43
-
defiant9 #43 A neutroniumban én sem látom a rációt, az összenyomott tiszta neutronok superfluid-ként viselkednek (0K felett legalábbis), de ha felfelé haladunk egy neutron csillagban akkor sem az van hogy előjön valami új kölcsönhatás ami kötésbe rendezi a neutronokat, a héj leginkább atommagokból fog állni a kisebb nyomás miatt, középen ahol legnagyobb a nyomás pedig már a neutron is quarkokra bomlik, elvileg legalábbis, még tovább növelve a nyomást pedig jön ugye a teljes összeomlás szingularitásba. Ettől persze még a héj is meg a neutronium anyag is nagyon ellenálló bármiféle külső erővel szemben, csak hát jelentős gravitáció nélkül nem akar egyben maradni.
Van olyan új design is ami szerint nem lenne lift alja rögzítve, így olcsóbb helyen is felépíthető, meg gazdag lakók is finanszíroznák a mozgó toronyházat ami függő-súlyként helyettesítené a horgonyt.
Visszatérve a kábelanyaghoz, valóban a gyémánt nanoszálak elvileg már bírják a terhelést.
A gyártástechnológián csiszolni kell mert az hogy labor méretben megvan valami nem jelenti hogy 10 kilométeres nagyságrendben is megy. Egy ilyen projekt ma anyagilag veszteséges lenne, még a fancy toronylakásokkal is. Szvsz. lesz űrlift, de nem a közeljövőben, még nem tartunk ott. -
Irasidus #42 Ez nem fizikusok véleményének kérdése, hanem kísérletileg is igazolt erős tény, vagyis a szabad neutronokból álló anyag csak rendkívül nagy nyomáson marad stabil. Ez még akkor is kivitelezhetetlen lenne, ha képesek lennék a kábelt folyamosan ilyen nagy nyomásnak kitenni, hogy megtartsa a stabilitását, és ne bomoljon el. Így ilyen nyíró, és szakítószilárdság is csak egy neutroncsillag belsejében értendő, nem a Földön. Ráadásul egy kávéskanálnyi több millió tonna, ezt nem tudom, hogyan és milyen módon tudnád alkalmazni, de űrlift kábeleként biztos nem, mert a saját súlyát nem bírná el. -
teddybear #41 Ami azt illeti sok fizikus viszont nem tartja stabilnak a neutróniumot a hatalmas gravitációs nyomás nélkül, ami a természetes lelőhelyükön van és összetartja az egészet. -
teddybear #40 Pár éve olvastam egy cikket arról, hogy elméletben anyagfizikusok megpróbálták kiszámolni a fehér és neutron-csillagokban előforduló neutrónium közönséges fizikai jellemzőit. Olyat mint nyíró-, szakítószilárdság stb. A számításuk szerint bár a fajsúlya az anyagnak legalább 20000kg/köbcenti, azért mégis megérné bizonyos esetekben alkalmazni. Ugyanis az elméletileg kiszámított fizikai paraméterei ennek az anyagnak több nagyságrenddel még így is fölötte vannak a legjobb ismert anyagokénál.
pl. Képesek lehetnénk belőle olyan hídszerkezetet építeni, aminek a pályateste akár több tízkilométer hosszú is lehetne, köztes alátámasztás nélkül, néhány tized milliméter vastagság mellett. Ráadásul ha a neutrónium-szerkezetet egyszer legyártották, a környezeti behatások se tudják károsítani.
Csak hát se a természetes forrásaihoz nem férünk, se gyártani nem tudjuk itt a földön. -
Irasidus #39 "Elméletileg az egyetlen anyag, amit már ismerünk, a neutrónium lenne alkalmas hozzá"
Ezt a zöldséget honnan vetted? Egyrészt a CNT azaz szén nanocsőből készített kábel, a számítások szerint már elég jó lenne. A tiszta neutronból álló anyag, kb. a másodperc törtrészéig stabil, tulajdonságait tekintetve meg nincs közte a nagy szakítószilárdság, viszont igen nehéz anyag lenne, egy kávéskanálnyi több millió tonna. Most ebből akarnál te kábelt építeni, és ez szerinted alkalmas anyag?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.14. 12:53:48 -
teddybear #38 Hát az űrlift elméletileg megépíthető. Elméletileg az egyetlen anyag, amit már ismerünk, a neutrónium lenne alkalmas hozzá, csak éppen nem tudunk készíteni, vagy szerezni belőle. A modellezés szerint ugyanis ez az anyag bár sokkal nagyobb tömegű minden most használt anyagnál fizikai tulajdonságaival épp úgy túl is szárnyal minden ismert anyagot. Ebből építhetnénk egy kellően hosszú és merev oszlopot űrliftnek, és az alapozással se nagyon kéne bajlódni, mert úgyis belesüllyedne a Föld köpenyébe. -
defiant9 #37 Tény hogy motiváció lesz rá, de motivált terroristából sok van, a lehetőségeik viszont erősen korlátosak.
