Gyurkity Péter

Bolygók ezrei lehetnek a fekete lyukak körül

Ezek ugyanis kedvező körülmények között alakulhatnak ki.

A fekete lyukak közvetlen környezetének kutatása továbbra is komoly kihívást jelent a területtel foglalkozó szakemberek számára, itt azonban számítógépes modellek révén egészítjük ki meglévő tudásunkat, amely a jövőre nézve jelenthet fontos segítséget. Egy új munka szerint a szupermasszív fekete lyukak körül exobolygók ezrei keringenek, akár saját galaxisunk közepén is.

Japán kutatók, többek között a Kagosima Egyetem munkatársai, ilyen modellek révén vázolták fel, hogy miként nézhet ki a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk szomszédsága, pontosabban a hatalmas tömeggel rendelkező objektum körüli gáz- és porgyűrű. Ez utóbbiban, hasonlóan ahhoz, mint a fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongban, viszonylag kedvező körülményeket találunk a bolygók születéséhez, ez viszont meglehetősen rövid idő alatt ilyen bolygók ezreinek létrejöttét eredményezheti. A fekete lyuk eseményhorizontjának környékén ugyan igencsak cudar viszonyok uralkodnak, kicsit távolabb (ami esetünkben akár egy 10 fényévre kiterjedő zónát is jelenthet) már kialakulhatnak olyan régiók, amelyek nem túl forrók és elegendő anyagot tartalmaznak a folyamat beindulásához.

A munka szerint itt ráadásul még a fiatal csillagok korongjában uralkodó körülményekhez képest is kedvezőbb feltételek állhatnak rendelkezésre, a hatalmas korong keringési sebessége ugyanis megakadályozhatja, hogy a képződő bolygók meginduljanak a középpont felé, gyorsan pontot téve ezzel pályafutásuk végére. A vastag és sűrű porfelhő megszűrheti a sugárzást, ezzel kedvező feltételeket biztosító gócpontok jöhetnek létre, ebből a porból pedig eleve jóval több (akár több milliárdszor nagyobb mennyiség) áll rendelkezésre ahhoz, hogy elinduljon a lassú folyamat. Ez néhány millió év alatt lejátszódhat, így az is elképzelhető, hogy a szupermasszív fekete lyukak körül exobolygók ezrei keringenek, ezeket azonban egyelőre nem tudjuk detektálni, a meglévő technológiai korlátok miatt.

A jövőben lehetségessé válhat ezen példányok létezésének visszaigazolása, ebben az esetben pedig a mostani munka nagyon hasznossá válhat, már amennyiben ki tudunk majd mutatni ilyen égitesteket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rebekakocsis #20
    Nem igazán vagy képben a távcsövek működési elvével, igaz? Periodikusan a lencse előtt , bőven a fókusztávolságon belül "keringő" porszemcse? Aztán egy másik megfigyelőpontról, másik távcsőnél ugyanaz? Vicces vagy , nem szkeptikus.
  • xrt #19
    "... amit egy porszemcse, ..."
    Mert mondjuk ha kering az érzékelő eszköz körül, akkor abban mi nem periodikus? Tudom valószínűségének igen csekély esélye van, de ki lett zárva?
  • Irasidus #18
    Nem egy megfigyelés bizonyítja egy exobolygó létét, hanem több. Ilyen módszerrel több Naprendszerbetli égitestet is felfedeztek már, viszont óriási különbség az periodikus ismétlődés, amit egy porszemcse, vagy Naprendszerbetli égitest nem produkál. Csak is több megfigyelés eredménye után mondják egy exobolygóra, hogy bolygó. Ezalatt sok mindent kiszűrnek, illetve találnak.
  • xrt #17
    "Az áthaladásos módszerrel csak a csillaghoz közeli bolygókat tudjuk felmérni, amely napok alatt kerüli meg a csillagot. Akkor viszont ez a kitakarásos jelenség egyrészt ciklikus, másrészt tovább tart, mint egy a kamera előtt elszállingózó porszem."

    No nem erre gondoltam...
    Mondjuk egy ismeretlen kisbolygó (tudom ez nem reális az áthaladási sebesség miatt), de ultra könnyű ismeretlen anyagú porszemcse kering az érzékelő eszköz körül, stb. Semmi sem igazolja azt, hogy ezek ki vannak zárva. Látunk valamit, és máris szinte tény (Sőt ha nem is látjuk, mint pl. a sötét anyag...). Nem kellene egy rakás egyéb lehetőséget kizárni előtte?
  • VolJin #16
    Igen, ez a másik gyakori félreértés.
  • wraithLord #15
    Úgy vettem észre, már azzal gond van, hogy az evolúció nem volt, hanem van, és (ebből következően) a jelenleg létező élőlények nem "végtermékek", csak "köztestermékek".
  • VolJin #14
    Az evolúcióval kapcsolatos legtöbb félreértés pedig ebből ered. Az ostobaságot még egyetemen is tanítják filozófia címszó alatt, hogy mi az élet célja és társai. A legtöbb ember hajlamos a fogalmakat, törvényszerűségeket, folyamatokat megszemélyesíteni, mint a tévémacit.
  • wraithLord #13
    Igen, nyilván. Többek között ezért raktam 2x-es idézőjelbe az "egoista" szót...

    (Igaz, az "érdekli" szót sem ártott volna. Viszont feltételeztem, hogy ha azt nem értjük szó szerint, amikor valaki megszemélyesíti a természetet ("x problémát így oldotta meg a természet"), ennek az analógiájára ezt sem.)
  • VolJin #12
    Ezek nem érdekek, hanem következmények. Az egyedek nem azért szaporodnak, hogy fent maradjon a fajuk, hanem azok a fajok amik nem szaporodnak, nem is tudnak létezni, tehát csak szaporodó fajok létezhetnek...
  • VolJin #11
    Az összes földi életformára igaz, hogy minden erőforrást meg akar szerezni. Az oxigéntermelő baktériumokat, ha lett volna akkor környezetvédelmi hatóság, betiltották volna, mert törvényszerűen kiirtották az akkori élővilág zömét.
    Ha néhány nyulat leraksz egy füves szigetre, teleszaporodnák azt, ha nem lenne természetes ellensége, és felzabálnák az összes füvet, majd éhen döglenének. Ha ennyire negatívan ítéled meg a saját fajod, keress egy magas tornyot, és óvd a bolygót a zuhanásoddal!