10 millió rendszerben sem találtunk technológiai jeleket

Egy friss megfigyelés eredményei alapján itt sehol nincs jelen idegen civilizáció.

Érdekes bejelentés jelent meg az ausztráliai Murchison Widefield Array (MWA) oldalán, illetve a Publications of the Astronomical Society of Australia adatbázisában a napokban, amelyből az derül ki, hogy a megvizsgált csillagrendszerek egyikében sem találtak fejlett idegen civilizáció jelenlétére utaló nyomokat. Ez nem szegte kedvét a kutatóknak, a munka hamarosan még nagyobb projekt keretében folytatódik.

A részletes jelentésben arról olvashatunk, hogy összesen mintegy 10 millió rendszert figyeltek meg, mégpedig az említett rádióteleszkóp, pontosabban annak egységei (komponensei) segítségével. Összesen 256 ilyen egységet vetettek be a munka során, ezek együttesen kutattak alacsony rádiófrekvenciás jelek után, egészen pontosan a 80 és 300 MHz közötti tartományban. Érdekes jelekre egyik csillagrendszer esetében sem bukkantak, ami azt jelzi számunkra, hogy ott nincs jelen semmilyen fejlett technológiai civilizáció, bár ez persze még nem garancia a negatív válaszra, mindössze annyit jelent, hogy az általunk használt eszközökkel (és a megvizsgált tartományban) nincs jelen rádióforgalmazás, amely némileg hasonlítana a saját meglévő kommunikációs rendszereinkre.

A magyarázat szerint a szakemberek azért döntöttek az MWA alkalmazása mellett, mert ennek révén az égbolt egy meglehetősen nagy szeletét tudják egyszerre megfigyelni. A kijelölt régiót 17 órán keresztül figyelték meg, állításuk szerint 100-szor szélesebben és mélyebben, mint bármikor korábban, bár mások ezzel kapcsolatban rögtön megjegyezték, hogy ez tulajdonképpen ahhoz fogható, mintha a földi óceánok mélyén kutatnánk az élet után, és mindössze egy nagyobb udvari medencének megfelelő hányadot vennénk csak közelebbről szemügyre. Reményre tehát még mindig van okunk, a megfigyelést a jövőben is folytatni kell majd.

A tervek szerint a stafétabotot hamarosan a Square Kilometer Array (SKA) veszi majd át, amelynek Ausztráliában és Dél-Afrikában elhelyezkedő komponensei egy még nagyobb területet figyelnek majd meg – itt akár csillagrendszerek milliárdjait is megfelelő módon vizsgálhatjuk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • wraithLord #52
    *A későbbi... Mármint a később játszódó...
  • wraithLord #51
    Az nem elmélet, hanem nyilván úgy van, mert az egyetemes fordító egy Star Trek tech. Eleve az is hülyeség lenne, ha nem azt hallanád, amit tátog. A nézőnek nincs universal translatora. :D Ilyen apróságokkal foglalkozni se érdemes, így oldották meg, aztán kész, nem kell túlbonyolítani, mert az élvezhetőség rovására megy. :D

    A későbbi Star Trek sorozatokban már a transporter dekontaminál. Igaz, az csak arra jó, hogy visszafelé ne hozzanak fel a hajóra semmit. Odafelé nem tudom, hogy oldják meg, hogy a legénység ne lihegjen mindent tele a mikrobáival... :D

    Szerintem a Picard nem rossz, érdemes nézni. Látszik rajta, hogy olyanok csinálják (a TNG-s csapat), akik szeretik a Star Treket.
  • Ender Wiggin #50
    A fordítós elmélettel ott van a bibi, hogy a hang nem a fordítót viselő fejében szólal meg, hanem az idegen lény szájából jön, akinek az ajka nem mellesleg pont az angol szavakat formálja... :-D A földi bolygók tömkelege engem nem zavar annyira, de az igen, hogy mindig csak a kis tornarucijukban mennek mindenhová. Ugye a prime directive, hogy nem avatkoznak be, de amikor odamennek valahová a saját baktériumflórájukkal, akkor az már eleve beavatkozás (az Enterprise-ba már becsempésztek némi realizmust, mert ott volt űrruha meg dekontaminációs kamra). De pont azért jók a régi Trek-sorozatok, mert sokszor úgy sci-fi, hogy nem kell semmi látványos futurisztikus körítés, máskor meg a sci-fi csak körítés egy jó kis moralizáláshoz. Gondolom mindez hiányzik a Discoveryből meg a Pickardból, mert úgy tűnik nem jók az értékelések.
  • wraithLord #49
    Az angolul beszélés meg van magyarázva :D, az a legkisebb gond a Star Trekben. Minden csillagflottásnak van egy realtime egyetemes fordítója (mint pl. a Galaxis Útikalaúzban a bábel hal... de több sci-fiben van ilyen), és úgy oldották meg dramaturgiailag, hogy nem azt hallod, amit mond az idegen faj, hanem amit a csillagflottás hall, amit fordít neki a translator.

