SG.hu·
Az első lépések egy valódi Mátrix irányába
Képzeljünk el olyan mozikat és számítógépes játékokat, amiben átéljük a szagokat, az ízeket, sőt még érezhetjük is a dolgokat. Ezt a csábító kilátást jósolja egy szabadalom, ami érzékelési adatokat sugároz közvetlenül az emberi agyba, amin nem más dolgozik, mint a szórakoztató ipar óriása, a Sony.
A szabadalomban leírt technika semmilyen testi beavatkozást vagy beültetést nem igényel. Az adatátviteli eszköz ultrahang impulzusokat lövell a fejre így módosítva az agy megcélzott részeinek sémáit, "érzékelési élményeket" hozva létre a mozgó képektől az ízeken át egészen a hangokig. A szabadalom állítása szerint a technika megadja a vakok számára a látás, a halláskárosultak számára a hallás lehetőségét.
Míg az agyi implantátumok egyre kifinomultabbá válnak, az agy manipulálásának úgynevezett noninvazív módjaival szinte senki nem foglalkozik. A mágneses stimuláció néven ismert módszer képes az idegek aktiválására mágneses mezők gyors változtatásaival, ami áramot indukál az agyszövetben. Mindemellett a mágneses mezőket nem lehet finomra hangolni, azaz az agysejtek kis csoportjaira összpontosítani, ellentétben az ultrahanggal.
Ha a Sony által leírt módszer valóban működik, rengeteg alkalmazása lehet a kutatásban és a gyógyászatban, még akkor is, ha nem képes a szabadalomban leírt szórakoztatási célokhoz kellő részletességű érzékelési élmény előidézésére. A részletekről keveset tudni, a Sony pedig elutasította a New Scientist azon kérését, hogy interjút készíthessen a feltalálóval, aki a cég San Diegoi irodájában dolgozik.
Mindazonáltal a független szakértők nem hagyták figyelmen kívül az elképzelést. "Megvizsgáltam és életképesnek tartom" - mondta Niels Birbaumer, a német Tübingen Egyetem tudósa, aki úttörő szerepet játszott az agytudományok terén, megalkotva egy eszközt, amivel az emberek agyhullámaik segítségével irányíthatnak eszközöket. A szabadalmi kérvény két, az eszköz életképességét alátámasztó tudományos tanulmányra tartalmaz utalásokat.
Az egyik Galvani klasszikus 18. századi kísérleteit tükrözi vissza, melyeket békalábakon végzett el, bizonyítva, hogy az elektromosság idegi impulzusokat vált ki. Richard Mihran, a Colorado Egyetem kutatójának tanulmánya bizonyítja, hogy bizonyos ultrahangos impulzusok képesek befolyásolni egy békaláb idegeinek ingerlékenységét. A szerző a New Scientist megkereséséig nem tudott a szabadalomról, azonban aggályait fejezte ki a módszer hosszú távú biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
A Sony először 2000-ben nyújtotta be kérelmét az ultrahangos módszer szabadalmaztatására, amit 2003 márciusában engedélyeztek. Azóta a cég hosszabbítások sorát iktatta, a legutóbbit 2004 decemberében. Elizabeth Boukis, a Sony szóvivője elmondta, munkájuk elméleti. "Nem végeztünk el egyetlen kísérletet sem" - mondta. "Ez a bizonyos szabadalom egy előretekintő találmány, ami azon az ihleten alapul, hogy egy nap ez lehet az az irányvonal, ami felé a technika elvisz minket."
A szabadalomban leírt technika semmilyen testi beavatkozást vagy beültetést nem igényel. Az adatátviteli eszköz ultrahang impulzusokat lövell a fejre így módosítva az agy megcélzott részeinek sémáit, "érzékelési élményeket" hozva létre a mozgó képektől az ízeken át egészen a hangokig. A szabadalom állítása szerint a technika megadja a vakok számára a látás, a halláskárosultak számára a hallás lehetőségét. Míg az agyi implantátumok egyre kifinomultabbá válnak, az agy manipulálásának úgynevezett noninvazív módjaival szinte senki nem foglalkozik. A mágneses stimuláció néven ismert módszer képes az idegek aktiválására mágneses mezők gyors változtatásaival, ami áramot indukál az agyszövetben. Mindemellett a mágneses mezőket nem lehet finomra hangolni, azaz az agysejtek kis csoportjaira összpontosítani, ellentétben az ultrahanggal.
Ha a Sony által leírt módszer valóban működik, rengeteg alkalmazása lehet a kutatásban és a gyógyászatban, még akkor is, ha nem képes a szabadalomban leírt szórakoztatási célokhoz kellő részletességű érzékelési élmény előidézésére. A részletekről keveset tudni, a Sony pedig elutasította a New Scientist azon kérését, hogy interjút készíthessen a feltalálóval, aki a cég San Diegoi irodájában dolgozik.
Mindazonáltal a független szakértők nem hagyták figyelmen kívül az elképzelést. "Megvizsgáltam és életképesnek tartom" - mondta Niels Birbaumer, a német Tübingen Egyetem tudósa, aki úttörő szerepet játszott az agytudományok terén, megalkotva egy eszközt, amivel az emberek agyhullámaik segítségével irányíthatnak eszközöket. A szabadalmi kérvény két, az eszköz életképességét alátámasztó tudományos tanulmányra tartalmaz utalásokat.
Az egyik Galvani klasszikus 18. századi kísérleteit tükrözi vissza, melyeket békalábakon végzett el, bizonyítva, hogy az elektromosság idegi impulzusokat vált ki. Richard Mihran, a Colorado Egyetem kutatójának tanulmánya bizonyítja, hogy bizonyos ultrahangos impulzusok képesek befolyásolni egy békaláb idegeinek ingerlékenységét. A szerző a New Scientist megkereséséig nem tudott a szabadalomról, azonban aggályait fejezte ki a módszer hosszú távú biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. A Sony először 2000-ben nyújtotta be kérelmét az ultrahangos módszer szabadalmaztatására, amit 2003 márciusában engedélyeztek. Azóta a cég hosszabbítások sorát iktatta, a legutóbbit 2004 decemberében. Elizabeth Boukis, a Sony szóvivője elmondta, munkájuk elméleti. "Nem végeztünk el egyetlen kísérletet sem" - mondta. "Ez a bizonyos szabadalom egy előretekintő találmány, ami azon az ihleten alapul, hogy egy nap ez lehet az az irányvonal, ami felé a technika elvisz minket."