Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Nem lakható a szomszédos exobolygó

Ennek esélyét a hatalmas napkitörések minimalizálják.

Még 2016-ban számoltunk be arról, hogy a hozzánk legközelebbi, szomszédos csillagrendszerben is lakható bolygó lehet. Ennek esélyét ugyan azóta némileg kétségbe vonták, egy új megfigyelés azonban szinte teljesen minimalizálja az élet jelenlétének valószínűségét.

A Proxima b névre keresztelt égitest ugyan megfelelő távolságra kering csillagától, egy szakemberekből álló csoport azonban a chilei ALMA-antennahálózat segítségével most egy olyan jelenséget vizsgált meg, amely komoly gátat jelent az élet megjelenése, illetve annak megmaradása szempontjából. Kiderült ugyanis, hogy a Proxima Centauri 2017 márciusában egy olyan méretes napkitörést produkált, amely a Napnál megfigyelt legnagyobbakhoz képest is tízszeres eltérést mutatott. Ennek következtében a bolygó felszínét hatalmas mennyiségű sugárzás érte el, így nem sok minden maradhatott ott életben – amennyiben pedig a hosszú évmilliárdok során számos alkalommal került sor ilyen kitörésekre, ennek esélye valóban minimálisnak mondható.

Maga a kitörés az M-típusú törpecsillag fényességét annak ezerszeresére növelte, mintegy 10 másodpercen keresztül. Ezt egy kisebb példány előzte meg, de a teljes jelenség mindössze 2 percig tartott, miközben az ALMA révén tavaly január és március között nagyjából 10 órán keresztül figyelték meg a csillagot. Korábban, még tavaly novemberben, egy másik munkát is közzétettek, amely az átlagos fényesség megfigyelésén alapult, akkor (más kutatók) arra következtettek, hogy több, porból álló öv is jelen lehet a rendszerben, hasonlóan a miénkhez, amely az aszteroida- és a Kuiper-övvel büszkélkedik, itt azonban a most megjelent anyagban ezt kétségbe vonták, szerintük erre semmilyen jel nem utal.

Ugyanígy kétséges, hogy egy több bolygóból álló népes család lenne jelen a Proxima Centauri rendszerében, erre ugyanígy nem utalnak az eddig megismert információk. Mindazonáltal némileg ingoványos területen vagyunk, hiszen korábban az ALMA által használt tartományban nem figyeltek meg hasonló, M-típusú törpéket, így bőven van mivel bővíteni a tudástárat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #43
    A neutroniumban én sem látom a rációt, az összenyomott tiszta neutronok superfluid-ként viselkednek (0K felett legalábbis), de ha felfelé haladunk egy neutron csillagban akkor sem az van hogy előjön valami új kölcsönhatás ami kötésbe rendezi a neutronokat, a héj leginkább atommagokból fog állni a kisebb nyomás miatt, középen ahol legnagyobb a nyomás pedig már a neutron is quarkokra bomlik, elvileg legalábbis, még tovább növelve a nyomást pedig jön ugye a teljes összeomlás szingularitásba. Ettől persze még a héj is meg a neutronium anyag is nagyon ellenálló bármiféle külső erővel szemben, csak hát jelentős gravitáció nélkül nem akar egyben maradni.

    Van olyan új design is ami szerint nem lenne lift alja rögzítve, így olcsóbb helyen is felépíthető, meg gazdag lakók is finanszíroznák a mozgó toronyházat ami függő-súlyként helyettesítené a horgonyt.
    Visszatérve a kábelanyaghoz, valóban a gyémánt nanoszálak elvileg már bírják a terhelést.
    A gyártástechnológián csiszolni kell mert az hogy labor méretben megvan valami nem jelenti hogy 10 kilométeres nagyságrendben is megy. Egy ilyen projekt ma anyagilag veszteséges lenne, még a fancy toronylakásokkal is. Szvsz. lesz űrlift, de nem a közeljövőben, még nem tartunk ott.
  • Irasidus #42
    Ez nem fizikusok véleményének kérdése, hanem kísérletileg is igazolt erős tény, vagyis a szabad neutronokból álló anyag csak rendkívül nagy nyomáson marad stabil. Ez még akkor is kivitelezhetetlen lenne, ha képesek lennék a kábelt folyamosan ilyen nagy nyomásnak kitenni, hogy megtartsa a stabilitását, és ne bomoljon el. Így ilyen nyíró, és szakítószilárdság is csak egy neutroncsillag belsejében értendő, nem a Földön. Ráadásul egy kávéskanálnyi több millió tonna, ezt nem tudom, hogyan és milyen módon tudnád alkalmazni, de űrlift kábeleként biztos nem, mert a saját súlyát nem bírná el.
  • teddybear #41
    Ami azt illeti sok fizikus viszont nem tartja stabilnak a neutróniumot a hatalmas gravitációs nyomás nélkül, ami a természetes lelőhelyükön van és összetartja az egészet.
  • teddybear #40
    Pár éve olvastam egy cikket arról, hogy elméletben anyagfizikusok megpróbálták kiszámolni a fehér és neutron-csillagokban előforduló neutrónium közönséges fizikai jellemzőit. Olyat mint nyíró-, szakítószilárdság stb. A számításuk szerint bár a fajsúlya az anyagnak legalább 20000kg/köbcenti, azért mégis megérné bizonyos esetekben alkalmazni. Ugyanis az elméletileg kiszámított fizikai paraméterei ennek az anyagnak több nagyságrenddel még így is fölötte vannak a legjobb ismert anyagokénál.
    pl. Képesek lehetnénk belőle olyan hídszerkezetet építeni, aminek a pályateste akár több tízkilométer hosszú is lehetne, köztes alátámasztás nélkül, néhány tized milliméter vastagság mellett. Ráadásul ha a neutrónium-szerkezetet egyszer legyártották, a környezeti behatások se tudják károsítani.
    Csak hát se a természetes forrásaihoz nem férünk, se gyártani nem tudjuk itt a földön.
  • Irasidus #39
    "Elméletileg az egyetlen anyag, amit már ismerünk, a neutrónium lenne alkalmas hozzá"

