Hunter
Egykor a Mars is olyan lehetett, mint a Föld
Újabb bizonyítékokra bukkantak a NASA tudósai, melyek megerősítik azt az elméletet, hogy a Marson egykor lemeztektonika, a bolygó kérgének lassú mozgása zajlott le, akárcsak a mai Földön.
Az eredmények a Mars Global Surveyor űrszonda által készített új mágneses mező térképből származnak, egy olyan világot tárva elénk, melynek földtörténetét hatalmas kéreglemezek széthúzódása vagy összeütközése alakította ki. A tudósok először 1999-ben találtak bizonyítékot a lemeztektonikára, azonban ezek a kezdeti megfigyelések - melyeket szintén a Mars Global Surveyor magnetométerével végeztek - csupán a déli félteke egy területét fedték le. Az adatokat egy fékezési manőver közben gyűjtötték be, így az a kéreg feletti különböző magasságokból származik.
A piros és kék sávok a különböző polaritású mágneses mezőket jelzik, míg a sötétebb részeknél különösen erős a mágnesesség
A mostani nagy felbontású mágneses térkép viszont a Mars teljes felszínét lefedi és négyévnyi állandó pályáról kapott adatokon alapul. Többször is átvizsgálták a felszín egészét, hogy minél pontosabb és jobb felbontást érjenek el. Az eredmények alátámasztják a '99-es méréseket, melyek a Földön is megtalálható jellemvonásokat tártak a tudósok elé.
Bolygónkon az óceán-közepi hátságok két oldalán, a hátság vonalával párhuzamosan váltakozó polaritású sávok húzódnak. A hátságban egy hasadékvölgy található, itt új anyag jön a felszínre és lehűlve a kéreg felszín alatti részéhez forr. A kőzet kihűlése során megőrzi a mágneses tér irányát. Mivel a földi mágneses tér időnként, átlagosan egymillió évente pólust vált, a gyarapodó kéregben eszerint normál és ellentétes polaritású sávok váltakoznak. Mindez szimmetrikusan figyelhető meg a hátság két oldalán, ez az egyik legfontosabb bizonyítéka a földi lemeztektonikának. Emellett olyan jegyek, úgynevezett transzform vetődések, azaz két lemez közötti közeledés vagy távolodás nélküli vízszintes elcsúszások is észlelhetők, melyek szintén a lemeztektonika árulkodó jelei.
A Valles Marineris jó példája a lemeztektonikának
Ennek a jellegzetes mágneses sémának a felfedezése a Marson azt jelzi, hogy akárcsak a Földön, itt is vannak területek, ahol új kéreg tört fel a köpenyből és terült el a felszínen. Ahol pedig új kéreg jelenik meg ott óhatatlanul el kell nyelődnie a réginek, ami pontosan a lemeztektonika működését tükrözi.
Jack Connerney, a mágneses elemzéseket végző NASA csapat vezetője a szervezet közleményében rámutatott, hogy a lemeztektonika segítségével számos marsi jellemvonás megmagyarázhatóvá válik. Elsőként maga a mágneses séma, másodikként pedig a Tharsis vulkánok, melyek egy egyenes vonal mentén sorakoznak. Ezek a formációk ugyanúgy alakulhattak a kéreglemez mozgása következtében, mint bolygónkon a Hawaii-szigetek.
Harmadikként a hatalmas Valles Marineris kanyont kell megemlíteni, melynek területe hatszorosa, mélysége pedig nyolcszorosa a Grand Canyonénak. Ez a hatalmas hasadék pontosan úgy néz ki, mint a Földön a lemezek széthúzódásakor létrejött földrajzi jegyek, sőt még az iránya is pontosan olyan, mint amit a mágneses térkép alapján kikövetkeztethető lemezmozgások előidéztek volna.
Az eredmények a Mars Global Surveyor űrszonda által készített új mágneses mező térképből származnak, egy olyan világot tárva elénk, melynek földtörténetét hatalmas kéreglemezek széthúzódása vagy összeütközése alakította ki. A tudósok először 1999-ben találtak bizonyítékot a lemeztektonikára, azonban ezek a kezdeti megfigyelések - melyeket szintén a Mars Global Surveyor magnetométerével végeztek - csupán a déli félteke egy területét fedték le. Az adatokat egy fékezési manőver közben gyűjtötték be, így az a kéreg feletti különböző magasságokból származik.
A piros és kék sávok a különböző polaritású mágneses mezőket jelzik, míg a sötétebb részeknél különösen erős a mágnesesség
A mostani nagy felbontású mágneses térkép viszont a Mars teljes felszínét lefedi és négyévnyi állandó pályáról kapott adatokon alapul. Többször is átvizsgálták a felszín egészét, hogy minél pontosabb és jobb felbontást érjenek el. Az eredmények alátámasztják a '99-es méréseket, melyek a Földön is megtalálható jellemvonásokat tártak a tudósok elé.
Bolygónkon az óceán-közepi hátságok két oldalán, a hátság vonalával párhuzamosan váltakozó polaritású sávok húzódnak. A hátságban egy hasadékvölgy található, itt új anyag jön a felszínre és lehűlve a kéreg felszín alatti részéhez forr. A kőzet kihűlése során megőrzi a mágneses tér irányát. Mivel a földi mágneses tér időnként, átlagosan egymillió évente pólust vált, a gyarapodó kéregben eszerint normál és ellentétes polaritású sávok váltakoznak. Mindez szimmetrikusan figyelhető meg a hátság két oldalán, ez az egyik legfontosabb bizonyítéka a földi lemeztektonikának. Emellett olyan jegyek, úgynevezett transzform vetődések, azaz két lemez közötti közeledés vagy távolodás nélküli vízszintes elcsúszások is észlelhetők, melyek szintén a lemeztektonika árulkodó jelei.
A Valles Marineris jó példája a lemeztektonikának
 A Tharsis vulkánok egy egyenes mentén sorakoznak |
Jack Connerney, a mágneses elemzéseket végző NASA csapat vezetője a szervezet közleményében rámutatott, hogy a lemeztektonika segítségével számos marsi jellemvonás megmagyarázhatóvá válik. Elsőként maga a mágneses séma, másodikként pedig a Tharsis vulkánok, melyek egy egyenes vonal mentén sorakoznak. Ezek a formációk ugyanúgy alakulhattak a kéreglemez mozgása következtében, mint bolygónkon a Hawaii-szigetek.
Harmadikként a hatalmas Valles Marineris kanyont kell megemlíteni, melynek területe hatszorosa, mélysége pedig nyolcszorosa a Grand Canyonénak. Ez a hatalmas hasadék pontosan úgy néz ki, mint a Földön a lemezek széthúzódásakor létrejött földrajzi jegyek, sőt még az iránya is pontosan olyan, mint amit a mágneses térkép alapján kikövetkeztethető lemezmozgások előidéztek volna.