Én spec. nem látok más a jelenből nézve reálisan elérhető alternatívát ha űr civilizációvá szeretnénk válni. A rakéták amik leginkább a saját később elégetendő üzemanyagukat emelgetik nem alkalmasak az itt felmerült méret-skálájú tömegek feljuttatására. Valami szuper atmoszferikus/űr hajtóműről meg lehet fantáziálni, csak ezeknek még a működési elve sincs lefektetve/erősen teoretikusak. Mondjuk pár milliárd évünk elvileg még lehet itt, addig sok minden előkerülhet, de az is benne van a pakliban hogy maradunk a seggünkön. -
teddybear #36 Mivel még egyetlen űrlift sem épült meg, így nem tudjuk, hogy mennyire veszélyesek rájuk a felsoroltak. Mondjuk a terrorista rakéta az nem nagyon. Sokkal könnyebb becsempészni egy közönséges bombát, amivel esetleg fel tudják robbantani.
Az emberi rosszindulat az egyik legerősebb mozgatóerő a világunkban. Nagyon nehéz kordában tartani. -
defiant9 #35 "Egy eltévedt repülőgép például."
Próbálj egy nukleáris reaktor non-fly zónájának közelében 'eltévedni', szeptember 11 óta erre már komolyan odafigyelnek.
"feltérképezetlen űrszemét."
Mindegy hogy feltérképezett vagy nem, erre készülni kell, ahogy viharra, földrengésre, tsunamira, meg a madárrajra is. Az űrszeméttel egyébként is foglalkozni kell mert ez jelentős problémaforrás minden űreszköz számára. Ha jól emléxem volt aki emiatt is szalagkábelt javasolt mert az ellenállóbb és jóval kisebb felületet is mutat keringési irányba.
"közvetlenül nem veszélyezteted az ISS-t"
Azt nem, csak egy több milliárd dolláros űrsiklót és a rajta utazókat, meg ha minden szállítmányt le tudok rakétázni akkor az ISS-t is. Nem gondolom hogy mezítlábas terroristának lenne reális esélye, államok(orosz,Irán) ügynökségein keresztül támogatottnak már talán, de ahogy mondtam a fő gát az hogy haszonelem számukra nincs, de egy lebukás hatalmas nemzetközi fiaskóval ér fel, szimplán nem éri meg. Ráadásul az oroszokat be is lehet vonni a programba, maradnak a 3. világ terroristái, de számukra ez egy hard target lenne, ők pedig a könnyű célpontokat keresik, a titkosszolgálatok miatt ma már semmi sem olyan könnyű.
A japánok egyébként úgy gondolják hogy 10 milliárd dollárból ki tudnák hozni, szerintem ez még úgy is erősen optimista hogy az R&D-t levonjuk, de egy aktív űreszközhöz képest maga a kábel egyébként már nem feltétlenül drága, persze ez függ majd a most még nem ismert gyártástechnológiától.
Azt persze nem mondom hogy 0-ra redukálható a tragédia valószínűsége, de ez kb. semmivel nincs így a világon.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.14. 06:46:50 -
gforce9 #34 "Pl? Mi a legvalószínűbb lehetséges mulasztás egy ilyen rendszerben. "
Egy eltévedt repülőgép például. Vagy az orbitális szakasznál egy feltérképezetlen űrszemét.
"Az űrközpontok területére ma sem hinném hogy szabad a bejárás főleg nem úgy hogy rakétavető van a válladon,"
Az űrközpontokba ha be is sétálsz rakétavetővel, közvetlenül nem veszélyezteted az ISS-t. Ez rossz hasonlat. -
defiant9 #33 "eljuttatásának és üzemeltetésének a költségeit számolták."