    A Star Trek tele van hülyeségekkel. Szerintem a legnagyobb hülyeség, hogy bármelyik faj bármelyik fajjal tud szaporodni, mikor semmi közük egymáshoz, és tele van az egész univerzum hibridekkel. Ember-klingon, ember-vulkáni, meg bármilyen kombináció előfordul.
    A valóságban az ember még a csimpánzzal se tud szaporodni, pedig 97%-ban ugyanaz a genetikai állományuk (csak máshogy oszlik el kromoszómákon, eggyel több kromoszómájuk is van, ami önmagában már egy elég nagy bibi).

    De nyilván ez azért van, mert Roddenberry olyan célokat tűzött ki a Star Trekkel, amit nem lehetett volna megvalósítani realisztikus idegenekkel (és realisztikusabb világgal), csak olyanokkal, akik kis eltéréssel úgy néznek ki, mint egy ember, és az emberi viselkedés egy-egy archetípusát képviselik. (Klingonok - méltóságos, nagy harcosok, mint a vikingek; Ferengik - kis nyomi, rafinált, kapzsi politikusok; vulkániak: tiszteletre méltó, magas intelligenciájú, mindig pedáns, jó megjelenésű, de unalmas idegenek, az emberiség felsőbbrendű és bölcs nevelője, akiknek az emberek, mint a *rossz gyerek, csak azért se fogadnak szót... olyanok, mint egyes fantasykban az elfek stb.) Szóval a Star Trek részben ilyen archetípus fajokkal eljátszott görbetükör a valóságra. Többek között ezért is van benne a sok "sci-fietlen" elem, meg hogy sokszor olyan, mint a Barátok közt. (mondja ezt egy "Star Trek fan", azaz én :D)

    ----
    *persze kezdetben csak a saját kereteik között voltak rosszak az emberek, mert a TNG-ig az emberi faj utópisztikus megjavult fajnak volt bemutatva. Csinál ugyan kisebb "csínyeket", de csak a jó cél érdekében, egyébként egy sokkal magasabb szintű erkölcsi síkra léptek fel, tökéletes globális emberi kultúrát hoztak létre a Földön, kinőtték mindenféle rossz tulajdonságukat stb. (amiket átpaterolt Roddenberry és a többi alkotója az ST-nek más fajokra... pl. romulánokra, ferengikre..)
  • Kelta #48
    Ahol angolul beszéltek...így könnyű :) és pont ugyanakkora volt a légkör összetétele, és a gravitáció, és egyetlen idegen mikroba vírus se akadt a légkörben...:)
  • Ender Wiggin #47
    Nemár, Pickard és Kirk mindnen héten új földszerű bolygóra ment! :-)
  • wraithLord #46
    Miért lenne egoizmus? A tudomány objektív. Csak azt tudjuk keresni, amit ismerünk, mert amit nem ismerünk (nem tudjuk, hogy létezik, nem fedeztük fel stb.), arra nincsen módszerünk keresni. Ez ugyanolyan, minthogy a miénkhez hasonló életformákat keresünk, és nem nem hasonlót, mert nem tudjuk, milyen az a "miénkhez nem hasonló", tehát keresni is elég nehéz lenne.
    Tehát azért azt keressük, amit keresünk, mert azt tudjuk keresni, nem azért, mert azt hisszük, hogy csak az van. Kíváncsi lennék, milyen módszert dolgoznál ki a "valami" vagy az "akármi, amiről nem tudjuk hogy létezik" detektálására.

    (Maga az élet definíciója is sántít. Majd ha lesz elég tapasztalatunk azzal, hogy mi az élet, tehát ismerni fogunk a földi jellegű életen kívül is élőlényeket, akkor pontosítani tudjuk. Bár szerintem azért sántít az élet definíciója, mert az csak az ember csoportosítási, osztályozási tevékenységének a mellékterméke. Élő és nem élő között folyamatos az átmenet (molekuláris szinten), nincs éles határvonal. Mint ahogy pl. fajok sincsenek, csak élőlények vannak, és az élővilág sokszínűsége grádiensszerűen változik térben és időben. Az osztályozás, csoportosítás az emberi gondolkodás terméke. Csak úgy tudunk foglalkozni a minket körülvevő dolgokkal, ha azt valaminek elnevezzük, valahova besoroljuk, így tudjuk csak megismerni a minket körülvevő világot, így működik a tudományos kutatómunka.)
  • AcsMarci #45
    Ez nem optimizmus, ez egoizmus, mert feltételezi, hogy mi vagyon az etalon, a legjobb és a technológiai színvonalunknál más nem lehet feljebb vagy jobb.
  • VolJin #44
    Az emberi faj pont ugyanaz volt 20 ezer éve, mint ma...
    Olyan 40 ezer év genetikai eltérés van a fehér és ázsiaiak között a négerekhez képest. A fehérek és ázsiaiak keveredtek a neandervölgyivel, a négerek nem.
  • VolJin #43
    Nabassz, ki gondolta volna?
    Ja én bazmeg, azért írtam!