Gyurkity Péter
A Holdra menne Trump
Az emberi küldetéseket részesítik előnyben, törölve néhány korábbi elhatározást.
Trump megválasztása óta tudjuk, hogy az új adminisztráció némileg módosítja majd az USA űrpolitikáját, pontosabban a NASA konkrétabban is megfogalmazott célkitűzéseit. A jelek szerint ez most be is következik, néhány korábbi küldetés helyett az emberekkel lefolytatott expedíciók kerülnek előtérbe.
A hivatalos közlemény megerősíti a korábbi kijelentéseket, ahogy azt az elnöki direktíva ünnepélyes aláírása során már végignézhettük. Itt több jelenlegi és egykori űrhajós, valamint illetékes jelenlétében erősítették meg, hogy ismét a Hold, valamint a Mars kerül a fókuszba, mindkét égitest esetében űrhajósokkal végeznék el a helyszíni kutatást és megfigyelést, a Hold maga pedig egyfajta közbenső állomásként szolgálna a szomszédos bolygó felé vezető úton, ahogy azt a NASA korábban már szintén megpendítette. Az új elnök jól látható módon szeretne ismét holdraszállást látni, amit ezután a Mars követne a sorban.
A Space Policy Directive 1 közvetlenül az újonnan megalakult űrbizottság ajánlásaira épül, ez a reményeik szerint új lendületet hoz a NASA emberi küldetésekkel kapcsolatos előkészületeibe és a konkrét munkálatokba. Egy másik jelentésből eközben az is kiderült, hogy a direktíva gyakorlatilag törli a menetrendből az erre kijelölt aszteroida átirányítását célzó ARM-küldetést, vagyis sem robotot, sem pedig űrhajósokat nem küldenek a Marshoz ebből a célból, itt inkább a Holdat célozzák meg, amelyet a Mars követ majd a menetrendben, nyilván valamikor a harmincas vagy negyvenes években.
Az űrkutatás és űrutazás terén szárnyaikat bontogató magáncégek üdvözölték a lépést, ők a maguk részéről nyilván azt remélik, hogy komoly szerződések keretében segíthetik majd a NASA törekvéseit.
Trump megválasztása óta tudjuk, hogy az új adminisztráció némileg módosítja majd az USA űrpolitikáját, pontosabban a NASA konkrétabban is megfogalmazott célkitűzéseit. A jelek szerint ez most be is következik, néhány korábbi küldetés helyett az emberekkel lefolytatott expedíciók kerülnek előtérbe.
A hivatalos közlemény megerősíti a korábbi kijelentéseket, ahogy azt az elnöki direktíva ünnepélyes aláírása során már végignézhettük. Itt több jelenlegi és egykori űrhajós, valamint illetékes jelenlétében erősítették meg, hogy ismét a Hold, valamint a Mars kerül a fókuszba, mindkét égitest esetében űrhajósokkal végeznék el a helyszíni kutatást és megfigyelést, a Hold maga pedig egyfajta közbenső állomásként szolgálna a szomszédos bolygó felé vezető úton, ahogy azt a NASA korábban már szintén megpendítette. Az új elnök jól látható módon szeretne ismét holdraszállást látni, amit ezután a Mars követne a sorban.
A Space Policy Directive 1 közvetlenül az újonnan megalakult űrbizottság ajánlásaira épül, ez a reményeik szerint új lendületet hoz a NASA emberi küldetésekkel kapcsolatos előkészületeibe és a konkrét munkálatokba. Egy másik jelentésből eközben az is kiderült, hogy a direktíva gyakorlatilag törli a menetrendből az erre kijelölt aszteroida átirányítását célzó ARM-küldetést, vagyis sem robotot, sem pedig űrhajósokat nem küldenek a Marshoz ebből a célból, itt inkább a Holdat célozzák meg, amelyet a Mars követ majd a menetrendben, nyilván valamikor a harmincas vagy negyvenes években.
Az űrkutatás és űrutazás terén szárnyaikat bontogató magáncégek üdvözölték a lépést, ők a maguk részéről nyilván azt remélik, hogy komoly szerződések keretében segíthetik majd a NASA törekvéseit.