Költség vagy energia? Több száz évnyi US GDP-be kerülne egy ekkora komplexum feljuttatása:
https://youtu.be/im-JM0f_J7s?t=3m11s -
defiant9 #32 "Egyetlen tervezesi hiba, baleset, emberi mulasztas vagy szandekos tamadas eleg ahhoz, hogy az egesz program mehessen a levesbe"
Ez nagyon sok dologgal van így. A kritikus elem egyértelműen a kábel. Ez nem egy komplex dolog hanem egy passzív elem, a fizika törvényei/állandói segítségével kiszámolható hogy bírni fogja a terhelést vagy nem. Gyártási hiba kiszűrése pedig a minőségellenőrzés feladata, nem kérdéses hogy minden legyártott mm-ét át kell vizslatni.
"emberi mulasztas"
Pl? Mi a legvalószínűbb lehetséges mulasztás egy ilyen rendszerben. Az emberi tényező hibái amik a legkönnyebben kivehetők a képletből, nukleáris fegyverek sem sülnek el emberi hibákból már jópár évtizede.
"szandekos tamadas"
Az űrközpontok területére ma sem hinném hogy szabad a bejárás főleg nem úgy hogy rakétavető van a válladon, a személyzet is át van világítva és ők sem vihetnek be bombát. Egy reguláris hadsereg támadása kizárható, a reguláris hadsereg egyébként is hatalmas károkat tudna okozni (ld. 2. világháború), de valszeg a végén elvesztené a háborút a támadó, és ki kellene fizetnie a teljes kárt, mindezt úgy hogy semmi haszna a lift elpusztításából. Maradnak a terroristák, legvalószínűbb hogy egy nagy viharmentes csendes óceáni szigeten lenne a horgony, amerikai vagy francia, szerintem reálisan meg lehet védeni, terroristáknak nincs olyan felszerelésük amivel megtámadhatnák. A megépítés költséghez képest a védelem szerintem éppen hogy nem sok, redundánsá tenni viszont nem lehet, aki egy kábelt el tud nyisszantani az kettőt is el tudna.
Egy terroristának számára egyébként sokkal nagyobb dicsőség lenne egy atomerőművet felrobbantania és rengeteg hitetlent a halálba küldeni, de ez sem kivitelezhető reálisan, pedig az évtizedekre okozott anyagi kár is hatalmas lenne. -
asgh #31 Elképzelhető, de ha túlzás, akkor nagyságrendileg mennyire? -
fonak #30 Annak is erős túlzás. -
Sequoyah #29 Az urlift sajnos technoligan kivuli okokbol nem megvalosithato. Eletkeptelen az otlet, mivel egy nagy "single point of failure" az egesz. Egyetlen tervezesi hiba, baleset, emberi mulasztas vagy szandekos tamadas eleg ahhoz, hogy az egesz program mehessen a levesbe. A megepites koltsegeihez kepest is elkepeszto pluszkoltseget jelentene hogy biztonsagossa es redundanssa tegyek. -
asgh #28 Pontatlanul fogalmaztam: a kalkulációban (ha jól emlékszem), nem a forgatás, hanem egy kb. 1km átmérőjű, a 2001 Ürodüszeiában láthatóhoz hasonló, forgó űrállomás megépítésének, feljuttatásának és üzemeltetésének a költségeit számolták. -
defiant9 #27 Az alap geostacionárius űrlift-pörgentyű végén szükséges ellensúlynál(ami részben lehetne egy űrállomás is) 1.5% G már lenne, 100.000km magasságúnál ez tovább nő. Nemtom ez mennyire lenne komfortos, de a súlytalanságnál azért biztos jobb a kevéske is. Űrlift nélkül én nem is tartom fenntarthatónak ekkora tömegek mozgatását Már csak az anyag-tudományokkal foglalkozóknak kell összekapniuk magukat hogy meglegyen végre a madzag hozzá:)
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.13. 07:25:23 -
Sequoyah #26 Altalanos iskolaban csinaltunk fizika oran ilyen szamitasokat.
Tomeg - ismert
Elvart forgasi sebesseg - ismert
Az elvart forgasi sebesseghez szukseges gyorsulas - ismert
Adott tomeg adott gyorsulasahoz szuksegesenergia - egyszeru matek
Nem latom hogy ennek a szamitasnak melyik lepese lenne picit is bonyolult. Nem allok le matekozni, de ranezesre barmilyen targynak a megforgatasa nagysagrenddel konnyebbnek tunik, mint ugyanannak a targynak az urbe lovese...
