Hunter
Robot módjára tanul az agyunk
Kutatók feltérképezték az agy azon területeit, melyek segítenek a jó és a rossz megkülönböztetésében. Eredményeik azt sugallják, hogy az ember és a robot sokkal hasonlóbb, mint azt bemernénk vallani, mivel mindketten hasonló stratégiákat használunk a döntéshozatalban.
Ben Seymour és munkatársai, a University College London kutatói, egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) szkennert használtak 14 ember agytevékenységének tanulmányozásához, miközben az alanyok megpróbálták megkülönböztetni a rossz előérzetet a jó ómentől. Az alanyoknak tetszőleges képeket mutattak és esetenként bizonyos kombinációkat a kézfejre mért fájdalmas áramütés követett. Néhány kísérlet után az alanyok tudat alatt képessé váltak a bajt okozó elrendezéseket megjóslására. A tanulás során az agy kulcs területei váltak aktívvá. A kutatást a Nature eheti számában publikálták.
A mesterséges intelligencia az emberek agyához hasonlóképpen tanul
Az egyik aktív terület az agykéreg azon része, mely az érzelmek feldolgozását segíti. Egy másik, az úgynevezett ventrális terület az agy motivációs központjaként szolgál. Azonban ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni közreműködésüket a jó és a rossz közötti megkülönböztetés, azaz az érdemi döntéshozatal képességébe. A kísérlet pontosan azt a képességünket utánozta, mellyel konfliktus helyzetekben érdemi döntéseket alkotunk.
"Ez az első eset, hogy ilyen valósághű tanulási folyamatot sikerült elcsípnünk" - mondta Read Montague, az amerikai Baylor Orvostudományi Egyetem agytudósa. A csapat egy grafikonon is ábrázolta az agytevékenységet, hogy matematikai leírással lássa el az érdemi döntések kialakulásának alapjául szolgáló folyamatot. A kapott sémák nagyon hasonlítottak azokhoz, ami a tapasztalati úton tanuló robotoknál megfigyelhető.ó
"Az eredmény megdöbbentő" - mondta a tanulmány társszerzője Peter Dayan. "Szinte tökéletes egyezést mutattak az agy jelei és a gépi tanulásnál alkalmazott numerikus funkciók, ami arra enged következtetni, hogy agyunk a mesterséges intelligencia törvényeit követi."
Ben Seymour és munkatársai, a University College London kutatói, egy funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) szkennert használtak 14 ember agytevékenységének tanulmányozásához, miközben az alanyok megpróbálták megkülönböztetni a rossz előérzetet a jó ómentől. Az alanyoknak tetszőleges képeket mutattak és esetenként bizonyos kombinációkat a kézfejre mért fájdalmas áramütés követett. Néhány kísérlet után az alanyok tudat alatt képessé váltak a bajt okozó elrendezéseket megjóslására. A tanulás során az agy kulcs területei váltak aktívvá. A kutatást a Nature eheti számában publikálták.
A mesterséges intelligencia az emberek agyához hasonlóképpen tanul
Az egyik aktív terület az agykéreg azon része, mely az érzelmek feldolgozását segíti. Egy másik, az úgynevezett ventrális terület az agy motivációs központjaként szolgál. Azonban ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni közreműködésüket a jó és a rossz közötti megkülönböztetés, azaz az érdemi döntéshozatal képességébe. A kísérlet pontosan azt a képességünket utánozta, mellyel konfliktus helyzetekben érdemi döntéseket alkotunk.
"Ez az első eset, hogy ilyen valósághű tanulási folyamatot sikerült elcsípnünk" - mondta Read Montague, az amerikai Baylor Orvostudományi Egyetem agytudósa. A csapat egy grafikonon is ábrázolta az agytevékenységet, hogy matematikai leírással lássa el az érdemi döntések kialakulásának alapjául szolgáló folyamatot. A kapott sémák nagyon hasonlítottak azokhoz, ami a tapasztalati úton tanuló robotoknál megfigyelhető.ó
"Az eredmény megdöbbentő" - mondta a tanulmány társszerzője Peter Dayan. "Szinte tökéletes egyezést mutattak az agy jelei és a gépi tanulásnál alkalmazott numerikus funkciók, ami arra enged következtetni, hogy agyunk a mesterséges intelligencia törvényeit követi."
Valamiért kezdesz átcsapni személyeskedésbe, mitha feldühödtél volna, tényleg úgy gondolod, hogy nem szoktam könyveket olvasni ebben a témában?