Gyurkity Péter
Tovább növekszik a légkör szén-dioxid-szintje
A folyamat megállíthatatlannak látszik, Kína itt is az élre tört, magasan vezet a többiek előtt.
A klímaváltozás kapcsán visszatérő témának számít a légkör emelkedő szén-dioxid-szintje, amelynek visszaszorítását az illetékesek az egyéb összetevők káros hatásai mellett is kulcsfontosságúnak tartják. Egy friss jelentés szerint ez a szint 1990 óta több, mint másfélszeresére nőtt, a folyamat pedig egyelőre megállíthatatlannak látszik.
A Global Carbon Project 2001-es megalakulása óta kíséri figyelemmel a területen mutatkozó tudományos kihívásokat, azok esetleges megoldásait, folyamatosan mérve a fontosabb adatokat és szinteket. Szeptember második felében közzétették legújabb jelentésüket, amelyben kiemelik, hogy 1990-hez képest 61 százalékkal magasabb a légkör szén-dioxid-szintje, tavaly pedig további 2,3 százalékkal nőtt a károsanyag-kibocsátás, ami idén sem látszik lassulni. A nagyobb kibocsátók összetétele globális szinten azonban alapos változáson ment át, ami elsősorban az egyes országok gazdasági fejlettségével magyarázható.
Amíg például 24 évvel ezelőtt a teljes kibocsátás 62 százaléka származott a fejlett ipari országokból, a fejlődő országok 34 százalékot, az interkontinentális közlekedés és szállítás (hajózás és repülés) pedig a maradék 4 százalékot mondhatta magáénak, addig mostanra a teljes mennyiség 58 százaléka jön a fejlődő országokból, a fejlett államok részesedése pedig 36 százalékra esett vissza. A legnagyobb termelő természetesen Kína (28 százalékkal), amely rengeteg szénerőműre támaszkodik, bár az új vezetés egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelemnek, az energiapolitikában pedig a nukleáris energiának (az országban építik a legtöbb új atomerőművet, hogy lépést tartsanak az igények növekedésével és a levegő megtisztítására vonatkozó szigorodó előírásokkal).
Az egy főre eső kibocsátás szintén Kínában a legmagasabb, itt már Európát is lehagyták, bár Németország esetében a nukleáris energiát ideiglenes jelleggel éppen szénnel (valamint francia importtal) pótolták, vagyis a hangzatos ígéretekkel szemben a realitás kontinensünkön is kissé eltérően fest. Idén a globális kibocsátás újabb 2,5 százalékkal emelkedik majd, az évszázad végére pedig az iparosodás kora előtti állapothoz képest 3,2-5,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet jósolnak.
A klímaváltozás kapcsán visszatérő témának számít a légkör emelkedő szén-dioxid-szintje, amelynek visszaszorítását az illetékesek az egyéb összetevők káros hatásai mellett is kulcsfontosságúnak tartják. Egy friss jelentés szerint ez a szint 1990 óta több, mint másfélszeresére nőtt, a folyamat pedig egyelőre megállíthatatlannak látszik.
A Global Carbon Project 2001-es megalakulása óta kíséri figyelemmel a területen mutatkozó tudományos kihívásokat, azok esetleges megoldásait, folyamatosan mérve a fontosabb adatokat és szinteket. Szeptember második felében közzétették legújabb jelentésüket, amelyben kiemelik, hogy 1990-hez képest 61 százalékkal magasabb a légkör szén-dioxid-szintje, tavaly pedig további 2,3 százalékkal nőtt a károsanyag-kibocsátás, ami idén sem látszik lassulni. A nagyobb kibocsátók összetétele globális szinten azonban alapos változáson ment át, ami elsősorban az egyes országok gazdasági fejlettségével magyarázható.
Amíg például 24 évvel ezelőtt a teljes kibocsátás 62 százaléka származott a fejlett ipari országokból, a fejlődő országok 34 százalékot, az interkontinentális közlekedés és szállítás (hajózás és repülés) pedig a maradék 4 százalékot mondhatta magáénak, addig mostanra a teljes mennyiség 58 százaléka jön a fejlődő országokból, a fejlett államok részesedése pedig 36 százalékra esett vissza. A legnagyobb termelő természetesen Kína (28 százalékkal), amely rengeteg szénerőműre támaszkodik, bár az új vezetés egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelemnek, az energiapolitikában pedig a nukleáris energiának (az országban építik a legtöbb új atomerőművet, hogy lépést tartsanak az igények növekedésével és a levegő megtisztítására vonatkozó szigorodó előírásokkal).
Az egy főre eső kibocsátás szintén Kínában a legmagasabb, itt már Európát is lehagyták, bár Németország esetében a nukleáris energiát ideiglenes jelleggel éppen szénnel (valamint francia importtal) pótolták, vagyis a hangzatos ígéretekkel szemben a realitás kontinensünkön is kissé eltérően fest. Idén a globális kibocsátás újabb 2,5 százalékkal emelkedik majd, az évszázad végére pedig az iparosodás kora előtti állapothoz képest 3,2-5,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet jósolnak.