Gyurkity Péter
Távoli galaxisban bukkantak exobolygókra
Eközben pedig az Univerzum keletkezésének elméletét is megkérdőjelezték.
Az újabb és újabb exobolygók kimutatásáról, azok visszaigazolásáról, valamint az immár több ezer példányra rúgó katalógus folyamatos bővüléséről mi is időről-időre beszámolunk. Most egy komoly áttöréshez érkeztünk el, ugyanis egy távoli galaxis planétáit mutatták ki, a mikrolencse-hatás révén.
A tőlünk mintegy 3,8 milliárd fényévre lévő RX J1131-1231 égitestjeiről van szó, amelyekre az Oklahoma Egyetem asztrofizikusai bukkantak rá. Az általuk közzétett anyagból megtudhatjuk, hogy a 4 kvazár által körülvett galaxisban akár több billió exobolygó lehet, ezek egy része ráadásul nem saját csillaga körül kering, hanem egyfajta galaktikus vándorként utazik a csillagrendszerek közötti térben. A bolygók méreteik alapján a Hold és a Jupiter közé esnek, igencsak változatos csoportról beszélhetünk tehát, ezek észlelésében pedig az éppen közénk eső, szintén távoli csillagok gravitációs hatása segít, amely periodikusan felerősíti azok jelét. Ebben a NASA Chandray X-ray Observatory névre keresztelt űrteleszkópja működik közre, az adatokat pedig az egyetem saját szuperszámítógépes központjában dolgozzák fel.
Ezzel csaknem egy időben tettek közzé egy másik tanulmányt, amelyben viszont már a Tejútrendszert körülvevő törpegalaxisok csoportját veszik szemügyre. Eddig úgy gondolták, hogy ezek jelenléte, illetve elrendezése különlegesnek számít, vagyis a Tejútrendszer és az Androméda kivételt képeznek, a jelek szerint azonban a tőlünk mindössze 13 millió fényévre lévő Centaurus A galaxis körül szintén ilyen család kering. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kozmológia standard modellje szerint ezen törpegalaxisoknak véletlenszerűen kellene elhelyezkednie, nem pedig olyan rendszerben, mint amit az említett 3 galaxis esetében kimutattak – a meglévő 3 példány pedig már sorozatra utal, vagyis jó eséllyel nem kivételes eseteket képeznek.
Nagy galaxisok interakciója, összeütközése esetén létrejöhetnek ilyen formációk, a csillagászok azonban még nem tudják, hogy az ilyen családok meddig maradhatnak meg, illetve hogy maguk a létrejövő törpegalaxisok mennyiben lehetnek stabilak. Sötét anyagot még mindig nem észleltek, ami szintén probléma a modell hívei számára, de további számításokkal, elméletekkel, valamint pontosabb adatokkal még sor kerülhet a standard modellbe való beillesztésbe.
Az újabb és újabb exobolygók kimutatásáról, azok visszaigazolásáról, valamint az immár több ezer példányra rúgó katalógus folyamatos bővüléséről mi is időről-időre beszámolunk. Most egy komoly áttöréshez érkeztünk el, ugyanis egy távoli galaxis planétáit mutatták ki, a mikrolencse-hatás révén.
A tőlünk mintegy 3,8 milliárd fényévre lévő RX J1131-1231 égitestjeiről van szó, amelyekre az Oklahoma Egyetem asztrofizikusai bukkantak rá. Az általuk közzétett anyagból megtudhatjuk, hogy a 4 kvazár által körülvett galaxisban akár több billió exobolygó lehet, ezek egy része ráadásul nem saját csillaga körül kering, hanem egyfajta galaktikus vándorként utazik a csillagrendszerek közötti térben. A bolygók méreteik alapján a Hold és a Jupiter közé esnek, igencsak változatos csoportról beszélhetünk tehát, ezek észlelésében pedig az éppen közénk eső, szintén távoli csillagok gravitációs hatása segít, amely periodikusan felerősíti azok jelét. Ebben a NASA Chandray X-ray Observatory névre keresztelt űrteleszkópja működik közre, az adatokat pedig az egyetem saját szuperszámítógépes központjában dolgozzák fel.
Ezzel csaknem egy időben tettek közzé egy másik tanulmányt, amelyben viszont már a Tejútrendszert körülvevő törpegalaxisok csoportját veszik szemügyre. Eddig úgy gondolták, hogy ezek jelenléte, illetve elrendezése különlegesnek számít, vagyis a Tejútrendszer és az Androméda kivételt képeznek, a jelek szerint azonban a tőlünk mindössze 13 millió fényévre lévő Centaurus A galaxis körül szintén ilyen család kering. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kozmológia standard modellje szerint ezen törpegalaxisoknak véletlenszerűen kellene elhelyezkednie, nem pedig olyan rendszerben, mint amit az említett 3 galaxis esetében kimutattak – a meglévő 3 példány pedig már sorozatra utal, vagyis jó eséllyel nem kivételes eseteket képeznek.
Nagy galaxisok interakciója, összeütközése esetén létrejöhetnek ilyen formációk, a csillagászok azonban még nem tudják, hogy az ilyen családok meddig maradhatnak meg, illetve hogy maguk a létrejövő törpegalaxisok mennyiben lehetnek stabilak. Sötét anyagot még mindig nem észleltek, ami szintén probléma a modell hívei számára, de további számításokkal, elméletekkel, valamint pontosabb adatokkal még sor kerülhet a standard modellbe való beillesztésbe.