Szerk: Nem lehet, hogy a gravitacios ter manipulalasarol olvastal? Tehat Star Trek szeru eroterekkel kialakitott gravitaciorol, forgas nelkul? Ehhez mar valoszerubbnek tunik a fold ezereves energiatermelese:)
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.03.12. 18:08:05 -
Irasidus #25 Egy akkora űrállomás megforgatásához, - azaz centrifugális erő létrehozásához - nem kell ezer éves energiatermelés, elég két nem is túl erős hajtómű, vagy motor. klikk Kisebb, űrhajó méretű, forgással létrehozott gravitációt használó, űrhajótervet már a NASA is lerakott, csak költségvetési (azaz politikai) okok miatt elkaszálták. Persze ilyen űrhajókat már a 60 évek óta vizionálnak terveznek, egyik sem számol ilyen energiatermelési költséggel, ha megnézed nem is szükséges hozzá.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.12. 15:13:36 -
asgh #24 Valahol olvastam egy kalkulációt, hogy ha a földi gravitációval megegyező mesterséges gravitációt akarnának az űrben létrehozni amolyan 2001 Űrodüszeia jelleggel, ahhoz (a jelenlegi technológia szintjén) a föld kb. ezer éves teljes energiatermelésére szükség lenne.
És akkor még mindig ott tartanának, hogy hurrá, van egy bazi nagy kerék az űrben.
Ennek fényében elég távoli álomnak tűnik bármilyen utazó kolónia eljuttatása egy másik csillagrendszerbe. -
Irasidus #23 Ez érv akart lenni, vagy csak továbbra is ad hominem? Galántai nem ezt mondta mint te állítasz, és ha valóban tudnál más jövőkutatókat, már régen linkelted volna. Mint írtam, trollkodsz, láttál egy videót ( - igazi tudás!) , és nem emlékszel pontosan a tartalmára, én szóltam, te meg személyeskedsz továbbra is.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.12. 06:11:24 -
gforce9 #22 Nem, ez a te állításod az enyémmel szemben. Többen gondolják így, nem Galántai találta ezt ki de sebaj... az, hogy te tőle hallottad először az nem az én gondom. Kötözködtél hülyeségen, mint oly sokszor és sok topicban. Kötöd az ebet a karóhoz akkor is, ha marhára mindenki már csak legyint a fafejűségeden.
Személyeskedtem? Anyázni nem anyáztam, az arroganciára meg igen... szoktam reagálni. Amilyen az adjonisten.... -
Irasidus #21 Csak velem kezdtél el személyeskedni, mert egyedül én hívtam fel a figyelmedet, hogy tévedtél, és így el kellet terelni a figyelmet arról, hogy tévesen idéztél, és tévesen állítottad, hogy sok kutatótól. De rá se ránts, az a fő, hogy másokkal el tudsz beszélgetni téves alapokon. Semmi baj, van úgy, hogy az ember tollkodik. Te most éppen ezt teszed. -
gforce9 #20 Rajtad kívül mindenkivel tudtam beszélgetni és a többiek is egymással. :) Ez alapján gyanítom, a hiba nem az én készülékemben van. :) -
Irasidus #19 Igazad van, ne is foglalkozz mint állít a másik, csak személyeskedjél, és utána kért ki magadnak a vitastílusát! Az igen! Mindenesetre még mindig téves állításaid voltak, szó sem volt itt magáról a hipotézisről. Csak jelezem.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.11. 19:36:53 -
gforce9 #18 Biztosan nem ülnék le veled beszélgetni egy sör mellett. Egy hipotetikus dolgoról való beszélgetésben is olyan arroganciával állítasz dolgokat, hogy ez nemhogy vita-, de beszélgetésképtelen stílus. A további szép estét :) -
Irasidus #17 Tehát még egyszer, ő nem azt mondta, hogy ha olyan űrhajót tudunk építeni, hanem ha olyat ami évmilliókig, évmilliárdokig képes emberi élet fenntartására. Nem mindegy, ugyanis pár száz év, és pár milliárd között van különbség. Másrészt, ez csak elmélkedés volt a részéről, nem valami tudományos tézis, tehát vitatható. És nem árt tisztában lenni, hogy ez a fejtegetés a mából indul ki, nem egy ismeretlen jövőbeni technológiából, társadalomból, mert ugye azzal hárítasz, hogy ismeretlen a jövőbeni társadalom motivációi, és tűrőképessége, akkor bármi lehetséges, és bárminek az ellenkezője, tehát nincs miről beszélni, és amit te írtál az tárgytalan. És megint csak a végére, hogy egy űrbéli kolóniának, és egy telepes űrhajónak más a célja, más a tervezési feltétele, lehetősége..
