Asztrobiológusok egy csoportja egy 12 millió fényévnyire található galaxisban igen bőséges nitrogéntartalmú, policiklikus aromás szénhidrogénekre (PAH) bukkant, melyek létfontosságúak az összes általunk ismert létforma számára.

A PAH információkat hordoz a DNS és az RNS számára és fontos összetevője, többek közt a testben az oxigén szállításért felelős hemoglobinnak és a növények fotoszintéziséért felelős klorofilnak. Régebben az volt az általános nézet, hogy a földi élet magáról a Földről ered, azonban több felfedezés is arra utal, hogy számos, biológiai szempontból érdekes molekula alakulhatott ki a Földön kívül, majd eljutva bolygónkra, nagy szerepet játszott az élet beindításában.

Bár szerves összetevőket már fedeztek fel bolygónkra zuhant meteoritokban, mégis ez az első közvetlen bizonyíték komplex biogén összetevők jelenlétére a világűrben. Eddig a bizonyítékok azt sugallják, hogy a PAH-k a haldokló csillagok szeleiben jönnek létre és terjednek szét a csillagközi űrben. A vizsgálatokat a NASA Spitzer Űrtávcsövével végezte el az Ames Kutatóközpont egyik csapata Doug Hudgins vezérletével, aki az elemzések alapján azt állítja, hogy a megvizsgált galaxisban igen nagy mennyiségben vannak jelen az élet építőelemei, záporozva az ott lakozó bolygókra, ahogy az valószínűleg a Földdel is történt.


A Spitzer felvétele az M81-ről. A nitrogéntartalmú PAH-molekulák infravörös sugárzását a vöröses területek jelzik
A szóban forgó galaxis a spirális M81. A Spitzer adataiban a kutatók a PAH-k már jól ismert, szabályos kémiai jegyei mellett egy hasonló, ám ismeretlen jegyet is felfedeztek. "Van néhány anomália a spektrumban, amire nem igazán tudunk magyarázatot adni" - nyilatkozott Hudgins a Space.com-nak. A kutatók összevetették eredményeiket hasonló molekulák infravörös szignóival, melynek végeredményeként a nitrogén tartalmú PAH-k mellett kötöttek ki, mivel adataik azt bizonyították, hogy nitrogén található a vizsgált területeken.

A PAH-k lapos, "csirkedrót" alakú molekulák, melyek szénből és hidrogénből épülnek fel, és azért érdekesek a tudósok számára, mert a földi élet is szénalapú. Mindezek ellenére a PAH-kat nem alkalmazza az ember biokémiája. Sokkal inkább a rákkeltő karcinogénekről és környezetszennyező anyagokról ismerjük őket.


Az ábrán egy PAH-molekula látható nitrogénnel. A kék gömbök a PAH vázát alkotó szénatomok, a sárgák hidrogénatomok, a piros pedig a nitrogénatom
Azonban, ha egy szénatomot nitrogénre cserélünk, máris egy nitrogéntartalmú PAH-t kapunk, egy olyan molekulaosztályt, ami létfontosságú az ember számára. A nitrogén nélkül lehetetlenné válna az aminosavak, fehérjék, a DNS, az RNS, a hemoglobinok és számos más fontos molekula felépülése. A Föld légkörének 78%-a nitrogén, a szerves kémia egyik legfontosabb eleme a szén, hidrogén, oxigén, foszfor és kén mellett. A nitrogén az ammónia egyik alkotóeleme is, amit a Földön a műtrágyákban és a robbanóanyagokban alkalmaznak, de megtalálható a Jupiter légkörében, és feltehetően a Titán jeges tavaiban is.

A PAH-k nem az első Földön kívül is felfedezett, élethez szükséges elemek. A fehérjék alapjaiként szolgáló aminosavak szintén megtalálhatók az űrben, többnyire az üstökösök csóvájában, illetve az Ausztráliában és a Déli-sarkon megtalált meteoritokban is észlelhetők voltak, akárcsak a PAH-k. Az űrkőzetekben való jelenlétük arról tanúskodik, hogy képesek túlélni a csillagközi űrt, és sikeresen eljutni egy bolygó felszínére.

Bár a PAH-k bőségesen megtalálhatók a világűrben, Hudgins hangsúlyozza, ez még nem bizonyítja a földi élet földön kívüli eredetét, a két elméletnek a jelenlegi bizonyítékok fényében nagyjából azonos esélye van, így mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikusat.