Az Európai Űrügynökség belekezdett egy ambiciózus űrtervbe, melyben szerepel űrhajósok küldése a Marsra 2033-ban. A végcél hasonló az amerikai elnök, George W. Bush által felvázoltakhoz, azonban az ESA Aurora nevű programja összehasonlíthatatlanul részletesebb.

Az Aurora alapelveit 2001-ben hagyták jóvá, a terv részleteit azonban csak kedden tárták az űripar tagjai elé Londonban. Az ESA stratégiája az emberi Mars-expedícióhoz szükséges technikák kifejlesztésének lépésről lépésre történő megközelítése. A tervek szerint a következő három évtized alatt indítandó valamennyi űrszondát és fejlesztést e programnak rendelik alá. A lépcsőfokok között található egy nagy sebességgel a Föld légkörébe visszatérni képes új jármű megalkotása 2007-re, egy űrszonda és egy leszállóegység küldése a Marsra 2009-ben, és egy kétfokozatú küldetés elindítása, ami mintákat juttat vissza a vörös bolygóról 2011-ben és 2014-ben.


2014 és 2018 között tesztelnék az űrhajó földkörüli pályán történő összeszerelését, az új hajtóművet, a fékező és a leszálló rendszereket. 2025-re, öt évvel a Bush által beharangozott amerikai Holdra való visszatérés után az Aurora program egy emberi Hold expedíció keretein belül próbálná ki az élethez szükséges ellátó rendszereket és a helyi erőforrások hasznosításának módjait. "Először el kell mennünk a Holdra, mielőtt nekivágnánk a Marsra" - nyilatkozott az Aurora projekt vezetője Franco Ongaro a Reuters hírügynökségnek. "Meg kell tanulnunk járni, mielőtt futásnak erednénk."

Jelenleg kilenc európai ország és Kanada vesz részt az Aurora programban, mely úgy épül fel, hogy minden egyes ország - legalábbis kezdetben - öt éves periódusokra lebontva határozhassa meg részvételi arányát. A program költsége az előzetes számítások szerint 2005 és 2009 között 900 millió eurót emészt fel.

"Mivel Európa továbbra is az egyik vezető világhatalomnak tartja magát mind gazdaságilag, mind politikailag, így nem engedheti meg magának, hogy az űrkutatás terén elmaradjon a többi űrnagyhatalomtól, Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Japántól és most már Kínától sem" - olvasható az Aurora program összegzésében.


Az ESA bízik benne, hogy a Mars Express és a Hold felé tartó SMART-1 "kikövezi az utat" az Aurora számára. Az Aurora idővonala:

2007: Egy űrjármű demonstrátor küldetés a nagysebességű visszatérési technika bemutatására és ellenőrzésére

2009: ExoMars, egy exobiológiai küldetés, ami leszállóegységet küld a Marsra az élet jelen és múltbeli jelei után kutatva, és jellemzi a felszíni környezet természetét.

2011 és 2014: Minták visszajuttatása egy két részre bontott expedíció keretein belül, mely az első anyagmintákat hozza el a Marsról a Földre. Négy egység mutatja meg tudását: egy űrszonda és egy a Földre visszatérő modul, ami 2011-ben indul útjára, valamint egy leszálló és egy felszálló modul, melyek 2013-ban és 2014-ben indulnak

2014: Az emberi űrrepülés technikájának demonstrációja, mely az űrben történő összeszerelési és dokkolási, valamint az élethez szükséges ellátó és az emberi tartózkodást segítő rendszereket teszteli

2018: A fékezés, a meghajtás és a leszállási technikák előfutárainak bemutatása

2024: Emberi expedíció a Holdra

2026: Robotküldetés a Marsra, mely az emberi űrutazás fő mozzanatait próbálja végig

2030 és 2033: Egy kettéosztott küldetés, melynek csúcspontja az első emberi Marsra szállás lesz

Az ESA nem győzi hangsúlyozni, hogy az Aurora-programot komolyan gondolják, s az esetleges kudarcok a programot nem állítják le. Viszont késleltetik, hiszen ez lépcsőzetes felépítésű: nem lehet egyetlen lépcsőt sem átlépni. Az Aurora-program Magyarország számára is fontos lehet, hiszen néhány éven belül mi is csatlakozhatunk az Európai Űrügynökséghez, s így a felsorolt programokban tevékenyen részt vállalhatunk.