A közelben bukkantak földszerű bolygókra

A páros egyike ráadásul rekordot is döntött, bár a távolság még mindig nagynak tűnik.

A csillagászok és a közvélemény számára is fontos kérdésként merül fel manapság a Földhöz hasonló bolygók létezése, azok gyakorisága – a távolabbi jövőben pedig ezek esetleges elérhetősége. Nemrég arról írtunk, hogy egy új tanulmány szerint az életet hordozó égitestek jóval ritkábbak, most azonban további exobolygókra bukkantak, amelyek nagy hasonlóságot mutatnak otthonunkkal, így ideális jelöltnek tűnnek.

A Göttingeni Egyetem kutatói tőlünk mindössze 12,5 fényévnyi távolságra bukkantak két exobolygóra, amelyek egy meglehetősen halovány csillag, a Teegarden körül keringenek. Ez utóbbi egy rendkívül hűvös törpecsillag, amely 8 milliárd éves múltra tekinthet vissza, vagyis Napunknál jóval korosabb és egyben kisebb. Magát a csillagot még 2003-ban regisztrálták, most azonban két kísérőjét is kimutatták, amelyek hozzá igencsak közel, a lakható zónában helyezkednek el, szilárd felszínükön tehát még a folyékony víz is megmaradhat. Számunkra a viszonylag kis távolság mellett ez számít döntő fontosságúnak, hiszen ezek a bolygók így ideális jelöltként jönnek számításba a jövőbeni kolonizáció, az esetleges megtelepedés tekintetében.

A Teegarden b például 60 százalékos eséllyel rendelkezik számunkra ideális felszíni hőmérséklettel, ez ugyanis 0 és 50 Celsius-fok között mozoghat, miközben az átlaghőmérséklet 28 Celsius-fok lehet. Tömegét és az őt érő alacsony sugárzást tekintve az eddigi legjobb eredményt érte el a Földhöz való hasonlóság skáláján, bár csillagát mindössze 4,9 nap alatt kerüli meg, ami megnehezítheti az ottani életvitelt. Társa, a Teegarden c, inkább a Marshoz fogható, itt a felszíni hőmérséklet a jelenlegi adatok szerint -47 Celsius-fok, ez a bolygó pedig 11,4 nap alatt teszi meg az utat saját csillaga körül. A tömeg tekintetében mindkét példány nagyban hasonlít a Földre, ami pedig összetételüket illeti, itt a vas mellett a víz is megtalálható.

A kutatók az elkövetkező időszakban még pontosabb képet igyekeznek majd felvázolni a két bolygóról, bár az említett viszonylag kis távolság számunkra még mindig leküzdhetetlen, hiszen több tízezer évig tartana ezek elérése – amennyiben nem bukkanunk valamilyen alternatív megoldásra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #12
    Túl sok a Ha....
  • Irasidus #11
    Ez az ami nem igaz, sem a légkörmodellek alapján, sem az amit fizikából ismerünk, ugyanis a csapadék csak úgy nem hullik mindenhova - talán ismerős a sivatag kifejezés? De az kevésbé, hogy az Antarktisz a legszárazabb sivatag, és nem véletlenül, a légkörmodellek alapján egy ilyen bolygó hideg oldala hideg száraz sivatag lenne, és a csapadék a terminátoron hullana ki. Persze akkor még nem beszéltünk a jég párolgásáról sem - hidegben(!!!444!!!négy), ami fizika alapfokon... És persze mi van akkor ha az egész bolygót víz borítja, és még lehetne sorolni, hogy hány megoldás létezik, csak éppen az nem igazán, amit te ismételgetsz.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.07. 11:07:43
  • Irasidus #10
    A tudományos klímamodellekből, kezdetnek itt van a "szemgolyó-föld", meg itt, meg itt .
  • VolJin #9
    Most vagy egy vénuszi klíma van, mert olyan sűrű a légkör, és akkor nem élhető, vagy a kötütt pálya miatt állandó fagy birodalmáról beszélhetőnk a túloldalon, és akkor ami oda egyszer lehullik, az ott is marad.
  • ostoros #8
    A tied hogyan?
  • Irasidus #7
    Ez, a szám hogy jött ki? Hasraütés?
  • xyl #6
    Nem az összes víz lesz a túloldalon, csak a jelentős része. Elvileg nem mindegy. Gyakorlatilag?
  • ostoros #5
    Nem az összes, hanem a 99%-a, igen...
  • Irasidus #4
    A kötött tengelyforgástól még nem lesz az összes víz a túloldalon, már csak azért sem, mert hő áramlik az egyik feléről a másikra, másrészt lehet újdonság lesz, de a jég is párolog, és nem csak a hőtől párolog.
  • NEXUS6 #3
    Nem feltétlenül. Lásd pont a Vénuszt. Az gyakorlatilag olyan, mintha kötött tengelyforgású lenne, hiszen 1 nap tovább tart, mint 1 év.
    Persze a Vénusz légköre 100X olyan sűrű, mint a Földé. Másrészt valóban a napszél gyak az összes hidrogént kisöpörte belőle. Ettől kezdve esélytelen, hogy ott valaha is lesznek még ócánok, folyékony víz.

    A kis, M osztályú csillagok korai életük idejében ráadásul sokkal erősebb kitöréseket is produkálhatnak, mint a Nap.
    OK, hogy jelenleg nagyobb eséllyel detektálunk Föld nagyságú bolygókat ilyen csillagok körül, de egyáltalán nem biztos, hogy nagyobb eséllyel van ott alkalmas bolygó, mint bármilyen más csillagosztályhoz tartozó bolygórendszerben.

    Ha lenne pl a Jupiternek egy Föld nagyságú, Vénusz-szerű holdja sűrű légkörrel, a sokkal kevesebb napfény ellenére lehet, hogy életre alkalmas lenne, lenne folyékony víz, mágneses mező, stb. A hőt az árapály erők adhatnák, ami folyékonyan tartja a felszíni vizeket is akár, a növények meg valami más kémiai reakcióból, nem fotoszintézissel állítanák elő magukat, az állatok meg ha nagy mennyiségű ilyen növény van már elég bonyolult ökoszisztémát tudnának kialakítani.