SG.hu·

Egykor a Mars is olyan lehetett, mint a Föld

Újabb bizonyítékokra bukkantak a NASA tudósai, melyek megerősítik azt az elméletet, hogy a Marson egykor lemeztektonika, a bolygó kérgének lassú mozgása zajlott le, akárcsak a mai Földön.

Az eredmények a Mars Global Surveyor űrszonda által készített új mágneses mező térképből származnak, egy olyan világot tárva elénk, melynek földtörténetét hatalmas kéreglemezek széthúzódása vagy összeütközése alakította ki. A tudósok először 1999-ben találtak bizonyítékot a lemeztektonikára, azonban ezek a kezdeti megfigyelések - melyeket szintén a Mars Global Surveyor magnetométerével végeztek - csupán a déli félteke egy területét fedték le. Az adatokat egy fékezési manőver közben gyűjtötték be, így az a kéreg feletti különböző magasságokból származik.

Klikk ide!
A piros és kék sávok a különböző polaritású mágneses mezőket jelzik, míg a sötétebb részeknél különösen erős a mágnesesség

A mostani nagy felbontású mágneses térkép viszont a Mars teljes felszínét lefedi és négyévnyi állandó pályáról kapott adatokon alapul. Többször is átvizsgálták a felszín egészét, hogy minél pontosabb és jobb felbontást érjenek el. Az eredmények alátámasztják a '99-es méréseket, melyek a Földön is megtalálható jellemvonásokat tártak a tudósok elé.

Bolygónkon az óceán-közepi hátságok két oldalán, a hátság vonalával párhuzamosan váltakozó polaritású sávok húzódnak. A hátságban egy hasadékvölgy található, itt új anyag jön a felszínre és lehűlve a kéreg felszín alatti részéhez forr. A kőzet kihűlése során megőrzi a mágneses tér irányát. Mivel a földi mágneses tér időnként, átlagosan egymillió évente pólust vált, a gyarapodó kéregben eszerint normál és ellentétes polaritású sávok váltakoznak. Mindez szimmetrikusan figyelhető meg a hátság két oldalán, ez az egyik legfontosabb bizonyítéka a földi lemeztektonikának. Emellett olyan jegyek, úgynevezett transzform vetődések, azaz két lemez közötti közeledés vagy távolodás nélküli vízszintes elcsúszások is észlelhetők, melyek szintén a lemeztektonika árulkodó jelei.


A Valles Marineris jó példája a lemeztektonikának


A Tharsis vulkánok egy
egyenes mentén sorakoznak
Ennek a jellegzetes mágneses sémának a felfedezése a Marson azt jelzi, hogy akárcsak a Földön, itt is vannak területek, ahol új kéreg tört fel a köpenyből és terült el a felszínen. Ahol pedig új kéreg jelenik meg ott óhatatlanul el kell nyelődnie a réginek, ami pontosan a lemeztektonika működését tükrözi.

Jack Connerney, a mágneses elemzéseket végző NASA csapat vezetője a szervezet közleményében rámutatott, hogy a lemeztektonika segítségével számos marsi jellemvonás megmagyarázhatóvá válik. Elsőként maga a mágneses séma, másodikként pedig a Tharsis vulkánok, melyek egy egyenes vonal mentén sorakoznak. Ezek a formációk ugyanúgy alakulhattak a kéreglemez mozgása következtében, mint bolygónkon a Hawaii-szigetek.

