Gyurkity Péter
Vízgőzt észleltek egy exobolygó légkörében
Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében.
Egy igencsak érdekes bejelentésben azt tudatták a nagyközönséggel, hogy első alkalommal sikerült azonosítani a víz jelenlétét egy exobolygó légkörében. A jelölt ugyan nem minden szempontból ideális példány, azonban a víz visszaigazolása komoly előrelépés a szakemberek számára.
A K2-18b névre keresztelt exobolygó az eddigi egyetlen olyan jelölt, amely a lakható zónán belül helyezkedik el, immár egyértelműen a víz jelenlétével, amely ennek megfelelően folyékony formában is megtalálható lehet a bolygón. A brit egyetem bejelentése szerint a Hubble által még 2016 és 2017 során rögzített, majd később archivált adatok átvizsgálása révén jutottak erre a következtetésre, itt ugyanis a saját, nyílt forráskódú algoritmusok segítségével, az onnan érkező napfény kielemzésével sikerült kimutatni a vízgőz molekuláinak jelenlétét, amelyet a hidrogén és a hélium jelenléte egészített ki. Azt sejtik, hogy a nitrogén és a metán is megtalálható lehet a helyszínen, ennek visszaigazolása azonban egyelőre nem lehetséges, így további megfigyelésekre lesz szükség a vízgőz hányadának, valamint a további elemek jelenlétének kimutatásához.
Dacára a fontos eredménynek, a bolygó nem tekinthető a Föld ikertestvérének, hiszen ez tömegét tekintve nyolcszor nagyobb otthonunknál, az ottani légkör összetétele pedig alaposan eltér attól, amit itt megszokhattunk. A bolygó a meglehetősen hűvös K2-18 csillag körül kering, amely nagyjából 110 fényévre van tőlünk, a vörös törpe aktivitása miatt pedig a felszínt érő sugárzás mértéke is jóval nagyobb lehet. Hőmérséklete elég enyhe - nulla és 40 Celsius-fok közötti - lehet ahhoz, hogy a víz folyékony legyen a felszínén. Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, amikor a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringő bolygókon.
A kutatócsoport a Hubble űrtávcső által 2016-2017-ben felfedezett, Naprendszeren kívüli bolygókat vizsgálta meg. Tanulmányozták a csillagfény változásait, amint a bolygók elhaladtak napjuk előtt, hogy azonosítsanak néhányat a légkörükben található gázok közül. A bolygó jelenlétét eredetileg még 2015-ben igazolták vissza a Kepler adatai és megfigyelései révén, ezt később az úgynevezett szuperföldek kategóriájába sorolták, a kutatók pedig itt azt remélik, hogy számos hasonló példányra bukkannak majd az elkövetkező években, hiszen az eddigi eredmények alapján mind a csillag, mind pedig a bolygó a leggyakoribb kategóriába tartozik.
Csak a K2-18b mutatta a víz molekuláris lenyomatát. Angelos Tsiaras, a Universtiy College London (UCL) kutatócsoportjának tagja szerint a víz azonosítása egy lakható bolygó légkörében "hihetetlenül izgalmas felfedezés". Más kutatók azonban vitatják, hogy a bolygó lakható lenne. Egy elemzés szerint a Földnél másfélszer nagyobb bolygóknak nem valószínű, hogy köves a felszíne. Az is elképzelhető, hogy a K2-18b mérete és gravitációja megnehezíti az élet kialakulását és fennmaradását. Más vélemények szerint a K2-18b nem is annyira szuperföld, mint inkább mini-Neptunusz. Ebbe a kategóriába olyan bolygókat sorolnak, amelyek a szuperföldeknél nagyobb tömegűek, akár tízszer akkorák is.
A kutatócsoport vezetője, Giovanna Tinetti azonban fenntartja nézetét, mely szerint a K2-18b lakható lehet. "Sűrűsége a Marséhoz és a Jupiter Európé nevű bolygójáéhoz hasonlít, sokkal nagyobb a Neptunuszénál. Valószínűbb, hogy kőből és jégből áll. A jelenlegi eszközökkel nem lehet megmondani, hogy óceán vagy kő található-e rajta, de kezdetnek elég jó, hogy vizet találtunk a légkörében" - magyarázta Tinetti.
A következő generációs teleszkópok, így például a James Webb, valamint az európai ARIEL, számos további adatot szolgáltat majd ezekről a bolygókról, eközben pedig a számítógépes modellek is tovább finomodnak majd, így sok érdekes eredményt ismerhetünk majd meg. A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.
