11
-
#11
Abszolút egyetértek azzal, amit írsz, hogy az ENSZ jelenlegi formájában egy ilyen feladat felvállalására alkalmatlan és a tagállamok széthuzása miatt eleve képtelen. Az ENSZ ezen belül a BT állandó tagjainak összetételére vonatkozó reformok gyak évtizedek óta elodázásra kerülnek. Konkrétan ezt tekintve az amcsiknak nagyon jó, hogy van egy biztos tag, aki ha a fene fenét eszik is mellettük szavaz (UK), a franciák meg max nem támogatják őket, de nyíltan ők sem szoktak ellenük szavazni. Szal legtöbb esetben az állandó tagok tekintetében 3 vs 2 az alap, a nem állandó tagok meg hát leginkább szintén zsebre vannak téve. Az oroszok nem globális játékosok, de nemzetközi politikai szempontból jól jön nekik, hogy az angolszászoknak esetenként keresztebetehetnek. Aztán ENSZ BT határozat ide, vagy oda a végén még is mindenki belátása szerint cselekszik. Tegyük hozzá, hogy 1-2 évtized és az addigra legnépesebb állam a Földön, amely űr és atomhatalom is egyben (India) nem lesz tagja a BT állandó tagjainak, ha semmi nem változik.
Szal igen. Nagyon sok mindennek kell változnia ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek elég operatívak legyenek és bármilyen válság esetén a működőképesség minimális látszatát mutassák. Nézzük az utolsó 2 évtizedet. Az un terror ellenes háborúban az ENSZ csak tudomásul vette jóformán azt, amit a tagállamok erre való hivatkozással csináltak. 2008-as gazdasági válság? Nem alakult ki olyan egységes pénzügyi, szabályozási, elllenőrzési rendszer, amely hasonló globális piramisjátékot kizárna. És most a pandémia. Szinte bűncselekmény szintig ment le a WHO azzal a tevékenységével, amit ez ügyben csinált.
Még is azt mondom, hogy ezeknek a globális problémáknak és az űrbeni tevékenységnek a kontrolállása igen is az ENSZ feladata. Nem azért mert most alkalmas lenne erre, hanem mert nincs más. -
Irasidus #10 Szakértők attól félnek, hogy Kína ugyanazt csinálja mint a dél-tengeri szigeteken, azaz önkényes területfoglalás után, területi igényét követeli. Nem egy bányára, hanem mondjuk a Hold sarki régiójának nagy részére, mert leszállt ott, és kitűzte a Kínai zászlót. És mondjuk ott van jelentős víz-készlet akkor bukta van mindenkinek. Ugyanígy a kínai, és amerikai hadsereg(!) komolyan feltérképezte a He3 izotóp arányát a Holdon, hol a lekedvezőbb a bányászati tevékenység. Ezek nem publikus adatok...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.04.18. 16:38:30 -
VolJin #9 Ha mondjuk valaki bányászna a Holdon, miért jelentene konfliktusveszélyt, hogy 50 kilométerrel arrébb más is ugyanezt teszi? -
kvp #8 "A fenti problémákra egy nemzetközi pl. egy ENSZ égisze alatt működő, világúrbeli tevékenységet, akár katonailag is kontrolláló szervezet létrehozása és működtetése lehetne reális válasz!"
Az ensz egyik legnagyobb baja, hogy nem valasztott testulet hanem egy nemzetkozi sohivatal, ami mindig annak kedvez aki tobbet fizet nekik. Kivetel a biztonsagi tanacs, ami az atomhatalmakbol all es gyakorlatilag azt vetoznak meg amit akarnak. A tobbiek csak diszites. Viszont egyik nagyhatalom sem akar a sajat feje fole egy katonai erovel rendelkezo szervezetet, akiket meg annyira sem valasztottak meg mint oket. Ha meg a Fold osszes lakoja kozvetlenul valasztana az ensz vezeteset, az mar kvazi egy vilagkormany lenne es a mostani nagyhatalmak folott allna. Elonye, hogy egyseges, tehat sajat magaval nem fog haboruzni. Hatranya, hogy egy darab van belole, tehat ha valaki megszerzi a hatalmat (mint nemreg Kinaban), akkor senki nem lenne aki fenyegetest jelenthetne ra. Ezert van az, hogy az ensznek egyetlen katonaja sincs, csak a tagallamok adjak hozza az alakulatokat, igy valojban csak teljes egyetertes eseten vethetoek be ensz alakulatok.
Tomoren szolva ahogy egy nagyhatalom most is figyelmen kivul hagyhatja az enszt (lasd: kina, usa, oroszok), ugy a vilagurben is figyelmen kivul lehet oket hagyni es ha jol sejtem ezt fogja tenni mindenki. Raadasul mivel uj terulet, ezert ha nem egy allam, hanem egy maganceg er hamarabb a Holdra vagy a Marsra, akkor nagyjabol az ove es alapithat sajat allamot is. Foleg ha masnak nincs meg a technologiaja, hogy utanna menjen. Raadasul az ur nagy (meg a Naprendszer is), tehat ha par ceg, szervezet vagy maganszemelyek szovetsege ugy dont, hogy a kisbolygo ovezetben akar elni, akkor nagyon meg sem talaljak oket, de amugy is tul bonyolult es ertelmetlen lenne utannuk menni.
