Hunter
Lezuhant a NASA sztratoszféra repülőgépe
Egy baleset során a Csendes-óceán felett megsemmisült a NASA napcellás repülőgépének prototípusa, mely az olcsó "földi műholdak" ígéretét hordozta magában.
A Helios embernélküli légijárművet egy ellenőrző repülés során vesztették el. A Helios 2001-ben magassági rekordot állított fel a rakétameghajtás nélküli szárnyas repülőgépek kategóriájában 29,5 kilométeres magassággal. A gép tervezői azt szerették volna bebizonyítani, hogy az "örök-repülőgépek" rajai képesek hónapokon át alacsony pályán maradva kommunikációs és környezetvédelmi megfigyelési szolgálatot ellátni. Ezeknek a robotrepülőknek a feljuttatási és karbantartási költségei töredéke lenne egy műhold űrbe juttatásának költségeihez képest.
A Helios projektet szponzoráló NASA szintén nagy jövőt jósolt a technikának, ők a jövő Mars felszíne felett zümmügő masinát látták a gépben. A 2001-es rekorddöntés során megtapasztalt légköri körülmények nagyban hasonlítottak a vörös bolygó ritkás légkörére. A Helios csütörtöki próbarepülésének 30. percében zuhant le.
"Körülbelül 2500 méteren repülhettünk az óceán felett, amikor a gép egyszerűen széttört" - nyilatkozott Alan Brown, a NASA Dryden Repülés Kutató Központjának szóvivője. A baleset oka ismeretlen, tette hozzá Brown, a NASA vizsgálóbizottságot alakít az eset kivizsgálására.
A Helios 75 méteres szárnyfesztávolsága nagyobb, mint egy Boeing 747-esé. Sokkal inkább egy hatalmas repülő szárnyra emlékeztetett, mintsem egy hagyományos repülőgépre, ezen felül rendkívül könnyű volt, mindössze 1080 kilogrammot nyomott. 14 légcsavaros motorját és fedélzeti elektronikáját a szárny teljes felső felületén elhelyezkedő nagy hatékonyságú napcellák látták el.
Lezuhanásakor a Helios egy kísérleti, megújítható üzemanyagcella rendszert tesztelt, ami lehetővé tehette volna a járműnek a nappal összegyűjtött energia tárolását, ezáltal az éjszakai repülést is. A megfelelő energiatároló rendszer megtalálása kritikus pont az ilyen típusú robotrepülőgépek fejlesztésében, ugyanis nélküle a jövő repülőgépeit le kell szállítani az éjszakai órákra.
A Helios a gyártó cég, az AeroVironment földi irányításának ellenőrzése alatt repült, tagjai a NASA és a Haditengerészet tisztviselőivel együtt fogják alkotni a vizsgáló bizottságot.
A Helios magassági rekordját hamarosan megdöntheti a brit QinetiQ, az angol védelmi minisztérium által üzemeltett cég gépe, mely a tervek szerint 40 kilométeres magasságot célzott meg. A jóval kisebb, 12 méteres szárnyfesztávú Zephyr3, ennek ellenére nem fog hivatalos rekordot felállítani, mivel az első 9 kilométert egy ballonon teszi meg.
A Helios embernélküli légijárművet egy ellenőrző repülés során vesztették el. A Helios 2001-ben magassági rekordot állított fel a rakétameghajtás nélküli szárnyas repülőgépek kategóriájában 29,5 kilométeres magassággal. A gép tervezői azt szerették volna bebizonyítani, hogy az "örök-repülőgépek" rajai képesek hónapokon át alacsony pályán maradva kommunikációs és környezetvédelmi megfigyelési szolgálatot ellátni. Ezeknek a robotrepülőknek a feljuttatási és karbantartási költségei töredéke lenne egy műhold űrbe juttatásának költségeihez képest.
A Helios projektet szponzoráló NASA szintén nagy jövőt jósolt a technikának, ők a jövő Mars felszíne felett zümmügő masinát látták a gépben. A 2001-es rekorddöntés során megtapasztalt légköri körülmények nagyban hasonlítottak a vörös bolygó ritkás légkörére. A Helios csütörtöki próbarepülésének 30. percében zuhant le.
"Körülbelül 2500 méteren repülhettünk az óceán felett, amikor a gép egyszerűen széttört" - nyilatkozott Alan Brown, a NASA Dryden Repülés Kutató Központjának szóvivője. A baleset oka ismeretlen, tette hozzá Brown, a NASA vizsgálóbizottságot alakít az eset kivizsgálására.
A Helios 75 méteres szárnyfesztávolsága nagyobb, mint egy Boeing 747-esé. Sokkal inkább egy hatalmas repülő szárnyra emlékeztetett, mintsem egy hagyományos repülőgépre, ezen felül rendkívül könnyű volt, mindössze 1080 kilogrammot nyomott. 14 légcsavaros motorját és fedélzeti elektronikáját a szárny teljes felső felületén elhelyezkedő nagy hatékonyságú napcellák látták el.
Lezuhanásakor a Helios egy kísérleti, megújítható üzemanyagcella rendszert tesztelt, ami lehetővé tehette volna a járműnek a nappal összegyűjtött energia tárolását, ezáltal az éjszakai repülést is. A megfelelő energiatároló rendszer megtalálása kritikus pont az ilyen típusú robotrepülőgépek fejlesztésében, ugyanis nélküle a jövő repülőgépeit le kell szállítani az éjszakai órákra.
A Helios a gyártó cég, az AeroVironment földi irányításának ellenőrzése alatt repült, tagjai a NASA és a Haditengerészet tisztviselőivel együtt fogják alkotni a vizsgáló bizottságot.
A Helios magassági rekordját hamarosan megdöntheti a brit QinetiQ, az angol védelmi minisztérium által üzemeltett cég gépe, mely a tervek szerint 40 kilométeres magasságot célzott meg. A jóval kisebb, 12 méteres szárnyfesztávú Zephyr3, ennek ellenére nem fog hivatalos rekordot felállítani, mivel az első 9 kilométert egy ballonon teszi meg.
