SG.hu·

Jégtóra bukkant a Mars Express

Az ESA Mars Express szondájának Nagy Felbontású Sztereó Kamerája (HRSC) egy jókora vízjég foltot kapott lencsevégre a vörös bolygó egyik becsapódási kráterében, a bolygó északi sarka közelében.

A szonda Mars körüli pályájának 1343-ik körében készítette a látványos felvételt, melynek felbontása pixelenként megközelítőleg 15 méter. A névtelen kráter a Vasitas Borealison, a Mars északi szélességi fokainak nagy részét kitevő hatalmas síkságon helyezkedik el, megközelítőleg az északi 70,5 foknál és keleti 103 foknál. A kráter 35 kilométer széles és a legnagyobb mélysége körülbelül 2 kilométer. A képeken megfigyelhető továbbá, hogy a kráter belső falán is jelen van a vízjég. A benne látható kör alakú világos anyagfolt a tudósok szerint egyértelműen vízjég. A folt egész évben jelen van, mivel a hőmérséklet és a nyomás nem elég magas ahhoz, hogy szublimáció induljon el.


Az ESA tudósai kizárták a fagyott széndioxid lehetőségét, mivel az északi-sark jégsapkájának széndioxid jege már eltűnt, amikor a felvétel készült. A kráter feneke és a világos anyag felszíne között 200 méteres magasságbeli különbség van, ami azonban nem tulajdonítható kizárólag a vízjégnek. Feltehetően egy hatalmas dűne mező fekszik a jégréteg alatt, melyek jelei jól megfigyelhetők a jég keleti pereménél. A kráter szélénél és a kráterfalakon is észlelhetők a vízjég halvány nyomai. A jég hiánya az észak-nyugati perem mentén feltehetően annak köszönhető, hogy az a terület több napfényt kap, ahogy az az árnyékokból is kitűnik.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Maga a vízjég jelenléte a Mars felszínén már nem újdonság, de a sarkoktól ennyire messze nem megszokott jelenség. A vízjég jelenléte jelentősen megnövelte a marsi élet - legyen az múlt vagy jelenbeli - lehetőségét, valamint az emberi expedíciók megvalósíthatóságának esélyeit.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kemény Husi2005. 09. 11.. 20:29||#104
Kömény.
© DanyyX2005. 08. 11.. 12:30||#103
<#nevetes1>
© IoIa2005. 08. 10.. 00:58||#102
Gratulálhatsz az újabbhoz is.
© IoIa2005. 08. 06.. 02:23||#101
És?
© uniu2005. 08. 05.. 22:08||#100
Lola: had gratulaljak a buntetopontodhoz. Ahogy megneztem az indoklast nagyon meghokkentem, ezt nemgondoltam volna😊
© IoIa2005. 08. 05.. 12:54||#99
Látszik, hogy nagyon "tájékozott" vagy. <#nyes>
© Kazak2005. 08. 04.. 16:18||#98
Dehogy jelentenek be félévente új elemeket. Az utolsó elemet 1999-ben fedezték fel (helyesebben állították elõ). Jelenleg a periódusos rendszer a 118. rendszámig tartalmaz elemeket (bár a vége felé hiányos). Kb. 100 feletti rendszámú elemek a Földön nem fordulnak elõ a természetben, vagy az '50-es években az atomkísérletekben, vagy késõbb a részecskegyorsítókban állították elõ õket. Mivel marha nagy az atommagjuk, nagyon instabilak, a legnagyobb rendszámúak néhány tized ms alatt szétbomlanak. Ilyen elemek, vagy újabbak, legfeljebb a csillagokban vagy más extrém helyeken keletkezhetnek természetes úton. A Marson legfeljebb ismeretlen kõzetekre bukkanhatunk, ismeretlen elemekre nem.

Periódusos rendszer
© hungi2005. 08. 04.. 12:01||#95
"A hidrogén, az oxigén és a nitrogén is színtelen gáz" - Olvass utána, mielõtt hülyeségeket irkálsz...

"A Föld nem véletlenül kapta a "kék bolygó" elnevezést." - Magadnak mondasz ellent, mert ha az elõbbi mondatod helyes, akkor szerinted mi a tök szinezhette meg a Földet? Runcájz?

"Nem ártana tisztázni, hogy alapvetõen kétfajta víz van: édesvíz és tengervíz (ami sós)."
- Ezért is más a vegyjelük...? LOL M

"A tengerek és az óceánok vize még akkor is más jellegú lenne, ha egy darab élõlény sem lenne benne, hiszen az egy oldat. Az édesvízben is van persze minden egyéb, de az íze nem sós. Egészen eltérõ a színe felülrõl nézve. Többször is megfigyeltem, hogy az édesvíznek más a színe (egy kis patak vize folyt be a tengerbe). Az árnyalatok érdekesek voltak, ahogy keveredett a sós vízzel."
Miután röhögtem rajtad 1 óráig, néhány észrevétel:

- Az íze nem sós - ez aztán az egzakt tudományos megállapítás. Szerinted miért sós a tenger? Sok hajón kiborult a sótartó??? Jobb ha tudod, hogy a folyók mossák ki a talajból/hegyekbõl az ásványi anyagokat. Az már más kérdés, hogy mivel nem akkora a konentrációja, ezért nem érzed sósnak a Duna vizét pl.

- Menj már el a hegyekbe és ott nézz meg egy tavat, annál kékebb kék víz nincs, még a Karib-szigeteknél sem! Ha étrepülsz tiszta idõben Az Alpok felett, ragyogóan lehet ezt látni...

- A folyó/patak hordalékkal van tele, ezért más a színe, amint belefolyik a tengerbe, nem beszélve az azokban oldott anyagokról...
© roliika2005. 08. 04.. 12:01||#94
És ebben miért vagy olyan biztos??? Pl léteznek anyagok amik csak mesterségesen állíthatók elõ /itt/ és most is félévente vagy gyakrabban jelentenek be új elemeket, max TE nem tudsz róla! A kisiskolás táblák ezeket nem tartalmazzák! És akkor még ott van az antianyag , feketeanyag, stb... xal nam kéne hülyézni inkább szállj magadba! Te is olyan szûk látókörû vagy mint a... na azok...
© mazsa2005. 08. 04.. 09:49||#93
Tényleg, a Mars kinek a tulajdona?