Kihullott az űrállomás a NASA Hold-programjából

Ez azonban később még elkészülhet, hogy tudományos kísérleteknek adjon helyt.

A NASA gőzerővel készül a Holdra való visszatérésre, bár ezzel kapcsolatban nemrég arról számoltunk be, hogy az SLS-rakéta egy évet csúszik, amit gyorsan követtek az újabb hírek, egy állítólag még komolyabb halasztásról. Az illetékesek eközben igyekeznek lecsupaszítani az Artemis-programot, ennek részeként pedig a korábban beharangozott mini-űrállomás bevételét is törölték.

Az ügynökség szakemberei egy bizottsági meghallgatáson beszéltek arról, hogy a Gateway névre keresztelt, eredetileg közbenső állomásként szóba jövő objektumra igazából nincs feltétlenül szükség, ezért ezt ki is veszik a programból, ezzel is mérsékelve a megvalósítással és végrehajtással kapcsolatos kockázatokat. Indoklásuk szerint az állomás maga túl sokba kerülne, amennyiben pedig ragaszkodnának annak megtartásához, a teljes program kerülne veszélybe, legalábbis az anyagi oldalon, a kiiktatással viszont csökkentik a kockázatokat, miközben életben tartják a reményt a határidőre, vagyis 2024-re tervezett holdraszállás megvalósítására. Erre 4 és fél évük maradt, a koronavírus terjedése persze itt is hatást gyakorol a jövőre vonatkozó tervekre, viszont a lépések arra utalnak, hogy még nincs minden veszve.

A magyarázatban hozzátették, hogy a Lunar Gateway maga ennek ellenére elkészül, erre tehát valahogy mégis megtalálják majd a szükséges forrásokat, az állomás azonban nem vesz részt majd a Hold-küldetések kiszolgálásában. Ehelyett tudományos kísérleteket folytatnak majd annak fedélzetén, mivel immár adottak a feltételek ehhez, ezek közül az első kettőt pedig már ki is választották az illetékesek, így nagyjából kialakult az elképzelésük arról, hogy miként hasznosítanák az újabb állomást. Ez persze innentől kezdve egy külön programot képez, meglátjuk, hogy a NASA a jövőben kitart-e majd a módosított terv mellett – itt bőven lesz miről beszámolni.

Addig is folytatódik a munka az Artemis-programon, amely az elkövetkező 1-2 évben hozza majd el az új eszközök első éles próbáját, majd pedig a legénységgel lefolytatott tesztet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sárkánylovag #4
    "a Gateway névre keresztelt, eredetileg közbenső állomásként szóba jövő objektumra igazából nincs feltétlenül szükség"
    Ja ameddig valami nagyon nem megy félre és nem kell menteni az űrhajósok életét, akár személyesen akár egy ellátmánnyal. De szerintem a vírus elviszi az állami pénzeket durván nem hiszem hogy lesz 24-re belőle valami.
    Majd kitalálnak valami nagyobb projektet és azt mondják ahhoz több idő kell...
  • kvp #3
    Eredetileg az volt a terv, hogy epitenek egy marskoruli allomast es onnan szallnak le. Ennek a tesztje lett volna a holdkoruli allomas. Igy lehetoseg lett volna arra, hogy a leszallo csapatot egy urallomason tartozkodo szemelyzet segitse, pl. tavvezerelt felszini robotokat iranyitsanak, jelentos kesleltetes nelkul. Raadasul akkor az osszes szallitmannyal nem kell leszallni, viszont elore odavihetoek, meg a fo kuldetes elott.

    Ha sietnek, akkor viszont az egyetlen hajon megy minden felszereles, a szemelyzet, a leszalloegyseg, de meg a visszauthoz szukseges uzemanyag is. Ez jelentosen egyszerubb, gyakorlatilag epitenek egy urallomast foldkoruli palyan, majd attoljak a Marshoz, leszallnak, felszallnak es hazatoljak a nagyreszet. A tobblepcsos utazas ket bolygokoruli urallomas kozott hosszutavon olcsobb es fenntarthatobb lenne, viszont lassabban kiepitheto cel. (a spacex is kozvetlen utazasban gondolkozik, pedig tobb oda-vissza ut eseten sokkal olcsobb dedikalt jarmuveket hasznalni a bolyok felszine es a helyi urallomasok kozti kozlekedesre, majd leszallasra keptelen, dedikalt melyuri urhajokat hasznalni az allomasok kozott)
  • Jawarider #2
    Később megépülhet.....
    Na persze. Látom USA-ban vagyunk mert a marketing megy.
  • Thrawn #1
    Soha nem értettem, mi szükség lenne erre az űrállomásra. Tudományos célú kísérleteket alacsony pályán (lásd ISS) is el lehet végezni, a Lunar Gateway-hez képest olcsóbban, biztonságosabban. A Marsra szállásban nem segít, teljesen más körülményeknek kell megfelelni a Marson, kezdve a teljesen különböző leszállási technikával. Rengeteg sületlenséget összehordanak ezzel kapcsolatban. Például hogy majd ott megpihennek az űrhajósok, mielőtt indulnak a Mars felé. Aha... 3 nap után pihenni kell, mielőtt lehúznak még 6-7 hónapot odafelé. Meg hogy a Holdról szállna fel a Mars űrhajó, mert az úgy olcsóbb. Talán az lenne, ha a Holdon már önellátó, űrhajók gyártására is alkalmas bázis lenne. Nincs ilyen. Mindent innen kell vinni, ezen nem lehet változtatni. Több km/s delta V-hez szükséges üzemanyag elpazarlása lenne egy közbeiktatott leszállás, de még a Lunar Gateway-hoz történő dokkolás is. Felesleges bonyolítás, jelentős plusz költség, kockázat. A NASA megint kapkod, hullanak a milliárdok, közben szinte teljes az egy helyben toporgás.