Hunter

Robot módjára tanul az agyunk

Kutatók feltérképezték az agy azon területeit, melyek segítenek a jó és a rossz megkülönböztetésében. Eredményeik azt sugallják, hogy az ember és a robot sokkal hasonlóbb, mint azt bemernénk vallani, mivel mindketten hasonló stratégiákat használunk a döntéshozatalban.

Ben Seymour és munkatársai, a University College London kutatói, egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) szkennert használtak 14 ember agytevékenységének tanulmányozásához, miközben az alanyok megpróbálták megkülönböztetni a rossz előérzetet a jó ómentől. Az alanyoknak tetszőleges képeket mutattak és esetenként bizonyos kombinációkat a kézfejre mért fájdalmas áramütés követett. Néhány kísérlet után az alanyok tudat alatt képessé váltak a bajt okozó elrendezéseket megjóslására. A tanulás során az agy kulcs területei váltak aktívvá. A kutatást a Nature eheti számában publikálták.


A mesterséges intelligencia az emberek agyához hasonlóképpen tanul

Az egyik aktív terület az agykéreg azon része, mely az érzelmek feldolgozását segíti. Egy másik, az úgynevezett ventrális terület az agy motivációs központjaként szolgál. Azonban ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni közreműködésüket a jó és a rossz közötti megkülönböztetés, azaz az érdemi döntéshozatal képességébe. A kísérlet pontosan azt a képességünket utánozta, mellyel konfliktus helyzetekben érdemi döntéseket alkotunk.

"Ez az első eset, hogy ilyen valósághű tanulási folyamatot sikerült elcsípnünk" - mondta Read Montague, az amerikai Baylor Orvostudományi Egyetem agytudósa. A csapat egy grafikonon is ábrázolta az agytevékenységet, hogy matematikai leírással lássa el az érdemi döntések kialakulásának alapjául szolgáló folyamatot. A kapott sémák nagyon hasonlítottak azokhoz, ami a tapasztalati úton tanuló robotoknál megfigyelhető.ó

"Az eredmény megdöbbentő" - mondta a tanulmány társszerzője Peter Dayan. "Szinte tökéletes egyezést mutattak az agy jelei és a gépi tanulásnál alkalmazott numerikus funkciók, ami arra enged következtetni, hogy agyunk a mesterséges intelligencia törvényeit követi."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hen-tes #109
    hát ez az :)
    ezért néztem csak be , de látom már írtad..
  • kukacos #108
    Jó neked, hogy ilyen biztos vagy :) Én nem tudom mit lehet és mit nem. Ezer processzor annyi tranzisztort tartalmaz, ahány sejtet az agy; ez persze semmit sem jelent, de akár még elegendőnek is bizonyulhat.

