Hunter

Az életet viszik magukkal a marsjárók?

2003-ban az amerikai űrhivatal két marsjárót küldött legközelebbi szomszédunkra, hogy felderítsék a bolygót és az életre utaló geológiai jegyek után kutassanak. A Spirit és az Opportunity azonban úgy tűnik, jócskán túlteljesítette a küldetést, az élet keresése helyett inkább az élet betelepítését vállalták magukra.

Korábban a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának űreszköz-összeszerelő üzemének mérnökei megerősítették azt a híresztelést, miszerint földi mikrobák potyautasként beférkőztek a marsjárókba. Még a nyáron bacillus safenis baktériumra bukkantak a pasadenai létesítmény egy kamrájában, melyet a marsjáró teszteléséhez használtak és nagyon valószínű, hogy a mikrobákból a fedélzetre is jutott, amikor elindult a küldetés a Mars felé. A feltehetően a tudósok bőréről átvándorolt bacillus safensis rendkívül ellenálló a gamma- és az ultraibolya sugárzással szemben és képes nehézfémek, mint alumínium és titánium ionjaival táplálkozni.

A baktérium jelenlétét a NASA egyik mikrobiológusa, Kasthuri Venkateswaran erősítette meg, akinek tesztjei azt is bebizonyították, hogy a mikrobák képesek mind az utazást, mind a Mars zord éghajlatát túlélni. Hasonló események bekövetkezésére már közel negyven évvel ezelőtt is számítottak, ennek eredményeként az ENSZ létrehozott egy egyezményt, melynek célja más bolygók földi baktériumokkal való beszennyezésének megelőzése volt.



A NASA nem kommentálta hivatalosan az egyezmény esetleges megszegését, a vezetők véleménye szerint rendkívül valószínűtlen, hogy egy földi mikroba túléljen egy Mars-utazást, különös tekintettel a légkörbe való belépésre. Tony Taylor ausztrál mikrobiológus szerint azonban a NASA-nak koránt sincs igaza, szerinte a mikrobák vidáman eltengődnek a Mars talajában, amit a NASA tanulmányai is bizonyítanak.

Az említett tanulmány egy a Holdra lejuttatott kamerán alapul. A kamerát egy Surveyor szonda juttatta el a Holdra, majd közel három év elteltével az Apollo 12 legénysége hozta vissza a Földre. A kamerába beköltözött egy streptococcus kolónia, ami képes volt túl élni 31 hónapot vákuumban, kitéve a Hold szélsőséges környezetének és a káros nap és kozmikus sugárzásnak. Visszatérve a Földre a mikrobák életre keltek és szaporodni kezdtek. Taylor szerint a NASA által Pasadenaban észlelt bacilus törzsnek minimális az esélye, hogy veszélyeztesse a Mars bolygót, mivel az élethez oxigénre van szüksége, viszont minden kitenyészthető mikroba fajra jut négy ki nem tenyészthető, ezért sok minden van, amit még a NASA sem tudhat a potenciális potyautasairól.

Köztük akadhat akár olyan is, ami képes a maga módján kolonizálni a bolygót. Taylor szerint 1:1000 és 1:50 közötti az esély arra, hogy a bolygó beszennyeződött a hiba révén, hozzá téve, hogy ez az arány egy emberi Marsra szállás esetén egy az egyhez lenne. Az emberi expedíciók szükségességéről megoszlóak a vélemények, Taylor mindenesetre értelmetlen vandalizmusnak tartja.



Van akiben felmerül a kérdés, esetleg a NASA előre megfontoltan telepítette a baktériumokat az űreszközökre, hogy általuk beindítsa a halottnak tűnő bolygó terraformálását? Talán egy sötét napra gondoltak, amikor a földlakóknak menekülniük kell egy nukleáris apokalipszis vagy egy végzetes természeti katasztrófa elől? Valószínűleg erről egyáltalán nincs szó, bár Taylor szerint az űrhivatal már a tenyésztés előtt is tudatában volt a mikrobák jelenlétének. Taylor véleménye szerint a NASA és a mögötte álló politikai hatalom azokat a bizonyítékokat szeretné palástolni a földi mikrobákkal, melyek mind ara utalnak, hogy az élet ma is jelen van a Marson.

Ilyen jelek a viszonylag magas metán, formaldehid, hidrogén és ammónia mennyiségek, melyeket az európai Mars Express szépen sorban mind kimutatott. Ezek a gázok mind aktív mikrobaszintű közösségek indikátorai lehetnek. Az természetesen még nem ismert, hogy a szóban forgó gázokat élő organizmusok termelik-e, de közel helyezkednek el ahhoz a területhez, ahol a Viking I szonda 1976-ban leszállt.

Ekkor újra felmerül a kérdés, az ember juttatott el oda üvegházgázokat termelő mikrobákat, vagy a bolygó már rendelkezett egy jól kialakult mikroflórával és a NASA tudta, hova kell küldeni a szondát? Mindenesetre valaminek termelnie kell a metánt, mivel még csak rövid ideje van jelen a Mars légkörében, Taylor szerint pedig legyen az vulkáni vagy baktériumi tevékenység, igen nagy tömegűnek tűnik. Ha rájuk bukkannak egyszer, akkor akár egy, a helyszínen is elvégezhető egyszerű DNS-elemzéssel megállapítható, hogy földi eredetűek-e vagy sem.

