Szemétheggyé változott egy csendes-óceáni sziget

Az áramlatok miatt a szigeten több tonna műanyag szemét halmozódott fel, rengeteg hasonló lakatlan terület lehet még a Földön.

Egy ausztrál egyetem kutatói még 2015-ben töltöttek egy mintegy 3 és fél hónapot egy apró csendes-óceáni szigeten, amely egyszerre nyújtott számukra lenyűgöző és riasztó látványt. Az apró földdarabkán naponta több ezer kidobott műanyag termék ér partot, a sziget gyakorlatilag egy óriási szemétheggyé változott.

A Pitcairn-szigetekhez tartozó Henderson nagyjából félúton van Új-Zéland és Chile között, elhagyatott és nehezen megközelíthető helynek számít, bár a név sokaknak ismerős lehet, hiszen innen nem messze értek partot annak idején a Bounty lázadói. Az egyetem közleménye szerint a 2015-ben itt eltöltött három és fél hónap elegendő volt ahhoz, hogy felmérjék a szemét felhalmozódását okozó folyamatokat, amely komoly figyelmeztetés kellene, hogy legyen, hiszen becslésük szerint 17,6 tonnára rúg az ide beérkezett mennyiség.

A sziget a tengeri áramlatoknak köszönheti kitüntetett helyét, emiatt gyűlik itt fel a sokáig vízben hánykolódó szemét. A csoport egyik tagja szinte rögtön felismerte a zöld műanyag katonákat, amilyenekkel testvére a nyolcvanas években sokat játszott, de a leggyakoribb termékek között az öngyújtók és a fogkefék kaptak helyet. Figyelmüket az óriási színkavalkád kötötte le, azonban újból és újból riasztólag hatott a hatalmas mennyiség, miközben egy kidobott hálóba akadt és elpusztult tengeri teknőst, valamint egy kozmetikai termék dobozában lakó rákot is találtak. A sziget egy kisebb részét megtisztították, így felmérték, hogy naponta mintegy 13 ezer újabb műanyag darabka érkezik a partra, ami jól jelzi számunkra a probléma méretét.


Jennifer Lavers, a Tasmaniai Egyetem tengeri és antarktiszi intézetének kutatója elmondta a The Guardiannek, hogy a hendersoni szemét mennyisége felülmúlta minden előzetes elképzelését. "Jártam a világ néhány emberektől távoli szigetén és mindegy, melyik óceán melyik régiójában, melyik évben voltam ott, szinte mindig ugyanazt láttam, a strandok tele voltak az emberi jelenlét nyomaival, rengeteg hulladékkal. Mégis azt hittem, Hendersont talán megvédi valamennyire, hogy minden lakott területtől igen messze esik. Óriásit tévedtem. A döbbenetre nem voltak szavaim, ezért igyekeztem teljes részletességgel dokumentálni, amit itt találtam" - magyarázta.

Rákok százai éltek palackok és kozmetikai tégelyek kupakjaiban, egyikük egy játékbaba fejében lakott. "Törött, éles szegélyű, mérgező műanyagrengeteg borította a szigetet. Drámai volt látni ezeket a gyönyörű állatokat, amelyek a mi hulladékunkban élnek" - emlékezett vissza Lavers. A sok millió darab nagyobb része - nagyjából 68 százaléka - láthatatlan volt, négyzetméterenként akár 4500 darabot is rejtett a talaj. Naponta körülbelül 13 ezer új darabot mosnak partra a tenger hullámai.

A Henderson szerepel az UNESCO világörökségi listáján, valamint egyike a kevés érintetlen atolloknak, vagyis korallzátonyszigeteknek. A sziget mindössze 37 négyzetkilométerén tíz őshonos növényfaj és négy szárazföldi madárfaj él, az elszigeteltség megóvta őket az emberi tevékenység káros hatásaitól. Lavers és kollégai kutatása bebizonyította, hogy "a Föld egyetlen zuga sem lehet biztonságban a műanyagszeméttől". A kutatócsoportnak az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen megjelent tanulmánya úgy számolt, hogy a Hendersonon talált hulladéktömeg a világon 1,98 másodperc alatt előállított műanyag mennyiségének felel meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #8
    Sajna a hulladék újrahasznosítás, kezelés még mindíg csak félszívvel ápolgatott probléma. Valamikor a 70-es években volt utoljára komoly, az óceánok védelméről szló nemzetközi konferencia. Mos is van valszeg, de más témák egyszerűen elszívják a figyelmet.

