Jóval ritkábbak az életet hordozó bolygók

Nem elég ugyanis a lakható zónán belüli elhelyezkedés, a légkör összetétele is fontos.

Az exobolygókat kutató csillagászok már több ezer olyan égitestet regisztráltak, amelyek potenciálisan akár az életnek az otthont adhatnak, mivel ezek az általunk ideálisnak tartott, úgynevezett lakható zónán belül helyezkednek el. Egy új tanulmány szerint azonban ennél jóval kisebb a valóban megfelelő otthonnak minősíthető planéták száma, mivel a légkör összetétele gyakran elmarad a szükségestől.

Amerikai szakemberek tették közzé munkájuk eddigi eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a lakható bolygók száma jóval kisebb annál, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Szerintük az eddig katalógusba vett, nagyjából 4 ezer ilyen égitest mindössze egyharmada tartozik az ideális jelöltek közé, mivel itt a legtöbb ilyen példány hiába helyezkedik el a folyékony víz megmaradását biztosító zónán belül (vagyis saját csillagától megfelelő távolságra), az atmoszférában sok esetben káros gázok gyűlnek össze, ami eleve kizárja a komplex élet megmaradásának lehetőségét. Egysejtűek talán túlélik a kellemetlen körülményeket, ám ennél bonyolultabb életformák egészen biztosan nem tudnak megmaradni a számunkra gyilkos gázokkal telített légkörben.

Ami tehát az ilyen komplexebb életformákat illeti (amelyek a szivacsoktól egészen az emberig terjedő skálán mozognak), ezek a jelenleg ismert, korábban ideálisnak tartott exobolygók nagyjából egyharmadán maradhatnak csak meg. Példaként említik, hogy a lakható zóna külső régiójában elhelyezkedő, ottani pályán mozgó bolygók esetében jóval több szén-dioxidra van szükség a légkörben ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotban álljon rendelkezésre a felszínen, márpedig ez a jóval magasabb (akár több tízezerszer nagyobb) légköri koncentráció veszélyes a komplex életre nézve. Emiatt sem a hozzánk hasonló lények, sem pedig állatok nem maradhatnak életben ezen égitesteken, bár ez egyben azt is jelenti, hogy a Föld esetében ismert és elfogadott fiziológiai korlátok alapján igyekszünk megbecsülni a komplex élet előfordulásának gyakoriságát.

Továbbra is saját otthonunk az egyetlen igazolt példa, amennyiben azonban (többek között a készülőben lévő űrteleszkópok segítségével) a jövőben a távoli exobolygókon a folyékony víz valószínű jelenléte mellett a légkör összetételét is vissza tudjuk majd igazolni, a lista alaposan kibővülhet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dotseeker #20
    Jó kicsi lehetett. ;-)
  • Sequoyah #19
    Egy peldabol ne vonj le messzemeno kovetkezteteseket. Egyetlen fajta eletrol tudjuk hogy az biztosan lehetseges, ezert keressunk ehhez a fajtahoz hasonlo eletet.

    De ez sehol sem zarja ki hogy teljesen mas modon alakuljon ki az elet mas korulmenyek kozott, vagy akar a mi korulmenyeink kozott. Azt viszont most is tudjuk, hogy az evolucio NEM a leghatekonyabb eletformat hozza letre. Az evolucio "megelegszik" azzal, ha valami ELEG hatekony a fennmaradashoz, es hatekonyabb mint a konkurencia.
  • VolJin #18
    Bocs, de szénalapú életet sem találtunk máshol.
    Amink van, egy marsi kőzet, amiben vannak olyan lukacskák, amik lehet, hogy baktériumok helyei, de ha ez így is van, az is lehet, hogy nem itt alakult ki az élet, hanem egy olyan kőzet szennyezte be bolygónkat a Marsról.
    Semmi nem zárja ki, hogy máshol legyen másmilyen fajta élet, bár ha lenne mondjuk szilíciumalapú, azt nehezen tudom elképzelni. Az kevés, hogy egy sorral lejjebb megyünk a periódusos rendszerben. Más hőmérsékleten oxidál, és azon mi helyettesíti a vizet?

