)

    Ennyiből Európa is vehetett volna egy/két szojúzt és felrakják valamelyik Ariane orrára;)
    Csak ugye occsób volt, vagy az oroszokhoz, vagy az amikhoz utasként beugrani.

    Szal ez a kínai program talán sokkal kevesebbet jelent, mint először gondolnánk.

    2 évenkénti fellővéseknek nem sok gyakorlati hasznát látok.
  • RoLii #50
    A burant nincs ertelme feltamasztani. Alapvetoen mas elvekre epult mint az SST (a fohajtomuvek nem az orbiteren vannak hanem az Enyergijan) A klipper gyakorlatilag egy tobbszor hasznalhato konnyu orbiter elsodlegesen szemelyszallitasra, es az ISS-en torteno szemelyzetcserere. Jelenleg sajnos az ISS epiteset az hatraltatja leginkabb hogy az elkeszult modulokat urrepulo hijjan nincs ami felvigye. Az amerikai nehezraketakbol par epul evente azok is katonai celokra (foleg mivel be kell hozni a lemaradast amit az SST mamorban ellazsaltak)
    Egyeduli szobajoheto horodoz az ISS modulokhoz az Ariane-5 jelenleg (es talan a Proton-K)
    A sencsu meg bevallottan licenszelt Szojuz T.
  • Razgon #49
    Szerintem csinálja utánuk aki tudja. Egyáltalán nem kis dolog embert küldeni az űrbe (és onnan vissza is hozni).
  • [NST]Cifu #48
    Jogos, csak így helyes az állítás. :)
  • IoIa #47
    "Az tény, hogy Kína a harmadik ország, amely embert juttatott a világűrbe" - tegyük hozzá, hogy önerőből!!!
  • [NST]Cifu #46
    A provokatív talán kissé enyhe kifejezés. :DDD

    Az tény, hogy Kína a harmadik ország, amely embert juttatott a világűrbe, és ez nem lebecsülendő teljesítmény. Én itt inkább arra világítanák rá, hogy az EU képtelen még ma is ugyanerre...
  • Epikurosz #45
    Köszi a pontosításokat.
    Nem gondoltam én sem komolyan minden leírtat, kicsit provokálni is akartam, de azért 1-2 dologra ráhibáztam, ugye?
    Mivel én statisztikai alapokon (nagy számok törvénye) dolgozom, máris elégedettnek mondhatom magam. :-)
  • [NST]Cifu #44
    Epikurosz:

    Clinton miért nem fejlesztetett ki új technológiát a siklók felvátlására? Hm? Még csak be sem indított ilyen prodzsektet. Hagyjuk tehát a demagógiát.

    X-33 / Venture Star project? Már a Clinton-kormányzat is látta az STS-rendszer hibáit, ezért indította be ezt a programot. A Bush-kormányzat 2000-ben leállította az amúgy már jó úton haladó programot (kb. 2001-2002-ben indulhatott volna az X-33, 2004-2005-ben pedig már a Venture Star - vagyis most nem jelente semmi problémát az STS leállítása) a CRV és az ISS amerikai lakómodulja mellett. Ha már a demagógiánál tartunk, nem ártana tájékozódni arról, amiről értekezni próbálsz...

    Nem olyan nagystílűek, mint az amcsik, akik nem képesek pár koszos kerámialapot rendesen átvizsgálni.

    1x próbáld megszámolni, pontosan hány is az a "pár"...

    Ráadásul, nem úgy indultak neki ennek az egésznek, mint a ruszkik, az 50-es évek elején, pártparancsra. Azaz, itt is van pártparancs, de mögötte már kiépült az ipar, van piacgazdaság, nem kell a paraszt szájától elvenni a rizset.

    Javaslom fuss neki a kínai űrkutatás múltjának áttanulmányozásának. A kínai mérnökök iszonyú szegényes viszonyok között dolgoztak az 1970-es években, és számtalan kudarc van a hátuk mögött, az sem véletlen, hogy másfél évente küldenek fel egy űrhajót.
    Azon kívűl kína már jóideje propagálja az emberes űrutazást, már az 1980-as évek elején bemutattak nagy csindadtrattával egy űrsikló-szimulátort, amelyben kínai űrhajósjelöltek készülnek már.

    Akkor, legyen szíves magyarázza el már valaki, hogy amikor létfontosságú (!) projektekről van szó, például űrkutatás, miért nem müxik a piaci verseny az USA-ban sem?

    Miért ne működne? A civil cégek megrendeléseinél működik. Az, hogy a NASA-nál nem működik, az teljesen "megszokott", hiszen egy állami szervezetről van szó, amely teljesen kiszolgáltatott a politikai szélirányoknak...

    Nekem tajvani LCD képernyőm van, és okés.

    Tajvan nem egyenlő Kína. ;)
  • Epikurosz #43
    De mégis:

    - olcsóbb a munakerő
    - van tervezés (Tervhivatal)
    - egyes erőforrásokat (nyersanyagokat) olcsóbban beszámítják
    - központi irányítás mellett jobb lehet az együttműködés
    Na, itt álljunk meg egy szóra: A kapitalizmus kontra szocializmus vitában mindig a piaci versenyt hozzák fel, mint amely a legjobban hatékonyságnövelő stb.
    Akkor, legyen szíves magyarázza el már valaki, hogy amikor létfontosságú (!) projektekről van szó, például űrkutatás, miért nem müxik a piaci verseny az USA-ban sem? Mint ahogy mondjuk a rákkutatásban sincs igazi kompetíció.
    (Talán csak a potenciafokozók terén van, és látszik is.)