Gyurkity Péter
Élet lehet egy nagy exobolygón
Az érdekes példány légköre miatt fontos számunkra, de új jövevényekből sincs hiány.
Egyszerre két hír is befutott az exobolygók kutatása területén, ezeken most egyszerre futunk végig, hogy lássuk a legújabb fejleményeket. Az első égitest ugyan már korábban meglehetősen nagy visszhangot kapott a sajtóban, most azonban új részleteket ismerhetünk meg, miközben egy egyetemi hallgató további példányok létezésére mutatott rá.
A Cambridge Egyetem bejelentése szerint saját csapatuk az eredetileg még tavaly ősszel megismert K2-18b adatait vizsgálta meg, ezekből pedig arra a következtetésre jutott, hogy a nagy példány (amely sugarát tekintve 2,6-szor, tömegét illetően pedig 8,6-szor nagyobb a Földnél) nem rendelkezik olyan vastag hidrogénréteggel saját légkörében, amely túl magasra növelné a felszíni nyomást, ezzel pedig lehetetlenné tenné a légkör alatti rétegekben a víz megmaradását. A pára mellett tehát a felszínen is nagyobb mennyiség lehet jelen, ami felveti azon kérdést, hogy vajon az élet megjelenéséhez is megfelelő feltételeket találhatnánk a tőlünk mintegy 124 fényévre lévő bolygón – amely inkább mini-Neptunuszként, mintsem szuperföldként aposztrofálható.
A rendelkezésre álló adatok és a számítógépes modellek egy meglehetősen széles sávot hagynak meg nekünk, itt ugyanis a hidrogénréteg minimális mennyisége az égitest tömegének egymilliomod része lehet (amely nagyjából megegyezik azzal, amit a Föld esetében is látunk), míg a maximális érték a teljes tömeg 6 százaléka, bár más számítások ennél alacsonyabb plafont engednek csak meg. Azt még nem tudjuk, hogy a metán és az ammónia mennyisége miért marad el a várt szinttől, mint ahogy az sem világos, hogy ebben valamilyen biológiai folyamatok is szerepet játszanak-e, így további vizsgálatokra lesz szükség, viszont a most közzétett tanulmány megkönnyíti azok munkáját, akik a jövőben a légkörök összetételét és az élet esetleges jelenlétét vennék közelebbről szemügyre, ezen és más exobolygók esetében.
Egy kanadai egyetemi hallgató 17 további égitestet igazolt vissza, ezek között pedig egy, a Földhöz fogható (annál mindössze másfélszer nagyobb), potenciálisan akár lakható példány is szerepel. A Kepler-űrtávcső adatainak kielemzésével sikerült rábukkanni ezen kísérőkre, viszont eközben zajlik a teljes katalógus átvizsgálása is, itt ugyanis több ezer bolygó adatait ellenőrzik le, hogy kizárják a hibákat és tévedéseket.
Egyszerre két hír is befutott az exobolygók kutatása területén, ezeken most egyszerre futunk végig, hogy lássuk a legújabb fejleményeket. Az első égitest ugyan már korábban meglehetősen nagy visszhangot kapott a sajtóban, most azonban új részleteket ismerhetünk meg, miközben egy egyetemi hallgató további példányok létezésére mutatott rá.
A Cambridge Egyetem bejelentése szerint saját csapatuk az eredetileg még tavaly ősszel megismert K2-18b adatait vizsgálta meg, ezekből pedig arra a következtetésre jutott, hogy a nagy példány (amely sugarát tekintve 2,6-szor, tömegét illetően pedig 8,6-szor nagyobb a Földnél) nem rendelkezik olyan vastag hidrogénréteggel saját légkörében, amely túl magasra növelné a felszíni nyomást, ezzel pedig lehetetlenné tenné a légkör alatti rétegekben a víz megmaradását. A pára mellett tehát a felszínen is nagyobb mennyiség lehet jelen, ami felveti azon kérdést, hogy vajon az élet megjelenéséhez is megfelelő feltételeket találhatnánk a tőlünk mintegy 124 fényévre lévő bolygón – amely inkább mini-Neptunuszként, mintsem szuperföldként aposztrofálható.
A rendelkezésre álló adatok és a számítógépes modellek egy meglehetősen széles sávot hagynak meg nekünk, itt ugyanis a hidrogénréteg minimális mennyisége az égitest tömegének egymilliomod része lehet (amely nagyjából megegyezik azzal, amit a Föld esetében is látunk), míg a maximális érték a teljes tömeg 6 százaléka, bár más számítások ennél alacsonyabb plafont engednek csak meg. Azt még nem tudjuk, hogy a metán és az ammónia mennyisége miért marad el a várt szinttől, mint ahogy az sem világos, hogy ebben valamilyen biológiai folyamatok is szerepet játszanak-e, így további vizsgálatokra lesz szükség, viszont a most közzétett tanulmány megkönnyíti azok munkáját, akik a jövőben a légkörök összetételét és az élet esetleges jelenlétét vennék közelebbről szemügyre, ezen és más exobolygók esetében.
Egy kanadai egyetemi hallgató 17 további égitestet igazolt vissza, ezek között pedig egy, a Földhöz fogható (annál mindössze másfélszer nagyobb), potenciálisan akár lakható példány is szerepel. A Kepler-űrtávcső adatainak kielemzésével sikerült rábukkanni ezen kísérőkre, viszont eközben zajlik a teljes katalógus átvizsgálása is, itt ugyanis több ezer bolygó adatait ellenőrzik le, hogy kizárják a hibákat és tévedéseket.