Gyurkity Péter
Orosz-kínai expedíció indulhat a Holdra
A két ország megállapodást kötött, amelynek révén öt területen működnek majd együtt.
Az elmúlt néhány évben több alkalommal is olvashattunk az orosz és kínai projektek körvonalazódásáról, ahogy mindkét ország további fontos célokat tűzött ki saját szakemberei számára. A Hold elérése itt fontos mérföldkő lesz, ezért nem túl meglepő, hogy egy új megállapodás révén együttműködnek majd az emberi küldetések lebonyolításában.
A kínai beszámolók szerint aláírták a megállapodást, amely öt különböző területet érint. Ennek megfelelően a Hold és a mélyűr további kutatása, a különleges anyagok fejlesztése, a műholdas rendszerek területén való kollaboráció, a Földről végzett távoli érzékelés (detektálás), valamint az űrszemét kutatása kap itt majd kiemelt figyelmet, ennek részeként pedig a Hold elérését is közösen valósítanák meg, legalábbis ami az emberi személyzettel lebonyolított küldetéseket illeti. A két fél azt reméli, hogy a közös munka révén korábban, illetve némileg olcsóbban lesznek majd megvalósíthatók a korábban megfogalmazott főbb célkitűzések.
Az orosz űrprogram a Szovjetunió szétesése óta állandó anyagi problémákkal küzd, itt ez komoly hátráltató tényezőnek számít. A kínaiak most jönnek fel, mégpedig meglehetősen gyors ütemben, számukra azonban a kutatási célú együttműködés szintén nagyon gyümölcsöző lehet, a mostani megállapodás pedig egy igencsak hosszú időszakra szól, vagyis komoly célokat tűzhetnek ki maguk elé. A Holdon való leszállást a 2028 utáni periódusra vetítették eddig előre, a konkrét anyagi ráfordítással kapcsolatos részleteket azonban még nem tisztázták, miközben az orosz fél 2037-re már egy robotikus bázist is létrehozna állandó kísérőnkön – ezt pedig az európai, az amerikai, valamint a kínai partnerrel folytatott közös munka is segítheti majd.
Az elkövetkező évtizedben kiderül, hogy mennyire sikerül felgyorsítani az eddig teljesen különálló programokat.
Az elmúlt néhány évben több alkalommal is olvashattunk az orosz és kínai projektek körvonalazódásáról, ahogy mindkét ország további fontos célokat tűzött ki saját szakemberei számára. A Hold elérése itt fontos mérföldkő lesz, ezért nem túl meglepő, hogy egy új megállapodás révén együttműködnek majd az emberi küldetések lebonyolításában.
A kínai beszámolók szerint aláírták a megállapodást, amely öt különböző területet érint. Ennek megfelelően a Hold és a mélyűr további kutatása, a különleges anyagok fejlesztése, a műholdas rendszerek területén való kollaboráció, a Földről végzett távoli érzékelés (detektálás), valamint az űrszemét kutatása kap itt majd kiemelt figyelmet, ennek részeként pedig a Hold elérését is közösen valósítanák meg, legalábbis ami az emberi személyzettel lebonyolított küldetéseket illeti. A két fél azt reméli, hogy a közös munka révén korábban, illetve némileg olcsóbban lesznek majd megvalósíthatók a korábban megfogalmazott főbb célkitűzések.
Az orosz űrprogram a Szovjetunió szétesése óta állandó anyagi problémákkal küzd, itt ez komoly hátráltató tényezőnek számít. A kínaiak most jönnek fel, mégpedig meglehetősen gyors ütemben, számukra azonban a kutatási célú együttműködés szintén nagyon gyümölcsöző lehet, a mostani megállapodás pedig egy igencsak hosszú időszakra szól, vagyis komoly célokat tűzhetnek ki maguk elé. A Holdon való leszállást a 2028 utáni periódusra vetítették eddig előre, a konkrét anyagi ráfordítással kapcsolatos részleteket azonban még nem tisztázták, miközben az orosz fél 2037-re már egy robotikus bázist is létrehozna állandó kísérőnkön – ezt pedig az európai, az amerikai, valamint a kínai partnerrel folytatott közös munka is segítheti majd.
Az elkövetkező évtizedben kiderül, hogy mennyire sikerül felgyorsítani az eddig teljesen különálló programokat.