Gyurkity Péter

Megszületett a párizsi klímaegyezmény

Csaknem 200 ország vállalná önkéntesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozását.

Az ENSZ mellett számos egyéb szervezet, kormány, valamint sajtótermék számolt be szinte egyszerre arról, hogy szombaton létrejött a megállapodás a párizsi klímacsúcs résztvevői között, ezzel pedig megnyílt az esély a klímaváltozást korlátozó plafon megteremtésére, illetve annak betartására. A kétkedők szerint ennyi nem elég, de az is kérdéses, hogy ki fogja betartatni a most kinyilatkoztatott vállalásokat.

Kedvező előjelekkel indult a párizsi találkozó, hiszen az ősszel mért 150 után decemberre csaknem 200 ország terjesztett elő önkéntes vállalásokat, hogy ezzel járuljon hozzá a szakemberek által még elfogadhatónak tartott 2 Celsius-fokos emelkedés betartásához. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásával ez ugyan nem feltétlenül valósul meg, hiszen a vállalások betartásával is 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti kor szintjéhez képest, a mostani megállapodásban azonban - jókora meglepetésre - megemlítik a 1,5 Celsius-fokos limit alkalmazását, amelyhez persze további szigorítások és komoly intézkedések kellenek majd.


Innentől kezdve az aláíró országok kormányain múlik a megállapodás ratifikálása, az egyezmény ezt követően, 2020-tól lépne életbe (emiatt sokaknak úgy tűnhet, hogy még mindig ráérős a tempó). Fontos változás a korábbi klímacsúcsokhoz képest, hogy ezúttal nemcsak a gazdag országok részvételével zajlottak le a tanácskozások, illetve hogy az aláírók között ott vannak a legnagyobb kibocsátók is - mi több, az Egyesült Államok és Kína már korábban igyekezett jó példát mutatni és megállapodtak a kibocsátások visszafogásáról, ami Kína esetében 2030 után eredményezne csökkenést. Emellett évi 100 milliárd dollárral támogatnák a kevésbé fejlett államokat a megújuló energia széleskörű alkalmazása, az átállás feltételeinek megteremtése érdekében, míg a klímaváltozás következményei által közvetlenül sújtott országokat a károk enyhítéséhez és a helyreállításhoz szükséges összegekkel segítenék.

Továbbra is nagy kérdés, hogy ki fogja betartatni a részletes vállalásokat, hiszen ennek elmulasztását semmilyen szankció nem követi majd. A kétkedők szerint a megállapodás túlságosan gyengére sikerült, az egyes kormányfők persze történelmi áttörésről beszélnek, de az is felmerül, hogy már eleve túl későn és túl kicsit lépünk a helyes irányba. Az átállás (ahogy az ilyenkor lenni szokott) munkahelyek millióit érintheti hátrányosan, az egyes kormányok pedig ezt mindig fontosabbnak tartották a hosszú távú környezeti változásoknál, hiszen ellenkező esetben többek között a most nagy hangon tiltakozók sem szavaznának rájuk - nem vehetünk mérget arra, hogy ez ezúttal másként lesz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Enmerkar #19
    Az a megállapodás, amelynek be nem tartása semmilyen szankciót nem von maga után, olyan, mint a kékbálnák szellentése: amint elül a buborék, senkit nem érdekel.
  • molnibalage83 #18
    Az, hogy az egész egyezmény kiemente addig a nagy 0 lesz. A szél és nap most sincs sehol, még ott is marginális (németek), ahol eszméleten pénzeket basztak el rá. 10% a teljes mixben...
  • Renegade #17
    mi a fogadás tárgya?

    2023-ra a megújuló energia visszavonulót fúj, vagy belátják, hogy életképtelen?
  • molnibalage83 #16
    Látom te sem. Hiába nő a 3. világ lakossága (egyébként egyre csökkenő mértékben az ottani életszínvonal és fogamzás gátlás elérhetőségével), pusztán az lakosság számának vajmi kevés köze van a környezetterheléshez. Hajadra kenheted az, hogy Afrika lakossága az elmúlt 35 évben kb. megduplázódott, miközben az egy főre eső vellany fogyasztása a nyugatnak akkor is 10-50-szerese volt és azóta csak tovább nőtt...
  • NEXUS6 #15
    És nem ez az első eset! A legend szerint Canute király felállította a trónját a tengerpartra és megtiltotta a dagálynak, hogy emelkedjen.