    Ezt a zöldséget honnan vetted? Egyrészt a CNT azaz szén nanocsőből készített kábel, a számítások szerint már elég jó lenne. A tiszta neutronból álló anyag, kb. a másodperc törtrészéig stabil, tulajdonságait tekintetve meg nincs közte a nagy szakítószilárdság, viszont igen nehéz anyag lenne, egy kávéskanálnyi több millió tonna. Most ebből akarnál te kábelt építeni, és ez szerinted alkalmas anyag?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.14. 12:53:48
  • teddybear #38
    Hát az űrlift elméletileg megépíthető. Elméletileg az egyetlen anyag, amit már ismerünk, a neutrónium lenne alkalmas hozzá, csak éppen nem tudunk készíteni, vagy szerezni belőle. A modellezés szerint ugyanis ez az anyag bár sokkal nagyobb tömegű minden most használt anyagnál fizikai tulajdonságaival épp úgy túl is szárnyal minden ismert anyagot. Ebből építhetnénk egy kellően hosszú és merev oszlopot űrliftnek, és az alapozással se nagyon kéne bajlódni, mert úgyis belesüllyedne a Föld köpenyébe.
  • defiant9 #37
    Tény hogy motiváció lesz rá, de motivált terroristából sok van, a lehetőségeik viszont erősen korlátosak.
    Én spec. nem látok más a jelenből nézve reálisan elérhető alternatívát ha űr civilizációvá szeretnénk válni. A rakéták amik leginkább a saját később elégetendő üzemanyagukat emelgetik nem alkalmasak az itt felmerült méret-skálájú tömegek feljuttatására. Valami szuper atmoszferikus/űr hajtóműről meg lehet fantáziálni, csak ezeknek még a működési elve sincs lefektetve/erősen teoretikusak. Mondjuk pár milliárd évünk elvileg még lehet itt, addig sok minden előkerülhet, de az is benne van a pakliban hogy maradunk a seggünkön.
  • teddybear #36
    Mivel még egyetlen űrlift sem épült meg, így nem tudjuk, hogy mennyire veszélyesek rájuk a felsoroltak. Mondjuk a terrorista rakéta az nem nagyon. Sokkal könnyebb becsempészni egy közönséges bombát, amivel esetleg fel tudják robbantani.
    Az emberi rosszindulat az egyik legerősebb mozgatóerő a világunkban. Nagyon nehéz kordában tartani.
  • defiant9 #35
    "Egy eltévedt repülőgép például."
    Próbálj egy nukleáris reaktor non-fly zónájának közelében 'eltévedni', szeptember 11 óta erre már komolyan odafigyelnek.

    "feltérképezetlen űrszemét."
    Mindegy hogy feltérképezett vagy nem, erre készülni kell, ahogy viharra, földrengésre, tsunamira, meg a madárrajra is. Az űrszeméttel egyébként is foglalkozni kell mert ez jelentős problémaforrás minden űreszköz számára. Ha jól emléxem volt aki emiatt is szalagkábelt javasolt mert az ellenállóbb és jóval kisebb felületet is mutat keringési irányba.

    "közvetlenül nem veszélyezteted az ISS-t"
    Azt nem, csak egy több milliárd dolláros űrsiklót és a rajta utazókat, meg ha minden szállítmányt le tudok rakétázni akkor az ISS-t is. Nem gondolom hogy mezítlábas terroristának lenne reális esélye, államok(orosz,Irán) ügynökségein keresztül támogatottnak már talán, de ahogy mondtam a fő gát az hogy haszonelem számukra nincs, de egy lebukás hatalmas nemzetközi fiaskóval ér fel, szimplán nem éri meg. Ráadásul az oroszokat be is lehet vonni a programba, maradnak a 3. világ terroristái, de számukra ez egy hard target lenne, ők pedig a könnyű célpontokat keresik, a titkosszolgálatok miatt ma már semmi sem olyan könnyű.
    A japánok egyébként úgy gondolják hogy 10 milliárd dollárból ki tudnák hozni, szerintem ez még úgy is erősen optimista hogy az R&D-t levonjuk, de egy aktív űreszközhöz képest maga a kábel egyébként már nem feltétlenül drága, persze ez függ majd a most még nem ismert gyártástechnológiától.
    Azt persze nem mondom hogy 0-ra redukálható a tragédia valószínűsége, de ez kb. semmivel nincs így a világon.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.14. 06:46:50
  • gforce9 #34
    "Pl? Mi a legvalószínűbb lehetséges mulasztás egy ilyen rendszerben. "

    Egy eltévedt repülőgép például. Vagy az orbitális szakasznál egy feltérképezetlen űrszemét.


    "Az űrközpontok területére ma sem hinném hogy szabad a bejárás főleg nem úgy hogy rakétavető van a válladon,"
    Az űrközpontokba ha be is sétálsz rakétavetővel, közvetlenül nem veszélyezteted az ISS-t. Ez rossz hasonlat.
További bejegyzések a fórumban...