    A Church-tézis nem utal T-gép korlátaira, csak egy nem definiált fogalmat ("algoritmikus") kapcsol össze egy jól definiált valamivel (kiszámíthatóság). Igazából egy definíció, semmi több - nem tudjuk, hogy az agy mennyire esik ennek hatálya alá, sőt, "belülről" valószínűleg soha nem fogjuk tudni megítélni.
  • Tetsuo #107
    Fizikailag lehetetlen akkorát s olyan gyorsat építeni ami alkalmas lenne erre a célra; a #103 említett technológiának szűk korlátai vannak, amit hamarosan elérünk.
    Ha te azt mondod Turing-gép, én azt mondom elmélet nem= gyakorlattal és hozzáteszem h létezik egy Church-tézis ami -ugyancsak- a T-gép korlátaira utal..
  • Piscator #106
    Bocsánat.
    Az egyik rossz napom lehetett, amire rátett a megjegyzésed.
    A káromkodást viszont legalább ereetiben írtam, mint hogy vazzeget, vagy egyebet írnék.
  • kukacos #105
    Tetsuo, miért nem? Ha algoritmus, akkor bármilyen Turing-gép lefuttatja. Az egyidejűség elérése pedig csak időbeli felbontás kérdése.
  • Tetsuo #104
    Lehet h pont ezek a 'virtuális világok' s a valóság közötti különbség adnak magyarázatot eddig még fel nem fedezett dolgokra. (Gravitronok, szuperhúrok, kitudjamégmi..)
    A Heisenberg féle (s egyéb) határozatlanságok pedig, nem is annyira határozatlanságok ugyanis a valószínűségeket függvényekkel ki lehet fejezni (ami talán elég is hiszen az elektronok is csak valószínűségként léteznek, nem egy adot helyen), ill ezek a nem meghatározhatóságok csak az inerciarendszerbe beavatkozó mérések miatt léteznek. Tehát ha szimulálunk, akkor ott beavatkozás nélkül is mérhetünk..ha nem stimmel vmi akkor utánahangolunk.
    Persze ez fikció de reális alapokon.
  • Tetsuo #103
    Ezen az ósdi szilíciumlapkás és soros adatáramlásos technológián biztos nem lehet szimulálni (szerintem még a bináris rendszer is hátráltató).
  • Tetsuo #102
    A marsjárók a terepet önmaguk mérik és elemzik, megválasztják az optimális utat az induló s végpont között. A távirányítás nem folyamatos s csak ellenőrzés ill módosítás céljára szolgál, s egyéb interakciót igénylő esetekben (ami nem a mozgásra vonatkozik). Persze ezt szubjektíve lassan teszi, a következő már gyorsabb lesz.
  • kukacos #101
    Előző hozzászólásodban egy kérdésed volt, amihez azt írtad, hogy ne válaszoljak. Szerintem minden lényeges felvetett problémádra válaszoltam, de ezt ítélje meg mindenki magának.

    A munkám olyan, hogy egyfolytában net előtt ülök, és néha ki kell kapcsolódni. De egyébként bagoly, bagoly... Valamiért kezdesz átcsapni személyeskedésbe, mitha feldühödtél volna, tényleg úgy gondolod, hogy nem szoktam könyveket olvasni ebben a témában?

    Szóval fizikusként nem értem igazán a kvantummechanikát, sőt, azt állítod, valójában az valami több, mint aminek azt kitalálói szánták, valójában van egy nem racionalizálható vetülete is (bár hozzáteszem, az nyilván már nem fizika kell legyen, mert az csak a racionalizálható vetületekkel szokott foglalkozni). Hát, nehéz ezzel vitatkozni konkrétumok nélkül.

    Bármikor befejezhetjük, csak nem kell válaszolni. További kellemes merengést a tudatodon, és vigyázz a tudatos masinákkal, egyszer majd lehet megtréfálnak :)
  • dez #100
    Ha valamit hiányolok, az az, hogy nem válaszolsz a kérdésekre, még csak el sem gondolkozol rajtuk.

    Az ember hajlamos túl sokat képzelni magáról. Az egyelőre csak egy erősen optimista feltételezés, hogy az ember teljesen le tudja utánozni az agyat "szilikonban", és így az is, hogy az vajon tényleg pontosan úgy fog-e viselkedni, mint egy ember. Én azon az "állásponton" vagyok, hogy nem hiszem. Persze lehet próbálkozni direkt utánozni az emberi viselkedést, de ez egyfajta csalás. Így vagy úgy, szerintem csak felületes szemlélőben fogja azt az érzetet kelteni, hogy egy másik entitás áll vele szemben.

    Lehet, hogy a kő is tudatos, de az egy elég tiszta tudat lehet, mivel nincs idegrendszere, ami téveszmékkel hálójában tartaná. Talán kőnek kellene menni...

    Linket nem tudok, talán néha nem ártana könyveket olvasni, ahelyett, hogy egyfolytában a neten vagy (és ilyen fórumokon vitázol). Bemész egy jobb könyvesboltba, biztos tudnak adni a témáról komolyabb könyveket is.

    Az, hogy van egy fizikadiplomád, még nem garancia semmire. Attól még nyugodtan lehet, hogy nem érted úgy igazán a "QM"-et. Sőt, az, hogy a valószínűségszámítást emlegeted, épp arra utal, hogy annak csak egy racionalizált vetületét tetted a magadévá.

    Kezd meddővé válni a vita, szeretném befejezni, ha lehet. Nem is ide való.