    Ja, a lényeget félreértetted!
    Eltérő biokémiára utaltam. Más anyagokból, teljesen eltérő anyagcsere, ebből kifolyólag eltérő bioszféra, azaz teljesen más légkör, hőmérséklet, stb.
    Utoljára szerkesztette: VolJin, 2019.06.23. 17:50:11
  • ugh #17
    Mar bocs, de mitol lenne nagyon mas mint itt?
    Nagyon ugy tunik, hogy az elet csak ilyen korulmenyek kozt jon letre es meg ha megvannak a korulmenyek is siman lehet hogy egy veletlen is kell hozza.
    Szilicium alapu eletet sehol sem talaltunk ahogy nem talaltunk olyan helyen se ahol nincs relativ eros megneses ter. (Lasd mars)
    Ha oxigent tartalmazo kornyezetben el az mar eleve hozza a hasonlosagot.
    Egy bonyolultabb szarazfoldi pl emberszeru eletforma eseteben nem lesz 8 vegtagja nem lesz 4 szeme nem lesz a szaja a hasa kozepen.
    Az evolucio sporol. Az agynak sok energia kell nem pocsekolja el feleslegesen sok vegtagra. (Szerintem a szor is ezert tunt el az emberrol mivel annak novesztese is feleslegesen vesz el az agytol eroforrast)
    Legfolul lesz a szeme a szaja az szagloszerve es a halloszerve is.
    Az agya ezekhez kozel lesz mig az emesztorendszere meg minel alacsonyabban a tomegkozeppont miatt.
    Negy labu allatoknal se a hasa aljan lesza latoszerv mivel ertelmetlen lenne, hanem elol es 2 db mert eza minimum es a tobb meg ertelmtlen. Es akkor mar megint oda kerul az orr ha van, a ful abbol ketto az iranyhallas miatt.
    De ezen kar porogni mert siman elkepzelhetonek tartom hogy a galaxisban sehol mashol nincs elet.
    Nem eleg hozza a megfelelo kornyezet a megfelelo idoben.
    Kell hozza egy nagy adag veletlen.
  • VolJin #16
    Annyira gyönyörű, hogy néhány kommentelő a teljes emberiséget lehülyézi egy triviális evidencia kinyilatkoztatásával, hogy minden ember hülye, mert csak ő tudja, hogy másfajta élet is létezhet, és szűklátókörűség azt hinni, hogy az élet máshol is olyan, mint itt.

    Pedig csak arról van sz, hogy oxigént keresnek, és ahol van, ott életnek kell lennie. mert élet nélkül az oxigén eltűnik. Mert annyira reagens. Ha az élet megszűnne a Földön, az oxigén is eltűnne.
  • Sequoyah #15
    Eloszor is, a tudasszerzes sosem elpazarolt penz. Az ember alapvetoen kivancsi termeszet, es sok mindent megtesz hogy kielegitse a kivancsisagat. Szoval nagyon sokan nagyon sokat fizetnenek azert, csak hogy tudjak.
    Es a foldon kivuli elet az egy olyan alapveto kerdes az emberiseg eleteben, ami mindig ujra es ujra elokerul, es szinte minden vallasnak is eleme valamilyen szinten.

    Szoval kozel sem elpazarolt penz. Sokkal sokkal tobbet ad ertekben mint ha elmegyunk megnezni a legujabb Marvel filmet, vagy elszivunk egy cigit. Pedig ezekre sokkal tobbet koltunk mint a foldonkivuli elet kutatasara...


    Viszont az sem igaz, hogy ne lenne gyakorlati haszna. Ha talalunk eletet a foldon kivul, es sikerul elemeznunk azt barmilyen szinten is, azzal sokat tanulhatunk sajat magunkrol is. Megtudhatjuk peldaul hogy a mi alapveto felepitesunk az vajon egy kivetel, vagy pedig szabaly.
  • Tetsuo #14
    Rossz a cím, hiszen összesen egyről tudunk. ;-)
  • Ellaberin #13
    Nekem már csak azok lennének a kérdéseim, ha meg is találunk egy-egy ilyen bolygót mire is megyünk vele? Egyáltalán mikor is tudnánk bizonyítani?
    Jelenleg a Földet is alig tudjuk elhagyni néhány emberrel, nem hogy a sci-fi-kben látható bármilyen technikánk lenne. Szép álom ez, de sok ezer/milliárd elpazarolt dollár egy olyan dologra, amit jó eséllyel sosem fogunk biztosan tudni.
    Egyébként a Földön is vannak olyan helyek, ahol az ember nem élne meg mégis vannak életformák, amik köszönik jól vannak. Ezt inkább lehetne jobban kutatni, hogy hogyan is. (Biztosan kutatják, de kisebb publicitással, kevesebb pénzből, stb.)
  • xyl #12
    Ami a CO2 szintet illeti:
    Movile barlang
    Tehát: Ebben a barlangban az oxigén csak 7–10%, a CO2 2–3.5% CO2, ami a légköri koncentrációnak százszorosa. És itt élnek mindenféle állatok. Az, hogy máshol mi lehet... Ki tudja? De ami nálunk kivétel, az simán lehet máshol a normális.
  • Sequoyah #11
    Oke, akkor vissza az alapokhoz (bar csak egyel kellett volna lejjebb olvasnod...):

    Nem azert keresnek foldi tipusu eletet, mert csak az lenne lehetseges. Azert keresnek foldi tipusu eletet, mert csak azt tudjuk megtalalni es felismerni. Pontosan tudjuk hogy mik azok a gazok a legkorben amik csak elet altal keletkezhetnek, szoval ha azt keressuk es talalunk, akkor tudjuk hogy jo nyomon jarunk. De lovesunk sincs mik a szilicium alapu elet jelei, szoval hogyan is kereshetnenk oket?
    Majd ha leszallunk egy tavoli bolygora, es latjuk hogy visszainteget a ko, akkor beszelhetunk olyan eletformakrol is.