Gyurkity Péter

A NASA is hibrid repülőn dolgozik 

A cél a károsanyag-kibocsátás csökkentése, amihez viszont a súlyt is vissza kell vágni.

A személyautók és a haszongépjárművek után a repülők felé fordul a hibrid meghajtáson dolgozó különböző cégek és csoportok figyelme, nem véletlen, hogy ilyen repülő fejlesztéséről már 2014 végén olvashattunk. A NASA sem szeretne lemaradni ezen a téren, ezért dolgoznak saját megoldásukon.

Bár az amerikai űrügynökség ilyen irányú erőfeszítései eddig kevesebb figyelmet kaptak, a Glenn Research Center most közleményben jelezte, hogy nagyon is komolyan gondolják a célkitűzést, ennek eléréséhez azonban több fontos mérföldkövet kell majd elérniük. Az elsődleges szempont természetesen a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ami teljesen érthető, tekintettel arra, hogy egyedül az Egyesült Államokban évente több mint 33 milliárd liter üzemanyagot égetnek el a különböző légitársaságok, egy hibrid megoldással viszont akár 30 százalékos megtakarítást is elérhetnénk.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükség lesz a megfelelő elektromos motorok és generátorok kidolgozására, amelyek a hagyományos hajtóművekkel közösen végeznék munkájukat. Kiemelt szempontnak számít a súly csökkentése, ami ezen fontos komponenseknél is elengedhetetlen, hiszen ezzel még kevesebb üzemanyagra lenne szükség, illetve kevesebbet kellene elégetni a kívánt sebesség és magasság eléréséhez. A NASA szakemberei ezzel egy időben a vezetékek megfelelő szigetelésén is dolgoznak, további növelve a biztonságot.

Nyilván még évekre vagyunk a projekt céljának megvalósításától, de a NASA és a különböző magáncégek együttes eredményei közelebb hozhatják a hibrid repülés éráját.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #7
    Hibrid autónak városban van értelme. Rövid táv, sok viszonylag kis sebességű és távolságú gyorsítás, lassítás, indulás megállás. Itt előjön a villanyautószerűség előnye.

    Autópályán, márpedig a repülőutak inkább erre hasonlítanak, a hibrid értelmetlen. Plusz hajtáslánc, tömeg, amit a hosszú útra optimalizált belsőégésű hajtómű cipel, gyak feleslegesen.
  • gforce9 #6
    A hibrid nem azért hibrid, mert abból nyer energiát amit forgat.....
  • Whysper #5
    Van rá példa. Ezért hibrid és nem ezért Full elektromos.

    Kb mint a napelemekkel felszerelt repülőgép. Ami megállás nélkül repül. nem csak a napelemekből szedi az áramot.
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    ("vízbűl szedi ki az oxygént")



    Utoljára szerkesztette: Whysper, 2016.01.14. 12:14:53
  • gforce9 #4
    Abból nyernél vissza elektromos energiát amit a villanymotor hajt?
  • Whysper #3
    Ebben igazat adok neked ,de ahgoy a kerék pörgéséből energiát termelsz dinamóval . Ahhoz hasonlót a turbina pörgéből is lehetne energiát visszanyelni. Azért mert azért egy bicikli keré meg egy Turbina másodpercenkénti fordulatszáma kicsit többszöröse...

  • NEXUS6 #2
    Szerintem nem a hibrid, hanem a metán/földgázas üzemanyagcellás meghajtásban kéne gondolkodni. Autóknál dettó, a technikailag rémálomszerű hidrogénes helyett.
  • kvp #1
    A NASA tud dizel elektromos repulot epiteni ha akar, a greased lightning is ilyen lett. A gyakorlatban elsosorban az a gond, hogy a jelenlegi hajtomuvek hatekonysaga nagymertekben kozeliti a maximalisan elerhetot es a repulok ritkan 'fekeznek', hogy energiat lehessen visszanyerni. Ezert ha egy elektromos hajtaslancot tesznek a meglevo (kvazi egysebesseges) tisztan mechanikus hajtaslanc helyere, az csak nagyobb energiaigenyt jelent.

    Az egyetlen energiasporolasi lehetoseg a felszallasnal szukseges extra toloero elektromos forrasbol torteno eloallitasa, mert akkor a hajtomuvek meg nem idealis magassagban (felszinhez kozel) dogoznak es az aksik a felszallas elott kornyezetbaratabb aramforrasbol is feltolthetoek. Itt tudna egy villanymotor rasegiteni a mukodesre, de ahhoz nem a fenti kepen szereplo farokhajtomuves megoldas lenne az idealis, hanem mondjuk a sugarhajomuvek inditomotorjait atalakitani nagyobb energialeadasra, azaz kavzi impelleres uzemmodban jaratni oket. A modositashoz csak nagyobb aksik es egy erosebb motormeghajto aramkor kell. A sporolas merteke viszont nem biztos hogy eleri az aksik tomege miatti plusz teher altal okozott veszteseget. A gepek altal hasznalt fosszilis uzemanyag energiasurusege pedig meg mindig nagyobb mint a modern akkumulatoroke.

    ps: ha az aksik energiasurusege nagyobb lesz mint a kerozine, akkor viszont pillanatok alatt el tud terjedeni a tisztan elektromos repulo, mert meg fogja erni azt hasznalni. (csak az uzemanyagtartalyok helyere kellene berakni aksi csomagokat es a hajtomuvek helyere egy impelleres villanymotoros hajtomuveket, mas attervezes nem igazan szuseges a mai megoldasokhoz kepest)