Élet lehet egy közeli exobolygón

Ez azonban csak egy példa a sok közül, a feltételek máshol még jobbak lehetnek.

Az elmúlt napokban egyszerre több tanulmány is napvilágot látott, amelyek az exobolygók területén mutatnak fel további következtetéseket, illetve konkrét, megfigyeléseken nyugvó eredményeket. Egy közeli rendszerben bukkantak 4 planétára, míg mások azt emelik ki, hogy az élet egyes bolygókon még a Földinél is jobb körülményekre támaszkodhat.

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society oldalán tették közzé az első munkát, amelynek főbb részleteit egyéb portálokon is megtalálhatjuk. Eszerint a tőlünk mindössze 17,5 fényévre található GJ1061-rendszerben bukkantak egyszerre 3 exobolygóra, ezeket pedig jó eséllyel egy negyedik példány egészíti ki. Az érdekes kísérők nem sokkal lehetnek nagyobbak a Földnél, erre az M-típusú törpecsillag apró mozgásából következtetnek, ahogy a bolygók visszahatnak saját csillagukra. A Chilében található ESO révén azt vázolják fel, hogy mindhárom visszaigazolt bolygó közel kering csillagához, azt mindössze egyetlen nap alatt kerülik meg, amivel viszont a lakható zónán belül helyezkednek el – problémát jelent viszont, hogy az ilyen M-típusú törpék meglehetősen zaklatott életúttal rendelkeznek, így az erős sugárzás által bombázott felszínek jó eséllyel nem túl kedvező körülményeket biztosítanak.

Egy másik munkában, amelyet a Barcelona városában megrendezett Goldschmidt Geochemistry Congress alatt ismertettek, azt fejtik ki, hogy az élet egyes exobolygókon még a Földinél is jobb körülményekre támaszkodhat, bár ezt egyelőre csak különböző számítógépes modellek és szimulációk révén állíthatjuk, hiszen a konkrét eredmények hiányoznak. Visszaigazolt exobolygókból már nincs hiány, több ezer példányt ismerünk, a köztünk lévő nagy távolság viszont eleve megakadályozza, hogy eszközeinket a helyszínre juttassuk el, és ott vizsgálódjunk. A Goddard Intézet által kifejlesztett ROCKE-3-D szoftver alkalmazásával azonban arra a következtetésre jutottak, hogy lehetnek olyan bolygók, amelyeken az óceánok felfelé való áramlása erősebb, a kontinensek mérete és elhelyezkedése pedig ideálisabb, mint a Földön, ezáltal az élet is kedvezőbb feltételekkel találkozik.

Az ehhez hasonló tanulmányokat később, az egyelőre javaslat formájában létező LUVOIR és HabEx teleszkóp-projektek megvalósítását követően használhatják majd fel, konkrét adatokkal vetve össze az eredeti feltételezéseket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TOR-rent #38
    +1

    ezt még annyival egészíteném ki hogy emiatt a Nap sosem ott van ahol látjuk, hanem egy picit már előrébb jár valójában , egy picit odébb van már , mivel mi csak a múltját látjuk , mivel szegény fénynek is 8 perc 20 másodpercet kell utaznia, de közben a Föld 30 km/másodperc-cel megtesz 15000 km-t a Nap körüli pálya mentén a teljes 939 millió km-ből így kb. 0.05 fokkal előrébb "jár" "már" valójában. Még a saját csillagunkat sem a rendes helyén látjuk, hanem csak azt hogy hol "jár"T 500 másodperccel ezelőtt , képzelheted milyen messze járnak azok a csillagok a látható helyüktől , valójában, amelyek fényÉVEKre vannak, nemhogy fénymásodpercekre...
    Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.10. 12:45:28
  • TOR-rent #37
    A proto-Földön a tűz fogalma sem volt ismeretes, hasonlóan, ahogy ma a Vénusz bolygón sem. A tömény szén-dioxid légkör, ami a Vénusz esetén leginkább a patronban tárolt CO2 gáz sűrűségéhez hasonlít a Vénusz "tenger"-"szintjén", 4 földi nap alatt a teljes felsőlégkör megfordul a Vénusz felszínén, miközben a "gáz" inkább a folyadékhoz hasonlóan a tonnás sziklákat is magával viszi sétálósebességgel az alsólégkörben , a két légkör iszonyatos súrlódási ereje miatt a Vénusz visszafele forog a saját tengelye körül. Vénusz esetén a folyamat fordítva játszódott le néhány milliárd évvel ezelőtt , a kezdet kezdetén , a rengeteg víz előbb gőzzé vált, majd az akkori erős napszéllökésektől ionizálódott, sőt az oxigén is leszakadt szegény hidroxid iontól az gyorsan legégett az egész bolygó , a CO2 légkör már rögtön a legelején stabilan pozitív visszacsatolást hozott létre és emiatt "visszafordíthatatlan" folyamatot hozott létre, a kezdeti iszonyatos hőmérséklet különbségektől a bolygó két oldala között erős visszafele forgató erő alakult ki a vastag légkör , amit az alatta még javában szuperrotáló bolygóra fejtett ki, hamar lelassult a bolygó tengelyforgása , de ahelyett hogy megállt volna és 1:1 -es rezonanciába legyen a keringési és a forgási pályája ehelyett a vastag légkör továbbra is erősödő visszafele forgató ereje a mai napig gyorsít , igaz egyre lassuló tempóban, az ellenkező irányba. Jelenleg : 224/-243-as rezonanciában áll közel 1.000-es extrenticitással és zéró közeli tengelyferdeséggel, ami az egykori 1:1-es rezonancia-közelítéssel ért el.