Egy igencsak érdekes bejelentésben azt tudatták a nagyközönséggel, hogy első alkalommal sikerült azonosítani a víz jelenlétét egy exobolygó légkörében. A jelölt ugyan nem minden szempontból ideális példány, azonban a víz visszaigazolása komoly előrelépés a szakemberek számára.
A K2-18b névre keresztelt exobolygó az eddigi egyetlen olyan jelölt, amely a lakható zónán belül helyezkedik el, immár egyértelműen a víz jelenlétével, amely ennek megfelelően folyékony formában is megtalálható lehet a bolygón. A brit egyetem bejelentése szerint a Hubble által még 2016 és 2017 során rögzített, majd később archivált adatok átvizsgálása révén jutottak erre a következtetésre, itt ugyanis a saját, nyílt forráskódú algoritmusok segítségével, az onnan érkező napfény kielemzésével sikerült kimutatni a vízgőz molekuláinak jelenlétét, amelyet a hidrogén és a hélium jelenléte egészített ki. Azt sejtik, hogy a nitrogén és a metán is megtalálható lehet a helyszínen, ennek visszaigazolása azonban egyelőre nem lehetséges, így további megfigyelésekre lesz szükség a vízgőz hányadának, valamint a további elemek jelenlétének kimutatásához.
Dacára a fontos eredménynek, a bolygó nem tekinthető a Föld ikertestvérének, hiszen ez tömegét tekintve nyolcszor nagyobb otthonunknál, az ottani légkör összetétele pedig alaposan eltér attól, amit itt megszokhattunk. A bolygó a meglehetősen hűvös K2-18 csillag körül kering, amely nagyjából 110 fényévre van tőlünk, a vörös törpe aktivitása miatt pedig a felszínt érő sugárzás mértéke is jóval nagyobb lehet. Hőmérséklete elég enyhe - nulla és 40 Celsius-fok közötti - lehet ahhoz, hogy a víz folyékony legyen a felszínén. Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, amikor a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringő bolygókon.
A kutatócsoport a Hubble űrtávcső által 2016-2017-ben felfedezett, Naprendszeren kívüli bolygókat vizsgálta meg. Tanulmányozták a csillagfény változásait, amint a bolygók elhaladtak napjuk előtt, hogy azonosítsanak néhányat a légkörükben található gázok közül. A bolygó jelenlétét eredetileg még 2015-ben igazolták vissza a Kepler adatai és megfigyelései révén, ezt később az úgynevezett szuperföldek kategóriájába sorolták, a kutatók pedig itt azt remélik, hogy számos hasonló példányra bukkannak majd az elkövetkező években, hiszen az eddigi eredmények alapján mind a csillag, mind pedig a bolygó a leggyakoribb kategóriába tartozik.
Csak a K2-18b mutatta a víz molekuláris lenyomatát. Angelos Tsiaras, a Universtiy College London (UCL) kutatócsoportjának tagja szerint a víz azonosítása egy lakható bolygó légkörében "hihetetlenül izgalmas felfedezés". Más kutatók azonban vitatják, hogy a bolygó lakható lenne. Egy elemzés szerint a Földnél másfélszer nagyobb bolygóknak nem valószínű, hogy köves a felszíne. Az is elképzelhető, hogy a K2-18b mérete és gravitációja megnehezíti az élet kialakulását és fennmaradását. Más vélemények szerint a K2-18b nem is annyira szuperföld, mint inkább mini-Neptunusz. Ebbe a kategóriába olyan bolygókat sorolnak, amelyek a szuperföldeknél nagyobb tömegűek, akár tízszer akkorák is.
A kutatócsoport vezetője, Giovanna Tinetti azonban fenntartja nézetét, mely szerint a K2-18b lakható lehet. "Sűrűsége a Marséhoz és a Jupiter Európé nevű bolygójáéhoz hasonlít, sokkal nagyobb a Neptunuszénál. Valószínűbb, hogy kőből és jégből áll. A jelenlegi eszközökkel nem lehet megmondani, hogy óceán vagy kő található-e rajta, de kezdetnek elég jó, hogy vizet találtunk a légkörében" - magyarázta Tinetti.
A következő generációs teleszkópok, így például a James Webb, valamint az európai ARIEL, számos további adatot szolgáltat majd ezekről a bolygókról, eközben pedig a számítógépes modellek is tovább finomodnak majd, így sok érdekes eredményt ismerhetünk majd meg. A Nature Astronomy című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerint az új űrteleszkópok tíz éven belül alkalmasak lehetnek arra, hogy megállapítsák, a K2-18b légköre tartalmaz-e a élő szervezetek létrejöttéhez szükséges gázokat.