Hunter
Az agy korlátai
Legközelebb, ha vezetés közben a rádiót babráljuk, beszélünk a mobiltelefonunkon, miközben egy útjelző tábla tűnik a szemünkbe, amivel eddig egy előttünk lavírozó biciklist figyeltünk, akkor jobb, ha megpróbálunk egy feladatra összpontosítani.
Az emberi agyat tanulmányozó tudósok rájöttek miért követünk el hibákat, amikor túl sok dolgot próbálunk elvégezni egy időben. A pszichológusok által alkalmazott figyelmi villanás olyan kifejezés, amit arra a képességünkre használnak, mellyel tudatában vagyunk egy eseménynek vagy objektumnak akkor is, ha közben egy másik vizuális eseményre figyelünk. A kérdés, mi zajlik le az agyban a figyelmi villanás alatt? Ezt szerette volna megtudni Rene Marois, a Vanderbilt Egyetem pszichológusa.
Marois és csapata 20 jelentkező agytevékenységét kísérte figyelemmel MRI-n, miközben képi információk özönével árasztották el őket. A kutatók a levetített felvételek közé belekeverték egy arc képét és egy, a tucatnyi váltakozó külső és belső helyszíntől teljesen eltérő képet. Az eltérő képet fél másodpercig mutatták közvetlenül az arcról készült felvétel után. Marois megfigyelte, hogy a kísérleti alanyok csupán a látottak egy részét tudták visszaidézni. Sokan hagyták ki az eltérő képet, mintha pislogtak volna közben, mivel az arcra fordították a figyelmet, melyre előre felhívták a figyelmüket. Azoknál az alanyoknál, akik észlelték az eltérő képet az agy komplex gondolkozásért felelős homloklebenye működésbe lépett, miközben a vizuális kéreg minden esetben aktív volt, akkor is, ha az alany nem emlékezett az eltérő képen szereplő látványára. Más szavakkal, ha látunk valamit, azt nem feltétlenül dolgozzuk fel.
"Ha egy vizuális objektumot vagy egy eseményt szemlélünk, valójában akár fél vagy egy egész másodpercig is el kell időznünk rajta, mivel miközben agyunk egy bizonyos vizuális esemény feldolgozásával van elfoglalva nem feltétlenül fog egy másikat is feldolgozni." Tehát az emberi agynak vannak korlátai, különösen egy olyan világban, ami folyamatosan bombázza ingerekkel.
"Annak ellenére, hogy agyunkat elképesztő feldolgozó képességéért gyakran rendkívül kifinomult párhuzamos feldolgozásra alkalmas számítógépként dicsérjük, ez nem igazán fedi a valóságot" - magyarázta Marois. "Agyunk igen szerény korlátokkal rendelkezik. Még akkor is, ha bizonyítékok vannak arra, hogy képes információk sokaságát párhuzamosan feldolgozni, ott vannak a feldolgozási útszűkületek, melyek korlátozzák azt, amire valóban figyelmesek leszünk és az ellenük való cselekvést. Jó példa erre a vezetés, ahol ha valami megragadja látómezőnk figyelmét, akkor kisebb az esélyünk felfedezni az ugyanabban a látómezőben történő más történéseket, különösen, ha azok fél másodpercnél gyorsabban zajlanak le, ami komoly következménnyel is járhat."
A multitaszkosok számára itt egy figyelmeztetés: "Ha nem kellően gyakorlottak ebben az egyidejű végrehajtásban, akkor azt könnyen visszaüthet. Bármikor, ha két figyelmet igénylő feladatba bocsátkoznak, az egyik felé egészen biztos, hogy kevesebb figyelem fog irányulni" - összegzett Marois.
Az emberi agyat tanulmányozó tudósok rájöttek miért követünk el hibákat, amikor túl sok dolgot próbálunk elvégezni egy időben. A pszichológusok által alkalmazott figyelmi villanás olyan kifejezés, amit arra a képességünkre használnak, mellyel tudatában vagyunk egy eseménynek vagy objektumnak akkor is, ha közben egy másik vizuális eseményre figyelünk. A kérdés, mi zajlik le az agyban a figyelmi villanás alatt? Ezt szerette volna megtudni Rene Marois, a Vanderbilt Egyetem pszichológusa. Marois és csapata 20 jelentkező agytevékenységét kísérte figyelemmel MRI-n, miközben képi információk özönével árasztották el őket. A kutatók a levetített felvételek közé belekeverték egy arc képét és egy, a tucatnyi váltakozó külső és belső helyszíntől teljesen eltérő képet. Az eltérő képet fél másodpercig mutatták közvetlenül az arcról készült felvétel után. Marois megfigyelte, hogy a kísérleti alanyok csupán a látottak egy részét tudták visszaidézni. Sokan hagyták ki az eltérő képet, mintha pislogtak volna közben, mivel az arcra fordították a figyelmet, melyre előre felhívták a figyelmüket. Azoknál az alanyoknál, akik észlelték az eltérő képet az agy komplex gondolkozásért felelős homloklebenye működésbe lépett, miközben a vizuális kéreg minden esetben aktív volt, akkor is, ha az alany nem emlékezett az eltérő képen szereplő látványára. Más szavakkal, ha látunk valamit, azt nem feltétlenül dolgozzuk fel.
"Ha egy vizuális objektumot vagy egy eseményt szemlélünk, valójában akár fél vagy egy egész másodpercig is el kell időznünk rajta, mivel miközben agyunk egy bizonyos vizuális esemény feldolgozásával van elfoglalva nem feltétlenül fog egy másikat is feldolgozni." Tehát az emberi agynak vannak korlátai, különösen egy olyan világban, ami folyamatosan bombázza ingerekkel.
 Rene Marois |
A multitaszkosok számára itt egy figyelmeztetés: "Ha nem kellően gyakorlottak ebben az egyidejű végrehajtásban, akkor azt könnyen visszaüthet. Bármikor, ha két figyelmet igénylő feladatba bocsátkoznak, az egyik felé egészen biztos, hogy kevesebb figyelem fog irányulni" - összegzett Marois.