Részletes cikkünk a marsjáró felépítéséről

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DjJeti #59
    ártalmatlan vírus --helyett-- ártalmatlan mikroba
  • DjJeti #58

    én úgy vélem, hogy már eddig is sokmindent tettünk, amit nem kellett volna
    pl: ha a NASA télleg vitt fel mikróbákat, akkor azok a földi életükhöz hasonlóan fognak viselkedni, és ha terraformálni akarják a bolygót, akkor aszt hihetik, olyan lesz ettől mint a föld.
    De lehet hogy kismillió vizsgálatot végeztek a Marson, de viszonyítás kérdése mi sok, már csak az ember megjelenéséhez képest kicsi az az idő, amióta a Marsot vizsgáljuk, szóval azért mert eddig nem találtunk semmit, nem biztos hogy nincs is ott semmi.
    És ha tételezzök fel tényleg nincs ott semi (ami szerintem lehetetlen) akkor is ha ott az ártalmatlan vírusok másként viselkednek mint a földön?
    Lehet hogy terraformáják a bolygót, de mondjuk értelmes életforma lesz belőle, ami már nem akarja, hogy mi odamenjünk...
    de az is lehet, hogy volt ott élet (én biztos vagyik benne) és a baktériumaink meg a mikrobáink kiirtják, vagy átalakítják őket, mert azért gondoljunk bele, hogy van 1 baktárium, ami megeszi a titánt is. Érintkezik más mikrobákkal, mire visszajön, már csak a fél szonda van meg, és mire a NASA rájön hogy hopsz, ez nagyobb volt, más megettek 1 várost. Mi van azzal amit megettek, biztos nem úgy van, hogy van 1 gyomruk amibe lenyelték. Magukban nem olyan veszélyesek, de ha ott a marson történt velük valami, akkor át tudják alakítani az anyagokat mittomén valami mérgező gázzá, és akkor akinek lerágták a házát, az meghal mérgezésbe, és közbe nem tudjuk hogy mi van...
    Lehet hogy ez egy kicsit túlzás, de ha belegondolunk, hogy ott is kialakulhatott volna élet magától, egyedi élet, és mi megváltoztattunk valamit...
    Még a saját földünket sem fedeztük fel, de már megyünk máshova...
    Mivan ha azon a szondán volt valami olyan, amiről még mi sem tudunk, vagy visszajön valami olyan, amit ott nem láttunk...
  • Epikurosz #57
    Most megy a TV2-n a Lény 2. sci-fi horror.
    Tessék megfigyuzni, mert a témánkba vág.
    (És nem álmodni majd csúnyát :-)

    Hát, akkor a film felénél, reklám közben, amondó vagyok, hogy bármi mehet a Marsra, de onnan egyelőre ne hozzunk vissza semmit.
    Okés?
  • dez #56
    Most inkább nem fogok nekiállni ezt alaposabban átgondolni, és a teljességre törekedő, kimerítő értekezést írni. :) Nagyon röviden, ide vonatkozóan: hogy ne tegyünk alaposan keresztbe saját magunknak (pontosabban főleg a gyerekeinknek, unokáinknak), azzal, hogy pl. úgy elszúrjuk ott a dolgokat, hogy 10x nehezebb lesz majd a terraformálás, stb.

    Az persze lehet, hogy nagyon is szándékos volt a "fertőzés", és megtervezett.
  • Epikurosz #55
    No, és mik a saját érdekeink, szerinted?
  • dez #54
    A saját érdekeinket akkor tudjuk szem előtt tartani, ha tisztában vagyunk vele, mik az érdekeink. A köv. kérdés a hogyan. Optimális esetben értelmesen. Mintha egy értelmes faj lennénk.
  • Epikurosz #53
    kedves dez,

    ha cianobaktériumok fejlődnének ki, az is jobb lenne, pedig ugye mérgezők, mint az élet hiánya.
    a cianobaktériumok már egy alap, amelyre aztán ráépülhet az oxigén alapú élet is, például.

    élet nem nagyon van ott, és ami van, az annyira kisléptékű, hogy nincs jelentősége. tanuljunk már meg az emberi faj érdekeit szem előtt tartva gondolkodni.
  • dez #52
    Még nem is ismerjük túlzottan. Nem tudjuk, van-e ott ott kialakult élet, és ha van, az milyen. De ha nincs, akkor is van mit elrontani: pl. egy "káros" baktérium, ne adj isten gomba elterjesztése (megfelelő körülmények között, ellenlábasok nélkül rettentő gyorsan terjednek), amit aztán nem lehet csak úgy kiirtani, és más életformák telepítését is meggátolhatja. Szóval néha gondolkodni is kellene.
  • Epikurosz #51
    gyakorlatilag igen.
    a marson nagyon nincs mit elrontani, jószerével csak jobbítani lehet.
  • dez #50
    Érdekes hozzáállás. Csinálhatunk bármit, legfeljebb majd később jóvá tesszük!...