Jóval ritkábbak az életet hordozó bolygók

Nem elég ugyanis a lakható zónán belüli elhelyezkedés, a légkör összetétele is fontos.

Az exobolygókat kutató csillagászok már több ezer olyan égitestet regisztráltak, amelyek potenciálisan akár az életnek az otthont adhatnak, mivel ezek az általunk ideálisnak tartott, úgynevezett lakható zónán belül helyezkednek el. Egy új tanulmány szerint azonban ennél jóval kisebb a valóban megfelelő otthonnak minősíthető planéták száma, mivel a légkör összetétele gyakran elmarad a szükségestől.

Amerikai szakemberek tették közzé munkájuk eddigi eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a lakható bolygók száma jóval kisebb annál, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Szerintük az eddig katalógusba vett, nagyjából 4 ezer ilyen égitest mindössze egyharmada tartozik az ideális jelöltek közé, mivel itt a legtöbb ilyen példány hiába helyezkedik el a folyékony víz megmaradását biztosító zónán belül (vagyis saját csillagától megfelelő távolságra), az atmoszférában sok esetben káros gázok gyűlnek össze, ami eleve kizárja a komplex élet megmaradásának lehetőségét. Egysejtűek talán túlélik a kellemetlen körülményeket, ám ennél bonyolultabb életformák egészen biztosan nem tudnak megmaradni a számunkra gyilkos gázokkal telített légkörben.

Ami tehát az ilyen komplexebb életformákat illeti (amelyek a szivacsoktól egészen az emberig terjedő skálán mozognak), ezek a jelenleg ismert, korábban ideálisnak tartott exobolygók nagyjából egyharmadán maradhatnak csak meg. Példaként említik, hogy a lakható zóna külső régiójában elhelyezkedő, ottani pályán mozgó bolygók esetében jóval több szén-dioxidra van szükség a légkörben ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotban álljon rendelkezésre a felszínen, márpedig ez a jóval magasabb (akár több tízezerszer nagyobb) légköri koncentráció veszélyes a komplex életre nézve. Emiatt sem a hozzánk hasonló lények, sem pedig állatok nem maradhatnak életben ezen égitesteken, bár ez egyben azt is jelenti, hogy a Föld esetében ismert és elfogadott fiziológiai korlátok alapján igyekszünk megbecsülni a komplex élet előfordulásának gyakoriságát.

Továbbra is saját otthonunk az egyetlen igazolt példa, amennyiben azonban (többek között a készülőben lévő űrteleszkópok segítségével) a jövőben a távoli exobolygókon a folyékony víz valószínű jelenléte mellett a légkör összetételét is vissza tudjuk majd igazolni, a lista alaposan kibővülhet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #28
    Akkor én nem fogalmaztam elég világosan: a tanulmány arra is kitér, hogy szénmonoxid fotokémiai reakciókban katalizátorként működik, ami nem engedi a bonyolult molekulaláncok kialakulását, azaz nincs semmiféle kémia(!), ha nincsenek hozzá anyagok. Másrészt attól lesz valami tudomány ebben a témakörben, ha az állításai falszifikálhatóak. Ellenben az, hogy "nem tudjuk, ezért bármi elképzelhető" nem tudományos terminus, és jelen állás szerint elképzelhetetlen biokémia nélkül. És akkor még egyszer utoljára szájbarágósan: ha nincs semmi alapanyag, abból se földi se földitől eltérő nem jön létre! Az nem kiterjesztése a biológiának ha nincs semmi, hanem a biokémia teljes hiánya!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.18. 16:49:36
  • Sequoyah #27
    Akkor mashogy fogalmazom. NEM tudjuk hogy milyen mas, a folditol eltero modon alakulhat ki az elet, akar CO2 akar barmilyen alapon. Attol hogy szen alapu az elet, meg lehet a folditol gyokeresen eltero strukturaju, aminek akar kedvezhet is a magas CO2 mennyiseg, a savas, vagy akar lugos kornyezet, vagy barmi.