    A proto-Földön ezzel szemben az elején volt gőz légkör 4300-3900 millió évvel ezelőtt , gőz szén-dioxid és nitrogén, valamint ekkor még jelentős mennyiségű nitrogén- és kén-oxidok is a légkörben. Hatalmas , fél égboltot elfedő villámcsapások , a sarokpont környétől az egyenlítőig cikáztak, másodpercenként , mint egy varázsgömb úgy nézett ki a proto-Föld az űrből nézve, amin egy világító csík van középen hatalmas lávafolyamokkal, amik az akkor még közeli Hold gigantikus árapály-ereje miatt és a folyamatosan becsapkodó óriási meteor zápor miatt még több száz-millió évig nem hagyták rendesen kihűlni ezt a bolygót. A villámcsapások ereje egy mai városkát ledózerolna, és a becsapódó meteorok kíméletlen billiói közepette a mai "technológiánkkal" finoman szólva: megmenti is lehetetlen volna az életet, nemhogy létrehozni.
  • Magnum PI #36
    8 perc! Nem másodperc, 8 perc 20 másodperc mire a fény ideér a nap felszínéről.
  • _svd_ #35
    "ha a vakító izzóságától eltekintünk, akkor gyakorlatilag egy fekete átlátszó üvegszerű anyag, ahol az atomok annyira egymás "seggébe" lógnak, hogy az elektronpályák "súrlódása" miatt további hő képződik"

    Inkább hagyjuk ezt abba. Fekete ám átlátszó, Elektron pályák surlódása. Inkább elhiszem, hiszen ott voltál, a saját szemeddel láttad.
    Ja, nem.
  • TOR-rent #34
    Két kristályrács szerkezetbe is rendeződik a szuperionikus "jég" ... az egyik 500ezer bar , a másik 1 millió bar nyomás körül alakul ki, ha a vakító izzóságától eltekintünk, akkor gyakorlatilag egy fekete átlátszó üvegszerű anyag, ahol az atomok annyira egymás "seggébe" lógnak, hogy az elektronpályák "súrlódása" miatt további hő képződik, ha még addig nem lett volna elég az ~5000 celsius fok. Nemrég sikerült előállítani földi körülmények között is speciális gyémánt-kamrában.
    Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.08. 00:09:18
  • TOR-rent #33
    https://en.wikipedia.org/wiki/Superionic_water


    Vízben nem jöhet létre... kérdés mit nevezel technikainak.. Vannak speciális apparátusok , amik kizárólag a víz alatt működnek.
    Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.06. 18:32:32
  • _svd_ #32
    Mondom, hogy nincs vízplazma!
    Plazma képződhet atomokból de molekulákból nem, mert szétesik a molekula szerkezet. Akkor sem, ha többször írod még le.

    "...egyrészt nem -feltétlenül- csak a szén rendelkezhet a komplex vegyületek képzéséhez szükséges kötési tulajdonságokkal.."
    A szilícium is, de az sincs az általad linkelt képen és a magyarázatodban. Fauna nincs, legfeljebb infanuna. Amúgy vízben nem alakul ki illetve nem alakulhat ki technikai fejlődés. Ezzel bekorlátozott a fejlődés lehetősége.
  • TOR-rent #31
    Hasonló a helyzet a napunk belsejéből képzeletbe odaképzelt ping-pong labda nagyságúra vett képzeletbeli mintához: a képzeletbeli kisérlet eredménye egy kráter, néhány másodpercen belül, Albertfalvától Paksig. Jóval nagyobb pusztítás, mint amelyet valaha emberkéz alkotta atombomba tudna robbantani. A Földünk belsejéből vett képzeletbeli mintának még azért kell egy jó pohárkányinak lennie és még azért csak egy kisebb kerületet tudna leradírozni a térképről...
  • TOR-rent #30
    Olyan nagy nyomású a lenti képen halvány pirosan izzó üvegszerű anyag hogy egy pohárka ebből a vízből, nem csak a retinád égetné ki, de egy fél másodpercen belül egy kerületet tenne a földdel egyenlővé a lökéshullám és minden lángokban állna.
  • TOR-rent #29
    A tömör vízplazma a nagy nyomáson kvázi-kristályszerkezetbe rendeződik, mivel az egyes atomok kritikus közelségbe kerülnek egymáshoz, a "kristályszerkezet" alakja felveszi a mindenkori kötéshez szükséges (víz esetén 104.45°-os ) szöget. Az így kikényszerített "kristályszerkezet" igyekszik kikerülni az instabil állapotból, amit a nagy nyomás nem enged, nincs már helye nagyon a víz molekulákon belüli atomoknak hova elmozdulni. A másik pedig hogy :

    egyrészt nem -feltétlenül- csak a szén rendelkezhet a komplex vegyületek képzéséhez szükséges kötési tulajdonságokkal, más hőmérsékleti és nyomásviszonyok közt más elem is felvehet ilyen vagy hasonló tulajdonságokat, másfelől az ilyen bolygók magjában a szén még előfordulhat (ha nátrium meg szilicium is van már akkor szén is akad) , és ha a magjába jut belőle akkor a vízben is lesz elegendő a szén-mag fölött.. Nyílván ezrelékben is nehéz kifejezni de azért egy fauna fenttartásához bőven elegendő lehet.