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.11. 19:20:20 -
gforce9 #16 "csupán néhány száz (max ezer) évig kellene tudnia biztosítani az életfeltételeket"
Ez lényegében végtelen idő.
Galántaira is gondoltam, de ő ezt mástól idézte. Meg nem mondom hirtelen kitől.
A többi részére meg nem tudok mit mondani. néhányszáz vagy ezer év múlva ki tudja, hogy mi lesz a realitás és a társadalmi igény és mire lesz alkalmazható a technológia? Szerintem, ha megoldható lesz egy űrváros, akkor meg is fogják oldani, az ember már csak ilyen. Főleg ha esetleg a földet valami katasztrófa fenyegeti. -
Irasidus #15 Ha jól tudom, az a sok jövőkutató egy magyar jövőkutató... Galántai Zoltán. Viszont, ő nem azt mondta, hogy ha olyan űrhajót tudunk építeni, hanem ha olyat ami évmilliókig, évmilliárdokig képes emberi élet fenntartására. Persze lehet tévedek, és nem rá gondoltál. Ezzel szemben egy generációs űrhajó, reálisan, tehát nem álmodozók, hanem kutatók tervei szerint, csupán néhány száz (max ezer) évig kellene tudnia biztosítani az életfeltételeket. Két meglátás, az, hogy erre képesek vagyunk egy kisszámú emberrel, akik korlátozott számban szaporodhatnak csak, és korlátozott - azaz nem kényelmes - életet élhetnek, az nem egyenlő egy bolygó korlátlan erőforrásaival és területeivel (szaporodás szempontjából), és kényelmével. Reálisan olyan generációs űrhajó tervről nem tudok, ami nagy kényelemmel számol és sokasodó taglétszámmal. Egy űrbéli kolóniának és egy telepes űrhajónak más a célja, más a tervezési lehetősége. És egy bónusz, az ár, egy űrhajó és egy bővíthető telep a világűrben, ami önellátó a végtelenségig - nem egy árkategória.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.11. 18:03:49 -
gforce9 #14 "energiát csillagból"
Azt nem írtam, hogy marhanagy napelemből vagy szintetikus csillagból fúzióval :)
"Ha olyan fejlett valaki akkor meg minek az űrbe menni égetve a naftát mesterséges gravitációval vesződni egy bánya helyett?"
Ez csak egy elmélkedés arról, hogy mi történne, ha önellátó űrhajót tudnánk építeni. Ez nem a néhány év múlva megvalósuló jövő. Addig pedig a földdel is történhet valami. -
defiant9 #13 Lehetnek bányász robotok, meg olyanok akik javítgatják a fúziós reaktorokat.
Lefelé sokkal-sokkal könnyebb ásni mint kilépni a Föld gravitációs teréből, és sokkal-sokkal biztonságosabb környezetet van lent mint fent.
Backupnak akár még geotermikus erőműveket is lehet használni.
A nyilvánvaló gond ezekkel a módszerekkel az hogy mondjuk a 10 milliárd ember helyett csak sacc/kb. milliós méretben kivitelezhető, tehát az Interstellar túlélési megoldási is az hogy pusztuljon a 99.9%, ebből azért lenne feszkó... -
fonak #12 A cyber valóságot is valaminek működtetnie kell, energia stb. Persze az is lehet, hogy ez, amiben élünk, már az. 
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.03.11. 09:36:34 -
defiant9 #11 "energiát csillagból"
Napelemes lenne? Valami fúziós erőmű nem jobb? Mi van a meteorokkal ha nincs egy légkörnyi védelem?
Ha olyan fejlett valaki akkor meg minek az űrbe menni égetve a naftát mesterséges gravitációval vesződni egy bánya helyett?
Minek a bányába menni ha cyber valóságot is létre tud hozni valaki?