    Szoval a tudosok hoztak egy dontest, hogy bar masfele modon is kialakulhat az elet, csak a foldihez hasonlora koncentralnak, mert azt tudjuk felismerni.
    A magas CO2-ben kialakult elet az bar eltero strukturaju lehet a folditol, de azert megsem annyira mint egy (peldaul!!!) szilicium alapu, amit aztan tenyleg nem ismernenk fol.
  • Irasidus #26
    Kicsit zavaros számomra amit írsz, szerves anyagok nélkül szerves élet nem alakul ki, sem földi, sem földitől eltérő, és a co ezt bontja le. Ez a cikk kizárólag a földi típusú életről szól. A szilícium alapú élethez meg, az úgynevezett szilánok szükségesek, amik kialakulásához egészen más körülmények kellenek, konkrétan extrém körülmények. És se szilánokat nem talárunk sehol, se olyan körülményeket bolygókon amik ezeknek a kialakulását eredményezné, még elméletben sem. Persze ettől még nem kizárt a létezése, csak igen kicsi a valószínűsége az ilyen életnek, nagyságrendekkel kisebb mint a biológiai életé, pedig még ez utóbbit sem találtuk sehol.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.17. 19:56:49
  • Sequoyah #25
    Amit irsz annak abszolut van ertelme...

    ...de...

    Ugye jol tudjuk miert nem keresunk szilicium alapu eletet es hasonlokat, es miert ragaszkodunk a foldihez hasonlo elet keresesehez. De viszont ez nem egy ket jol elkulonulo kategoria, nem csak a foldihez hasonloak vannak, es az attol alapjaiban elteroek. Mondanam en is hogy az elet mindenhez alkalmazkodik, es magas CO2 szint mellett is kialakulhat, es jo esellyel igazam is lenne. De viszont lehet atcsusznank a fenti kategoriaba, hogy ez mar a foldtol annyira eltero lenne, hogy fel sem ismernenk a jeleit. Ez valahol a ket veglet kozott lehet...
  • Irasidus #24
    Megváltoztatja a PH-értéket, ami az élet kialakulásánál döntő jelentőségű. Gyakran elhangzik egy ilyen vita során, hogy dehát az élőlények mennyi mindenhez alkalmazkodtak, ami igaz is, de csak nagyon speciális körülmények között jöhetnek létre. Egy durván savas óceánban valószínűtlen, már amit tudunk az élet keletezéséről. Érdekesség, hogy nem csak a magas co2 szint lehet toxikus, hanem annak hiány is. Kicsit olyan ez mint a só. Másrészt mert nagyobb nyomáson a - fotokémia okokból - a co2 lebomlik co - gázra ami egy sor folyamatot indít el, illetve akadályoz meg, ami még durvább és konkrétan élhetetlenebb környezetet teremt, kezdve azzal, hogy nem engedi kialakulni a szerves anyagokat, mint a metán...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.17. 19:19:17
  • Sequoyah #23
    Miert lenne toxikus a CO2?
  • Irasidus #22
    Úgy látom senki nem olvasta (az eredeti) publikációt, csak okoskodik szokásos módon. A gázok mint a Co2, Co, toxicitása függ a nyomástól is, és a cseppfolyós víz jelenlétéhez szükséges klíma fenntartásához elengedhetetlen gázok mennyisége, csak egy igen szűk határon belül képzelhető el. És itt már a kémia játszik szerepet, mintsem a biológia. A Naptól távolabbi részen több co2 szükséges a klíma fenntartásához, de ez csak nagyobb mennyiséggel érhető el, ami viszont már toxikus. Így lecsökken a lakható-zóna (ami a csillagászok inkább komfort-zónának hívnak). Másrészt az M típusú (csillag) törpék körül keringő bolygók inkább szén-monoxidot légkörrel fognak rendelkezni, mint széndioxiddal, így ezek is kiestek.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.17. 18:33:16
  • bmw #21
    Talalgatas...
  • dotseeker #20
    Jó kicsi lehetett. ;-)
  • Sequoyah #19
    Egy peldabol ne vonj le messzemeno kovetkezteteseket. Egyetlen fajta eletrol tudjuk hogy az biztosan lehetseges, ezert keressunk ehhez a fajtahoz hasonlo eletet.

    De ez sehol sem zarja ki hogy teljesen mas modon alakuljon ki az elet mas korulmenyek kozott, vagy akar a mi korulmenyeink kozott. Azt viszont most is tudjuk, hogy az evolucio NEM a leghatekonyabb eletformat hozza letre. Az evolucio "megelegszik" azzal, ha valami ELEG hatekony a fennmaradashoz, es hatekonyabb mint a konkurencia.