Gyurkity Péter
A Hold nyersanyagait akarja Trump
A NASA pedig egy külsős partnerrel juttatna el oda több különböző eszközt.
A Holdra való visszatéréssel kapcsolatban már többször beszámoltunk a nagyhatalmak terveiről, elképzeléseiről. A dolgok jelenlegi állása szerint az USA 2024-ben landolna újra állandó kísérőnkön, ismét űrhajósokat juttatva el annak felszínére, eközben azonban a bányászat és az előzetes kutatások sem kerülik el az illetékesek figyelmét.
A koronavírus meglehetősen gyors terjedése közben Trump elnök arra is időt fordított, hogy aláírja a Holdon való bányászatot elméletileg lehetővé tévő, pontosabban azt erősen támogató rendeletet, amely reményei szerint megnyitja majd az utat a kereskedelmi jellegű tevékenység beindítása felé. Ez persze jelenleg még komoly akadályokba ütközik, hiszen először a megfelelő eszközöket kell ehhez kifejleszteni és szolgálatba állítani, de az is nagyon fontos kérdés, hogy a törvényi szabályozást mennyiben sikerül majd egyértelműsíteni és elfogadtatni. Érdekes, hogy a korábbi nemzetközi megállapodásokat nem is említik az anyagban, viszont egyértelműen azt szeretnék, ha több amerikai vállalat indítaná be a kitermelést a Holdon, valamikor a következő évtizedben.
A NASA a maga részéről szintén dolgozik a visszatérésen, itt a napokban azt jelentették be, hogy a kaliforniai Masten Space Systems a most megkötött szerződés keretében 9 különböző eszközt juttathat majd el a felszínre, mégpedig a déli-sarki régióban, amely összesen csaknem 76 millió dollár értékben biztosít fontos komponenseket és további kutatási (és tesztelési) lehetőségeket. Itt többek között egy teleszkópot is üzembe állítanának a helyszínen, de a landolás számos fontos lépését is élesben próbálnák ki, mielőtt az űrhajósok 2024-ben landolnak, ami nyilván nagyban segíti majd az űrügynökség munkáját. A NASA 2028-tól szeretné elindítani a fenntartható, folyamatos kutatást, ennek feltételeit tehát az elkövetkező 8 évben kellene biztosítani, ami teljesíthetőnek tűnik.
A Masten az XL-1 landolóegységgel szállítaná a helyszínre az eszközöket, erre 2022-ben kerülne sor, az Artemis-program részeként, tehát a NASA rakétájának és új kapszulájának felhasználásával.
A Holdra való visszatéréssel kapcsolatban már többször beszámoltunk a nagyhatalmak terveiről, elképzeléseiről. A dolgok jelenlegi állása szerint az USA 2024-ben landolna újra állandó kísérőnkön, ismét űrhajósokat juttatva el annak felszínére, eközben azonban a bányászat és az előzetes kutatások sem kerülik el az illetékesek figyelmét.
A koronavírus meglehetősen gyors terjedése közben Trump elnök arra is időt fordított, hogy aláírja a Holdon való bányászatot elméletileg lehetővé tévő, pontosabban azt erősen támogató rendeletet, amely reményei szerint megnyitja majd az utat a kereskedelmi jellegű tevékenység beindítása felé. Ez persze jelenleg még komoly akadályokba ütközik, hiszen először a megfelelő eszközöket kell ehhez kifejleszteni és szolgálatba állítani, de az is nagyon fontos kérdés, hogy a törvényi szabályozást mennyiben sikerül majd egyértelműsíteni és elfogadtatni. Érdekes, hogy a korábbi nemzetközi megállapodásokat nem is említik az anyagban, viszont egyértelműen azt szeretnék, ha több amerikai vállalat indítaná be a kitermelést a Holdon, valamikor a következő évtizedben.
A NASA a maga részéről szintén dolgozik a visszatérésen, itt a napokban azt jelentették be, hogy a kaliforniai Masten Space Systems a most megkötött szerződés keretében 9 különböző eszközt juttathat majd el a felszínre, mégpedig a déli-sarki régióban, amely összesen csaknem 76 millió dollár értékben biztosít fontos komponenseket és további kutatási (és tesztelési) lehetőségeket. Itt többek között egy teleszkópot is üzembe állítanának a helyszínen, de a landolás számos fontos lépését is élesben próbálnák ki, mielőtt az űrhajósok 2024-ben landolnak, ami nyilván nagyban segíti majd az űrügynökség munkáját. A NASA 2028-tól szeretné elindítani a fenntartható, folyamatos kutatást, ennek feltételeit tehát az elkövetkező 8 évben kellene biztosítani, ami teljesíthetőnek tűnik.
A Masten az XL-1 landolóegységgel szállítaná a helyszínre az eszközöket, erre 2022-ben kerülne sor, az Artemis-program részeként, tehát a NASA rakétájának és új kapszulájának felhasználásával.