Eltűnt egy korábban látott exobolygó

Az égitest hűlt helyén egy egészen más objektum jelenlétét gyanítják.

Nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt bukkantak a csillagászok egy meglehetősen érdekes rendszerre, annak két tagjára, amelyek ellentmondani látszottak a meglévő elméleteknek. Az újravizsgált adatok, valamint azok kielemzése után most úgy tűnik, hogy a bolygó soha nem is létezett, itt pedig ehelyett egy nem sokkal korábban végbement ütközés nyomait láttuk csak.

Gáspár András, az Arizona Egyetem csillagásza fejtette ki a napokban egy hosszabb közleményben, hogy bár az elmúlt 15 év során ezzel kapcsolatban napvilágot látott tanulmányokban többször visszaigazolták a bolygó létezését, majd pedig néhány további részletet, a friss eredmények arra utalnak, hogy több alkalommal is téves következtetésre jutottak a szakemberek, itt pedig a csillag körül keringő bolygó soha nem is létezett. Hasonló kételyek már évekkel ezelőtt felmerültek, mivel a tőlünk mindössze 25 fényévre lévő Fomalhaut igencsak fiatal csillag, ennek korát 440 millió évre teszik, körülötte pedig jeget és különböző gázokat tartalmazó gyűrű helyezkedik el, vagyis egy ott jelenlévő bolygó szintén fiatal és forró lenne, infravörös sugárzást bocsátva ki magából – ennek nyomát viszont soha nem sikerült detektálni. Eddig úgy vélték, hogy egy gázóriásról van szó, amely 1700 év alatt kerüli meg csillagát, nagyon úgy tűnik azonban, hogy egy korábbi ütközés nyomait sikerült félreértelmezni.

A Dagon névre keresztelt égitest helyett tehát két, jóval kisebb objektumról beszélhetünk, amelyek nem sokkal az eredeti, még 2004-es Hubble-felvétel előtt ütközhettek össze. Ezek átmérőjét 200 kilométer körülire becsülik, az ütközés gyors felvillanását követően azonban a fokozatos elhalványulást és tágulást rögzíthettük volna, érdekes módon azonban egy 2012-es tanulmányban nem jelentettek semmilyen változást a Dagon fényességében, ami további kérdéseket vet fel. Ezúttal még frissebb, 2014-ből származó adatokat vizsgáltak meg (valamint a korábbi eredményeken futottak újra végig), ebből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az orbitális pálya sem stimmel, a maradványok ugyanis ehelyett kifelé tartanak a rendszerből, egyre távolodva a fiatal csillagtól.

A csapat által alkalmazott modell szerintük megfelelő módon írja le az összes, önálló módon megfigyelhető jellemzőt, így a pályát, a halványulást, valamint a tágulást, ezzel meglehet a helyes válasz a korábbi kérdésekre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #10
    Minden mérésnek van hibája, ezt hívják a mérési pontosságnak, vagy hibahatárnak, és +- jelzéssel szokták jelezni, pontosan azért mert vannak mérési bizonytalanságok, aminek feltárása ugyanúgy a kutatás része. De itt konkrétan nem volt ilyenről szó! Másrészt a csillagközi térnek a fényáteresztő képessége, ugyanúgy vizsgálatok tárgya, szóval nem igaz, hogy semmit sem tudunk. Fényelhajlásokat meg nagy tömegű égitestek okoznak, amit pontosan azért fogunk észre venni... A talált fekete lyuk meg egy új felfedezés, nem egy mérési hibának az újraszámolása.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.24. 10:01:27
  • xrt #9
    Pl. az, hogy nem tudja senki, min keresztül mérünk. Nemrég találtak pl.l nem is olyan távol egy fekete lyukat. Bizonyítottan fényelhajlásokat okoz, amíg a köztes teret nem ismerjük, addig olyanok ezek a megfigyelések, mintha egy távcsővel körbenéznénk, amiben ismeretlen lencsék vannak, lehet hogy pontos, de lehet hogy épp egy panoptikum képe van elhelyezve benne.
  • Irasidus #8
    Nem mérés volt pontatlan, vagy megbízhatatlan, hanem annak értelmezése. Nem mindegy, és így továbbra sem tudjuk, hogy a méréssel mi a bajod...
  • xrt #7
    "Soha nem árultad el a szkeptikusságod okát. A kételkedésed minden alapot nélkülöz."
    Akkor olvasd el az előző üzenetemet, ne csak az első mondatot, ott is leírtam...
  • Irasidus #6
    Soha nem árultad el a szkeptikusságod okát. A kételkedésed minden alapot nélkülöz.
  • xrt #5
    Eddig is szkeptikus voltam az exobolygók felfedésének pontosságával kapcsolatban (Mindig megkapom hogy márpedig pontosak a mérések).
    Azért ez az eset elég jól kifejezi a mérések pontosságát. Meglehetősen durva; exobolygó, majd 1700 évente (!) (kíváncsi vagyok mennyi keringésen át figyelték meg...) napot megkerülő gázóriás, illetve 200 km átmérőjű objektumok összekeverése nem semmi. Azért ezek elég távol állnak egymástól, jól kifejezi a mérések megbízhatóságát.

    Továbbra is az a véleményem, hogy amíg nem tudjuk hogy mi is van a galaxisok körüli űrben, nincsenek feltérképezve a különböző tértorzulások, stb. addig értelmetlen az exobolygók utáni kutatás. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a naprendszereket körülvevő, de már a galaxisokat körülvevő ún. "burkokról" is vannak hipotézisek.
    A 10 millió-csilliárd fényévre található objektumokról biztosat kijelenteni botorság.
    Utoljára szerkesztette: xrt, 2020.05.04. 06:38:40
  • _svd_ #4
    Még szerencse, hogy az írás el nem olvasása, segíti a kötetlen vélemény alkotást! :)))
  • csigafi #3
    Eltűnt? Hogy hogy? Lehet nem is bolygó volt? Lehet felrobbantották az idegenek? Vagy ehhez is az embereknek van köze? :-D Lehet csak koszos volt a távcső lencse sokáig. Aztán valaki megpucolta és egy pöttyel kevesebb lett az égen :-)
  • NEXUS6 #2
    Úgy úgy! XD
  • ugh #1
    Akkó' ott minmeghaltak...