Harmadikként a hatalmas Valles Marineris kanyont kell megemlíteni, melynek területe hatszorosa, mélysége pedig nyolcszorosa a Grand Canyonénak. Ez a hatalmas hasadék pontosan úgy néz ki, mint a Földön a lemezek széthúzódásakor létrejött földrajzi jegyek, sőt még az iránya is pontosan olyan, mint amit a mágneses térkép alapján kikövetkeztethető lemezmozgások előidéztek volna.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© goodboy19872005. 10. 28.. 20:42||#19
CsabiDuke
"Elfújta a napszél, ide a földre átfujta?"
Igen miután a napszél elérte a Marsot, visszakanyarodott a Földre, mert ezt a bolygót kihagyta, és lõn így lett a Chocapic. 😊<#ravasz1>
© BiroAndras2005. 10. 26.. 22:02||#18
A lemeztektonika motorja az olvadt mag. A víznek nem sok köze van hozzá.
© CsabiDuke2005. 10. 26.. 15:43||#17
<#eplus2><#banplz>
© CsabiDuke2005. 10. 26.. 15:42||#16
Elfújta a napszél, ide a földre átfujta?
© lokko2005. 10. 25.. 22:36||#15
A Marsnak már rég nincs mágneses mezeje, lemeztektnikája sincs, ami nincs benne a cikkben, az nem más mint, hogy a lemezmozgások kenõanyaga a felszíni víz, a földön is csak a tengerek alatt tud belesülyeni egy lemez a köpenybe ... míg volt mágneses mezõ addig volt sûrû légkör, mikor az megszûnt jó 3-4 milliárd évvel ezelõtt azóta haldoklik majd halt meg a Mars ... elfújta a napszél a légkört (nem védte a mágneses pajzs) elpárologtak az óceánik az csökkenõ nyomás következtében, ami víz marad maz meg megfagyott idõvel ... MARS RIP
© Nonoo2005. 10. 25.. 21:46||#14
Ezt mondom! Sokkal könnyebb valami olyasmit vizsgálni amit látunk! Sokkal többet tudnánk a Földünkrõl is, ha belátnánk a minden egyes zugába!
Bár ki tudja mit rejtegetnek elõlünk a "nagyok" ???
Az igazság talán odaát van??
© lindemann2005. 10. 25.. 21:30||#13
Hát én az embertársaimról se tudok sokat... 😄 noha vannak olyan "emberek" akikre nemnagyon illik ez a szó <#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>
© sonicXX2005. 10. 25.. 20:50||#12
Természetesen van a marsnak mágneses mezeje, bár folyamatosan gyangül. Errõl már több cikk is beszámolt. Gyengül, és ezért évente rengeteget veszít a légkörébõl.
Én érdeklõdve figyelem a Marssal kapcsolatos fejleményeket, mert a lakhatóvá tétele izgalmas projektnek tûnik. Szerintem nem menthetetlen az a sivataggolyó, csak az a gond, hogy idõvel elszáll a légköre javarésze és gyakorlatilag, mú. "elhasználódik" a bolygó.

Amennyire tudom, az egyik teória szerint a Mars valamikor egy kisbolygó méretû objektummal ütközött (sõt egyesek szerint kettõvel is), és végsõsoron (asszem az utolsó eset) elferdítette a bolygó forgástengelyét, ami normális esetben függõleges, vagy ahhoz közelítõ kéne hogy legyen. A mágneses pólusok ezért nem mûködnek úgy, ahogyan kéne. Mondom: ezt a teóriát csak hallottam, nem állítom hogy igaz, de fantázia van benne. Állítólag a Föld is átment egy ilyen kisebb találkozáson még a korai szakaszban, és ezért ferde a mi tengelyünk is. Ezekkel a teóriákkal nekem csupán annyi bajom van, hogy nem bizonyíthatóak, gyakorlatilag nem többek okoskodásnál. Elgondolásnak érdekes, és én ezért jobb híjján ezt a magyarázatot tartom elfogadhatónak.
© Pukkár2005. 10. 25.. 20:34||#11
Ez nem azt állítja, hogy van még mágnesessége. Csupán a kõzeteknek van. Ugyanis a mágnesezhetõ fémek, mikor megszilárdulnak megõrzik az akkori mégnesesség irányát. Ezt a Földön is használják, pl. kõzetek korának meghatározására. (Paleomágneses módszer).
© Dinosaur2005. 10. 25.. 19:49||#10
Ezt még hányszor írják meg vazz???