    Természetesen azóta rengeteget fejlődött a tudomány.
    XD
  • AgentKis #14
    A légkörnek megtiltották a melegedést a bölcs politikusok! XD
  • ostoros #13
    Látom nem vagy hajlandó tudomást venni a trendekről.
  • gforce9 #12
    20 évvel ezelőtt is ezen rugózott a nyugat, hogy fúj micsoda szaporulat a 3. világban, micsoda baj lesz ebből és mindeközben a saját fogyasztását a 20 év alatt meg sem próbálta mérsékelni, sőt! Először mindenki a saját háza táján takarítson talán.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.12.16. 12:54:16
  • ostoros #11
    Hadd idézzek már egy mondatot:
    "Ez persze nem a jelenben probléma, de a következő 20 évben már az lesz."
    Mellesleg, de, a a gyerek vállalásban igenis felelősséget kell vállalniuk, mert ebből katasztrófa lesz.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.16. 11:25:30
  • NEXUS6 #10
    Az a gáz, hogy olyan dolgokban döntöttek most, amihez kapcsolódóan, csak nagyon áttételesen van közünk. A klíma emberi beavatkozástól függetlenül is képes jelentősen melegedni, hűlni. Az emberi CO2/CH4/O3 ... emisszió hatása sem közvetlen, pl 1999 óta kb 370 ppm-ről 400 ppm-re nőtt a CO2 szint, ehhez képest a GW átlagos szintje 15 évig stagnált. A gázok emisszióján kívül rengeteg féle képpen beavatkozunk a környezetbe, ami a hőmérsékletet változtatja, a mesterséges építményekkel változtatjuk a Föld albedoját, a tengerek élővilágának pusztításával a legnagyobb CO2 elnyelőt gyengítjük, a fosszílis energiatermelés járulékaként vizet és aeroszolt nyomunk a légkörbe. Mindennek van/lehet pozitív és negatív hatása a hőmérsékletre.

    Ez a klíma csúcs a környezetvédelem szempontjából egyetlen tényezőt próbál megragadni, a CO2 szint/hőmérséklet emelkedés miatti tengerszint növekedést, miközben minden mást figyelmen kívül hagy, akár amit teszünk, akár amit okozunk, vagy bármilyen más dolgot ami természetes folyamatként történik.
    Lehet azon rugózni, hogy a fejlett és fejlődő országok CO2 kibocsájtása mennyi, de a kínaiak sem a CO2-be fulladnak bele, hanem a szintén fosszilis energia hordozók elgetésekor keletkező füstbe, szmogba. Az aeroszolok mondjuk felszíni hőmérséklet csökkentő hatássúak, de ez az asztmás kínai kissrácot nem fogja vígasztalni.

    Politikailag meg az látszik, hogy a demokraták/liberálisok elszerették az eddig marginális jelentőséggel rendelkező zöldektől ezt a témát és a ezzel támadják közvetlenül a konzervatív oldalhoz húzó nagy ipari csoportokat. Az 50-es, 60-as években az atomipar anno tényleg kiválthatta volna rengeteg helyen a foszilis energia termelést, de a kormányokat ez a technológia csak a fegyvergyártásig érdekelte, a civil felhasználás csak 1-2 helyen tudott igazán megerősödni (pl Franciaország) ahol nem volt világgazdasági erejű fosszilis lobbi. Tök hasonló folyamat fog most is lejátszódni. Valójában a fosszilis/olaj lobbinak ugyan úgy érdeke a környezet védelem leszűkítése a GW kérdésre, mint ezeknek a liberális zöldeknek. Ez egy látszólagos támadási felület, egy direkt nyitva hagyott kapu, amit kis ügyességgel időben bezáthatnak (ha Trump nyer amcsiban, a Párizsi-megállapodást el lehet felejteni), az meg hogy mi van valójában a döglött kiskutyát nem érdekli.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.12.16. 09:58:55