Gyurkity Péter
Forró Jupiter légkörét vizsgálják távcsővel
Itt pedig az egyik alkotóelemet be is azonosították, ami jó jel a jövőre nézve.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Nature magazin oldalán, csatlakozva az Európai Déli Obszervatórium hivatalos oldalán megjelent közleményhez. Ebből kiderül, hogy némi előrelépést sikerült elérni az exobolygók légkörének kutatása terén, amire azonban egy, az életre nem túl alkalmas példány esetében került sor.
A WASP-19b légköréről van szó, amely a forró Jupiterek kategóriájába tartozik, ezek közül is kiemelkedik azonban, hiszen rendkívül közel kering saját csillagához – ez a Föld és a Nap közötti távolság mindössze 2 százaléka. A bolygó fixen a csillag felé néző oldala rendkívüli viszonyokat mutat, itt hatalmas áramlások emelik fel a nehezebb molekulákat az alsóbb rétegekből, a messzire kinyúló légkör pedig egyben arra is lehetőséget ad a csillagászoknak, hogy a Földön elhelyezett távcsövekkel vegyék szemügyre a légkört, pontosabban annak a beérkező fényre gyakorolt hatását, amin keresztül az egyes alkotóelemeket is ki tudják mutatni – ezek között bukkant most fel a titán-oxid, amelynek jelenlétét korábban egyesek megjósolták, és bár ez a mennyiséget tekintve egyáltalán nem jelentős, hatása mégis fontos lehet.
Az alkotóelemek pontos felsorolása elsősorban azért jelentős előrelépés, mert ennek birtokában az időt is vissza tudjuk némileg tekerni, vagyis betekintést nyerünk a kialakulás és a változások folyamatába. A WASP-19 tőlünk 815 fényévre helyezkedik el, ez egy meglehetősen átlagos csillag, egyetlen eddig felfedezett kísérője, a WASP-19b, pedig mérete és közelsége miatt kitűnő kutatási alanynak bizonyult. A chilei VLT-n még így is ki kellett cserélni két prizmát, amelyek korábban kiküszöbölték a légkör zavaró hatását, vagyis csak ezt követően, 2014 novembere után indulhatott meg a közvetlen megfigyelés. Az azóta beérkezett adatokból vált egyértelművé a titán-oxid jelenléte, maga az eredmény pedig jó jel a jövőre nézve, hiszen ennek további finomodásával később a kisebb, az életnek jó eséllyel otthont adó exobolygók esetében is elvégezhetjük majd ugyanezt a munkát, talán metánra bukkanra.
A legtöbb, jelenleg rendelkezésre álló felszíni műszer erre nem alkalmas, de a jövő év végén útnak induló James Webb űrteleszkóp már nagy előrelépést biztosíthat – amennyiben valóban időben sor kerül annak startjára.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Nature magazin oldalán, csatlakozva az Európai Déli Obszervatórium hivatalos oldalán megjelent közleményhez. Ebből kiderül, hogy némi előrelépést sikerült elérni az exobolygók légkörének kutatása terén, amire azonban egy, az életre nem túl alkalmas példány esetében került sor.
A WASP-19b légköréről van szó, amely a forró Jupiterek kategóriájába tartozik, ezek közül is kiemelkedik azonban, hiszen rendkívül közel kering saját csillagához – ez a Föld és a Nap közötti távolság mindössze 2 százaléka. A bolygó fixen a csillag felé néző oldala rendkívüli viszonyokat mutat, itt hatalmas áramlások emelik fel a nehezebb molekulákat az alsóbb rétegekből, a messzire kinyúló légkör pedig egyben arra is lehetőséget ad a csillagászoknak, hogy a Földön elhelyezett távcsövekkel vegyék szemügyre a légkört, pontosabban annak a beérkező fényre gyakorolt hatását, amin keresztül az egyes alkotóelemeket is ki tudják mutatni – ezek között bukkant most fel a titán-oxid, amelynek jelenlétét korábban egyesek megjósolták, és bár ez a mennyiséget tekintve egyáltalán nem jelentős, hatása mégis fontos lehet.
Az alkotóelemek pontos felsorolása elsősorban azért jelentős előrelépés, mert ennek birtokában az időt is vissza tudjuk némileg tekerni, vagyis betekintést nyerünk a kialakulás és a változások folyamatába. A WASP-19 tőlünk 815 fényévre helyezkedik el, ez egy meglehetősen átlagos csillag, egyetlen eddig felfedezett kísérője, a WASP-19b, pedig mérete és közelsége miatt kitűnő kutatási alanynak bizonyult. A chilei VLT-n még így is ki kellett cserélni két prizmát, amelyek korábban kiküszöbölték a légkör zavaró hatását, vagyis csak ezt követően, 2014 novembere után indulhatott meg a közvetlen megfigyelés. Az azóta beérkezett adatokból vált egyértelművé a titán-oxid jelenléte, maga az eredmény pedig jó jel a jövőre nézve, hiszen ennek további finomodásával később a kisebb, az életnek jó eséllyel otthont adó exobolygók esetében is elvégezhetjük majd ugyanezt a munkát, talán metánra bukkanra.
A legtöbb, jelenleg rendelkezésre álló felszíni műszer erre nem alkalmas, de a jövő év végén útnak induló James Webb űrteleszkóp már nagy előrelépést biztosíthat – amennyiben valóban időben sor kerül annak startjára.