Igazabol az a kerdes, hogy ki lesz az elso aki kidobja a szabalyozast es epit egy nuklearis hajtasu melyuri jarmuvet. Onnantol mindenki utannuk fog rohanni, szabalyozastol fuggetlenul. Valoszinuleg minden nagyhatalom a mukodo fuzios reaktorra var, ugyanis sokkal jobban hasznalhato lenne mint a fisszios es ha ugyesek meg a nemzetkozi tilalmat is meg lehet kerulni vele, hiszen nem visznek fel hozza fisszios radioaktiv anyagot. (de ha Holdon banyasznak, akkor fuziosat sem)
ps: Az oroszoknak van urbe telepitett atomfegyveruk. Sima sojuzhoz hasonlo urjarmu, ami kepes akar egy evig is fent maradni, majd barhova visszaterni. (ha nincs ra szukseg, akkor leszall Oroszorszagban, ha kell akkor meg az ellenseges celpont folott robban) Egy sojuz meretu jarmu visszatero egysegebe eleg nagy toltet befer, mig az orbitalis modulba eleg uzemanyag az egy eves navigaciohoz es a gyors celra allashoz. Raadasul tamadaskor csak egy hibas palyan visszatero muholdnak tunik. Amennyire tudom nem tartjak keszenletben, de ha szukseges akkor par nap alatt palyara rakhato es sima kemmuholdnak tunik, amikre a tenyleges haboru kitoreseig nem kezdenek el kapasbol loni. (kiveve talan a kinaiakat, de az usa is fejlesztett ellene muholdelharito kapacitast, az oroszoknak meg mar eleve volt a szovjet idokbol) Szoval ennyit az ensz megallapodasok ertelmerol... (csak addig jok, amig mindenki onkent betartja oket, ha megsem, akkor az ensz max. duhos hangu nyilt levelet irhat a nagyhatalmaknak) -
#7
Nem ártana az űrbe fellőt, illetve ott található értékek tulajdonjogát a jelenleginél pontosabban szabályozni a nemzetközi jogban. A jelenlegi akikapjamarja jellegű "szabályozás" magában hordozza egy könnyen kirobbanó nemzetközi konfliktus esélyeit.
A világűr egyezmény a nukleáris fegyverek űrbeli korlátozásáról szól elsősorban. Ez egy fontos lépés volt a hidegháborúban, hogy a nagyhatalmak elkerüljék, azt, hogy az űrt egy új hadszíntérnek tekintsék. Ebből következően mondjuk az űrkutatásra és űrhajózásra költött korábban folyamatosan és exponenciálisan növekvő források rögtön a töredékükre estek. A nagyhatalmak gyak elszabotálták az űr "gyarmatosítását" Amire pedig már vagy 50 éve meg van a technológiánk. Így az űr helyett hagyományosabb játékszerekre, nukleáris tengeralattjárókra, lopakodókra, akármire lehetett a pénzt elkölteni.
Az űrbe telepített fegyverek tilalma tehát elsősorban arról szólt, hogy onnan ne lehessen ilyen eszközökkel támadást indítani valamely nagyhatalom területe ellen. Azonban ez felvet 2 fontos szempontot is. 1. A nagyhatalmaknak így elvették a jogát, hogy eszközeiket, értékeiket és érdekeiket a legnagyobb hatású fegyverrel megvédjék. 2. Másrészt ezek a fegyverek valójában eltörpülnek egy olyan támadás mellet, amit esetleg valamely nagyhatalom egy aszteroida bombázással, akár rejtve, a másik ellen tud intézni. Vagy is hosszútávon egy földi ország elleni pusztító, de nukleáris fegyverek nélküli támadás lehetőségét ez az egyezmény nem zárja ki.
A fenti problémákra egy nemzetközi pl. egy ENSZ égisze alatt működő, világúrbeli tevékenységet, akár katonailag is kontrolláló szervezet létrehozása és működtetése lehetne reális válasz!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.04.17. 22:33:50 -
VolJin #6 A deutérium aránya a hidrogénhez képest itt a Földön 1:7000-hez.
A Hold szinte zérus légkörében összeszedni, ahol mondjuk tízszer gyakoribb...
Nem tűnik értelmesnek... -
kvp #5 Eloszor is alairtak anno a felek az ur bekes felhasznalasarol szolo egyezmenyt, de nem irtak bele, hogy gazdasagi tevekenyseg is tilos. A gyakorlatban aki eloszor er oda es meg tudja vedeni a teruletet, az nyer. Max. feloszthatjak a teruleteket, mint az antarktisz eseteben, de ha tenyleg van a Holdon barmi ami kell az emberisegnek, akkor nem fogjak azt sem betartani.
ps: Mi van a Holdon? Pl. egy csomo hidrogen izotop ami a napszelbol kerult a felszinre. Sokkal tobb es sokkal jobban hozzaferheto mint a foldi oceanokbol kinyerni. Persze csak akkor lesz igazan erteke, ha lesz mukodo fuzios technologia. (ez utobbival szinte mindenki foglalkozik, az EU nyiltan, Kina es az USA katonai titkositas mellett) -
#4
Komoly sajtkészlet. -
#3
Valószínűleg olcsó lesz a szállítás:D -
scagnetti #2 Nem tudom mit akarnak ott bányászkodni, hiszen a hold nem is a mienké!
Ezt már Aldrin, meg Armstrong is tudta, amikor láttak ottan bizonyos dolgokat. -
VolJin #1 Bányászni a Holdon?