Gyurkity Péter

Nem várt helyen bukkant fel egy Neptunusz-klón

A felszíni teleszkóppal elvégzett megfigyelés során több rekordot is megdöntöttek.

Csillagászok egy csoportja igencsak meglepő eredményt tett közzé a napokban megjelent tanulmányukban, amelyben egy, a Neptunuszhoz hasonló exobolygó beazonosításáról adnak hírt. Eszerint olyan helyen bukkantak az égitestre, amelyet korábban eleve kizártnak tartottak, miközben a chilei teleszkóppal elvégzett vizsgálat során több rekordot is sikerült megdönteniük.

A tanulmány mellett közzétett hivatalos közleményben arról olvashatunk, hogy a Next-Generation Transit Survey segítségével elvégzett megfigyelés során a saját csillaga előtt áthaladó NGTS-4b keltette fel a kutatók érdeklődését. Ez az exobolygó ugyanis leginkább a Neptunuszhoz hasonlítható, annál mindössze 20 százalékkal kisebb (ezzel pedig a Földnél pedig háromszor nagyobb), ám olyan közel kering csillagához, hogy azt mindössze 1,34 nap alatt kerüli meg. A szakemberek korábban úgy gondolták, hogy ilyen közepes méretű égitest nem tartózkodhat ennyire közel a csillaghoz, mivel annak erős sugárzása gyakorlatilag megfőzné azt, és míg a kisebb, szilárd felszínnel rendelkező példányok (összetételüknél fogva), valamint a jóval nagyobb, inkább a Jupiterhez fogható bolygók (a sokkal nagyobb tömeg és gravitáció miatt) meg tudnak itt maradni, az ilyen közepes példányok idővel eltűnnek innen, ahogy a csillag lassan felforralja őket.

Az áthaladásos módszert alkalmazó megfigyelés több rekordot is megdöntött, korábban ugyanis felszíni teleszkóppal nem figyeltek meg a csillagához ennyire közel lévő exobolygót (mi több, a Neptunuszhoz hasonló égitestek esetében eddig 4,23 nap volt a legrövidebb rögzített ciklus), ennyire „kis” példányt szintén nem sikerült eddig regisztrálni, a csillag fényében bekövetkezett, mindössze 0,2 százalékos csökkenés pontos kimutatása pedig szintén fontos előrelépés, legalábbis ezen teleszkópok csoportján belül. A tőlünk mintegy 920 fényévre lévő rendszer mindenesetre rendkívül érdekes, a csillagászok szerint pedig arról lehet szó, hogy a bolygó a csillagától jóval nagyobb távolságban jött létre, ezt követően vándorolt az általuk eddig Neptunusz-sivatagnak nevezett, sokkal közelibb tartományba, ennek következtében pedig idővel elveszti majd saját légkörét.

A hipotézis révén arra számítanak, hogy ez a rendszer jobb betekintést ad majd a bolygóvándorlás folyamatának részleteibe, bár az is lehetséges, hogy ez az égitest meglepően nagy tömeggel rendelkezik – itt további adatokat fésülnek majd át, hogy részletesebben megismerjék a naprendszert.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mad mind #4
    A mai napi kitakarást fogják 920 év múlva látni, a 920 évvel ezelőttit látják ma.
  • Irasidus #3
    El kellene felejteni végre az abszolút idő fogalmát, és akkor úgy.
  • IMYke2.0.0.0 #2
    "A tőlünk mintegy 920 fényévre lévő rendszer "

    Akkor hogy tudják követni a kitakarást, ha a (kitakarás utáni) fény is csak 920 év múlva ér ide...
  • NEXUS6 #1
    Lehet, hogy ez korábban egy forró jupiter volt, csak időközben elpárolgott. Illetve a bolygópályák sem biztos hogy olyan stabilak, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Lásd olyan modellek a korai Naprendszerre vonatkozóan, ahol a Jupiter egy óriásbolygót lökött ki maga mellől.