Gyurkity Péter
Érdekes exobolygókra bukkantak
Mégpedig egy új és egy már visszavonult űrteleszkóp segítségével.
Január első hetében két érdekes bejelentésre is sor került a NASA részéről, bár ezek egyike amatőr csillagászok munkájával volt kapcsolatos. Két különböző űrteleszkóp adatait elemezték ugyanis ki, ezek pedig két további, meglehetősen érdekes exobolygó létezését igazolták vissza.
A NASA vadonatúj TESS-teleszkópja sorrendben harmadik exobolygóját találta meg, amelyhez a remények szerint hamarosan egy negyedik példány csatlakozhat. A most közzétett bejelentés szerint a HD 21749b egy viszonylag közeli, tőlünk mindössze 53 fényévre lévő törpecsillag körül kering, azt 36 nap alatt kerüli meg, felszíne pedig ugyan meglehetősen forró (durván 150 Celsius-fok körüli), ez azonban alatta marad a várakozásoknak, mivel a szakemberek a csillaghoz mért rövid táv miatt magasabb értékekre számítottak. Méretét tekintve a bolygó háromszor nagyobb a Földnél, a tömeg esetében azonban 23-szoros az eltérés, viszont itt minden valószínűség szerint hiába keresünk szilárd felszínt, a csillagászok szerint ugyanis egy nagyon sűrű légkörrel rendelkező gázóriásról van szó. Ugyanebben a rendszerben valószínűleg egy második bolygó is jelen van, amely alig 8 nap alatt kerüli meg a csillagot, ennek visszaigazolására azonban még várni kell.
Amatőr csillagászok eközben a már végleg elbúcsúzott Kepler adatait elemezték ki, amelyből egy további exobolygó létezésére mutattak rá. A közlemény szerint a K2-288Bb egy tőlünk 226 fényévre lévő kettős rendszerben helyezkedik el. A két csillag kisebb a Napnál (egyikük a Nap tömegének felét, a másik pedig alig egyharmadát teszi ki), azt azonban még nem tudjuk, hogy maga a bolygó pontosan milyen jellegű és szerkezetű. A Földnél nagyjából kétszer nagyobb példány létezése némileg meglepő volt a csillagászok számára, hiszen az ebben a kategóriában versenyző bolygók (jelenlegi tudásunk alapján) meglehetősen ritkának számítanak, reményre ad okot viszont a tény, hogy ez a lakható zónán belül található, vagyis akár még folyékony víz is lehet rajta – már amennyiben nem egy „szub-Neptunusz” kategóriájú gázlabdáról van szó.
A vizsgálódás folytatódik, ez a példány ugyanis egy hiányzó darabka részletesebb felvázolásában segíthet, már ami a bolygófejlődés folyamatát illeti.
Január első hetében két érdekes bejelentésre is sor került a NASA részéről, bár ezek egyike amatőr csillagászok munkájával volt kapcsolatos. Két különböző űrteleszkóp adatait elemezték ugyanis ki, ezek pedig két további, meglehetősen érdekes exobolygó létezését igazolták vissza.
A NASA vadonatúj TESS-teleszkópja sorrendben harmadik exobolygóját találta meg, amelyhez a remények szerint hamarosan egy negyedik példány csatlakozhat. A most közzétett bejelentés szerint a HD 21749b egy viszonylag közeli, tőlünk mindössze 53 fényévre lévő törpecsillag körül kering, azt 36 nap alatt kerüli meg, felszíne pedig ugyan meglehetősen forró (durván 150 Celsius-fok körüli), ez azonban alatta marad a várakozásoknak, mivel a szakemberek a csillaghoz mért rövid táv miatt magasabb értékekre számítottak. Méretét tekintve a bolygó háromszor nagyobb a Földnél, a tömeg esetében azonban 23-szoros az eltérés, viszont itt minden valószínűség szerint hiába keresünk szilárd felszínt, a csillagászok szerint ugyanis egy nagyon sűrű légkörrel rendelkező gázóriásról van szó. Ugyanebben a rendszerben valószínűleg egy második bolygó is jelen van, amely alig 8 nap alatt kerüli meg a csillagot, ennek visszaigazolására azonban még várni kell.
Amatőr csillagászok eközben a már végleg elbúcsúzott Kepler adatait elemezték ki, amelyből egy további exobolygó létezésére mutattak rá. A közlemény szerint a K2-288Bb egy tőlünk 226 fényévre lévő kettős rendszerben helyezkedik el. A két csillag kisebb a Napnál (egyikük a Nap tömegének felét, a másik pedig alig egyharmadát teszi ki), azt azonban még nem tudjuk, hogy maga a bolygó pontosan milyen jellegű és szerkezetű. A Földnél nagyjából kétszer nagyobb példány létezése némileg meglepő volt a csillagászok számára, hiszen az ebben a kategóriában versenyző bolygók (jelenlegi tudásunk alapján) meglehetősen ritkának számítanak, reményre ad okot viszont a tény, hogy ez a lakható zónán belül található, vagyis akár még folyékony víz is lehet rajta – már amennyiben nem egy „szub-Neptunusz” kategóriájú gázlabdáról van szó.
A vizsgálódás folytatódik, ez a példány ugyanis egy hiányzó darabka részletesebb felvázolásában segíthet, már ami a bolygófejlődés folyamatát illeti.