Egyébként szerintem ez a technikai civilizációk végállomása. -
defiant9 #10 "Csinálni kell űrvárost"
Űrváros mellett lenne űrvidék is, vagy egy búzamezőért már nem éri meg elégetni annyi üzemanyagot? -
#9
Hát igen. A túlélést ez már valszeg tudná biztosítani. A csillagközi utazás azért értelmetlen, mert az energia és az erőfeszítések 99%-a a jármű mozgatására fordítódik, vagy is ha a túlélés a cél pont arra jut kevesebb. -
gforce9 #8 Nyersanyagot akár aszteroidákból, energiát csillagból. Ha már űrvárost tudsz építeni, akkor ezek a dolgok már olyan szinten egyszerűen megoldható dolgok, hogy ihaj. Nopersze előbb el kelle jutni arra a szintre, hogy önellátó űrvárost tudjunk építeni. :) -
Fefy #7 Ez szép és jó, de ha megvan az űrvárosod, ahhoz honnan szerzel alapanyagot, ha tételezzük fel a semmi közepén vagy és a Földet már régen kiütötte egy több 100 km-es aszteroida/kisbolygó/szomszéd macskája? -
gforce9 #6 Sok jövőkutató van (nem idióta álmodozók, hanem kutatók), aki azt mondja, hogyha már képesek leszünk arra, hogy olyan űrhajót létrehozzunk, amin generációkon keresztül az emberi élet fenntartható (ez ugye a csillagközi utazáshoz alapvetően szükséges), akkor minek is mennénk más bolygóra lakni? Csinálni kell űrvárost és kalap és olyanra csináljuk ami nekünk a legjobb. Nem pedig egy olyan bolygóra költözünk ami még átalakításra szorul.
-
defiant9 #5 Egyetértek, a biológia létformák lehetőségei erősen korlátozottak.
Android kolóniát ki lehet építeni akik akár genetikailag az adott körülményekre módosított emberi DNS-ből lombikbébiket tudnának létrehozni, erre azonban nincs túl nagy motiváció. Ez akkor fog változni amikor az Földön létrejövő AI erőforrások felett fog diszponálni és úgy dönt hogy Ő tudná más bolygók erőforrásait is hasznosítani és felkerekedik. Másik opció hogy az emberi agy mesterséges agyba lesz jogilag implantálható, ekkor a halhatatlanságra vágyó milliárdosok erőforrásai azonnal a felsorakoznak a cél mögé. -
#4
Hidd el ez a csilagközi utazás katasztrófa esetén nem reális opció.
Tekintve hogy egy csillagközi űrhajó megépítése és az elképzelhető legnagyobb katasztrófa kezelésére, a Föld/civilizáció megmentésére kb ugyan annyi erőforrás áll rendelkezésre, értelemszerűen az utóbbit fogják választani. A Musk csecsén felnövekvő hipszterek talán eljátszanak nedves álmaikban az első opcióval is, de ez valójában nem ésszerű.
Elsősorban a következők miatt:
Van a csillagközi utazásnak romantikája, de ha figyelembe vesszük, hogy az indulóknak, az első generációnak sokkal rosszabb körülmények között kéne tengődniük, mint a legrosszabb börtönökben azért ez igazán belegondolva nem olyan vonzó. A többi generáció sorsa pedig elég bizonytalan.
A célbolygó lehet élettelen, de életre alkalmas, vagy eleve élettel rendelkező. Az első lehetőség szintén szopás, mert ugyan az a börtön élet folytatódik ott is, amíg az életet el nem terjesztjük, ami jelenlegi technológiával is 10 000 ezer években mérhető. Azonban ennél már csak a második nagyobb szopás, vagy csak bizonytalan valójában, hiszem az ottani élet nagy eséllyel nem kompatibilis a miénkkel, ami valszeg nem azt jelenti, hogy hú dejó mert akkor nem betegszünk meg az ottani kórokozóktól. Épp ellenkezőleg, az ottani szerves anyagok valszeg iszonyatosan veszélyesek a mi metabolizmusunkra, allergének és az immunrendszerünk által kezelhetetlenek. Valszeg szintén évezredekben mérhető, amíg a megérkező űrhajósok közül sikerül olyan hibrideket kitenyészteni, akik el tudják viselni az ottani élőlények, vírusok támadásait. Ha egyáltalán van erre lehetőség.
A Földön a legzordabb körülmények között, a Szahara közepén, vagy az Antarktisz jégmezőin nem olyan szigorúak, veszélyesek a körülmények, mint bárhol az általunk ismert univerzumban. A fenti lakható bolygóra vonatkozó két opció pedig olyan bolygóra vonatkozik, amit még fel sem fedeztünk, de a körülmények összességében így is valszeg kb azt jelentik, hogy olyanok, mint a Marson. Azért meg marhára nem érdemes csillagközi utazást szervezni. Akkor már inkábba Földet kéne megmenteni.
Szerintem.