    SZVSZ A termékek árába be kéne rakni azt a költséget, amit a hulladékkezelés, az előállítás környezeti terhelése okoz. Múltkor volt valami ilyen felmérés és kiderült, hogy a termékek nagyrésze nem piacképes így. Ezen érdemes lenne elgondolkodni. Lehet, hogy alapjaiban rossz, nem fenntartható a jelenlegi gazdasági modell?

    De pl lehetne olyan szabályozás, hogy adott termék csomagolásának a szavatossági idő 2X belül el kell bomlania. Amelyik ezt nem teljesíti, azt nem pénzbírságolják, hanem egyszerűen hatóságilag betiltják. Pont.
  • wraithLord #7
    Hát ez az. Az még hagyján, hogy egy lakatlan sziget szeméthegy, mert nincs senki, aki rendet rakjon. Na de ugyanez van a falvakban, vagy a városokban a külterületekre eső utak mellett is. A belvárosokat többé-kevésbé takarítják, mert nem tesz jót az idegenforgalomnak. Ahol van olyan.
    Nemhogy szelektív hulladékgyűjtés nincs, sok helyen a "hulladékgyűjtés" abból áll, hogy becseszik oda a szemetet (árok pl. vagy ebben az esetben a tenger...), ahol nem látja senki, vagy senki oda nem bagózik. Az egész bolygó egy nagy szeméthegy.
  • Sequoyah #6
    Fuggetlenul attol hogy szelektiven gyujtjuk, vagy nem. Miert kell az oceanba boritani???
  • molnibalage83 #5
    Otthon és 3 felé osztva gyűjtöm. Ami probléma, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma csökkent, az előző albérletemhez a legközelebbi kb. 700 méterre volt most meg 1 km-re találtam, ahova az üveget lehet vinni. Én tudatos vagyok és járok bringával oda, de szerinted hány ember mászkál ennyit üveggel? A társasházakban hála istenek már a vegyes, papír és műszanyag+fém gyűjtése már kötelező szelektíven, legalábbis 3 helyen voltam eddig és minhárom helyen így ment.
  • Ayma #4
    Sajnos én is ezt látom sokszor. Amikor beszélgettünk róla ismerőssel/rokonnal a legegyszerűbb indokok, a nincsen rá idő, hely, meg minek gyűjtse, régen sem volt para. Legjobb: nem képzelem, hogy ő elsétál a szeméttel, amikor 5 lépésre van a bejárattól a sima kuka (3 diplomás tényleg okos ember). Annyira erős a megszokás és a kényelmesség, hogy amíg nem üti meg őket közvetlenül a probléma, nem fognak reagálni.

    Amúgy utánakérdeztem a városban, miért nincsen több szelektív? Válasz; üresen konganak. De helyette van pár gép és ember, aki leválogatja a szemetet a telepen, úgy osztják el a hulladékot. Profi megoldás, ha már a lakosságot nem vagy nehezen tudják rávenni.

  • HyBrIDNyLA #3
    Szellemi melós vagyok, ahol dolgozok ott is mindenki a fejével melózik leginkább. Nálunk komoly szellemi tőke koncentrálódik kis helyen, de a kollégáimból egy kezemen meg tudom számolni ki az aki tényleg odafigyel a környezetvédelemre és mondjuk szelektív gyűjt. Pl. okos tanár ember és teljes mértékben hidegen hagyja a környezete. Félelmetes látni, hogy tanult emberek vesznek körül és ilyen téren komoly hiányosságaik vannak. Ennél több komplexitást várnék el, de nincs. Én kint éltem németországban, ott még bio kuka is volt. Ezt a szokásomat itthon is tartom, a bio-t is külön gyűjtöm és kiviszem olyan helyre ahol lebomlik. Sajnos, ha valaki nem kapott ilyen nevelést itthon, vagy nem szocializálódott olyan helyen, ahol erre különösen figyelnek, akkor nehéz lesz neki a környezettudatosság útján járnia, erre kell egyfajta ingerencia. Bár egyre több jó példát látok magam körül.
    Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.05.19. 02:09:41
  • molnibalage83 #2
    Ez tényleg egészen durva.
  • barret #1
    Ez a jövő,nem lehet ellene védekezni.Mit fognak tenni? Betilttatják a műanyag gyártást? :D
    Régen is a vízbe dobálták a hulladékot,csakhogy az szerves erededű volt!