25
  • molnibalage83
    #25
    Akkor sem. Ha önmagukban drága, akkor szerinted tárolással mitől lenne olcsóbb? Ugyanarra a kapacitásra még többet kell költeni. Egyébként meg senkinek sincs a tározós erőműnél jobb ötlete, csak ezekből elenyészű mennyiségre van lehetőség építeni...
  • Ragnaar
    #24
    Igen, az elhanyagolhatónak tűnő részleteket néha föl kell kicsit nagyítani, hogy láthatóvá váljanak. Előbb fogják a gazdasági döntéshozók kiirtani a bendőseket, mint átállni a CH alapú energiatermelésről. Ott van ugye a sok fúrótorony, benzinkút, olajvezetékek akkor azokat mindet szét kéne flexelni, és még különben is bőven van idő amíg lakhatatlanná válik a bolygó.
  • johnfly
    #23
    Á hagyd! Csak egy átlag Magyar. Szeret depizni.
  • johnfly
    #22
    Való igaz, hogy a jelenlegi helyzetben erősen kifogásolható az életképességük, különösen, ha nagy számban vannak jelen az ágazatban, de amennyiben valakinek valahol értelmes tárolási megoldást sikerül találni ezen termelési szegmens által előállított energiára, akkor azon nyomban komoly tényezővé válhat.
    Mivel nem láthatsz a jövőbe, nem írhatsz le egy a jelenben nem túl ígéretes megoldást, nem tudhatod, nem-e van valahol valaki, aki megoldást kínál rá. Ráadásul a modern technológiákkal nem hiszem, hogy annyira megoldhatatlan lenne a feladat. Ha valamire van igény, akkor arra elő szokott állni valaki egy megoldással. Itt az a kulcskérdés, hogy az igényt fenntartsuk rá, és ne hagyjuk, hogy a jelenlegi korlátozott ismereteink elvonják a figyelmünket a rendelkezésre álló lehetőségekről.

    Esküszöm nem vagyok politikus!
  • VolJin
    #21
    Te meg az egyik legkorcsabb betege vagy a saját fajodnak.
  • VolJin
    #20
    "Jóreggelt. Mióta lehet amerikában 5 literesnél kisebb hengerűrtartalmú családi autókat venni 5 éve ?"

    Ez költői túlzás, vagy el is hiszed?
  • VolJin
    #19
    Most sem rád gondoltam, hanem Barettre.
    Mobilon tolod?
    Ott szoktam benézni, hogy ki ír kinek és mit. :-)
  • Nos
    #18
    A fuzio biztos sokat segitene, de az meg nincs. Van aki mar szinte vallasosan elvetne bizonyos megujulok, vagy epp a szenhidrogenek hasznalatat. Szerintem perpill mindegyiknek megvan a letjogosultsaga. Ez fugg a felhasznalasi terulettol, egy regio, orszag adottsagaitol es az ertekitelettol is. Peldaul annak akinek nincs szenhidrogenje, annak azert kell az alternativakat is keresni, mert ha elzarjak a csapot, akkor semmi sincs. Az uj napelemek hatasfoka meg mar eleg versenykepesnek tunik par rendszerben. Bar a nemeteknel ha hiany van, akkor a lengyel szeneromuvek kapacitasat hasznaljak (; Azok meg ha telen egy jo inverzios belyzetben csucsra vannak jaratva eleg brutal szennyezest csinalnak. Meg a muholdfelvetelen is lathato neha, ahogy lassan beteritenek egy nagyobb terseget. Lattam mar olyat, hogy nalunk is az egeszsegugyi hatarertek fole nyomta orszagosan a pm10et.
  • molnibalage83
    #17
    Szerintem meg a legjobb megoldás, hogy ezeket a viccerőműveket hagyjuk a francba...
  • Lapajka
    #16
    Egy érdekes verseny, hogy a természet segítségével írtja ki saját magát az emberiség, vagy saját politikai káoszával, gazdasági összeomlással, háborúkkal, éhínséggel... kettős fronton harcolunk tehát saját magunk ellen és pusztítja ki magát, az életképtelen, evolúciós zsákutca korcs faj: az ember...
  • Nos
    #15
    Ezt így én is osztom. A nap, szél mellé kell a kiegyenlítő kapacitás, és arra a földgáz a legjobb. De szerintem az optimum a jelenleginél a zöldebb irányban van, főleg azoknak, akik nem karnak ennyire függeni mondjuk az oroszoktól.
    Persze azért nem látom a helyzetet olyan sötéten, ahogy leírtam.
  • Ragnaar
    #14
    Jóreggelt. Mióta lehet amerikában 5 literesnél kisebb hengerűrtartalmú családi autókat venni 5 éve ? Nyáron ugye hűteni kell amivel hőt termelünk télen meg a fűtéssel, de ha kiirtanák pl. a szarvasmarhákat, sőt általában a bendősöket akkor jelentősen csökkenne a metánkibocsátás, én ebbe az irányba indulnék, ha nem lenne mindegy.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.08.12. 16:26:14
  • NEXUS6
    #13
    Ja, értem mire gondolsz.
    A magam részéről az alkalmazkodás(adaptáció), és a fenntarthatóság közötti fogalmat keresnék arra, amire szükségünk lenne.

    Mert az a gond, hogy az alkalmazkodás, túlélés esetében tényleg az az általános elképzelés, amit ehhez társítanak kb amit leírsz. Probléma, maxigáz direkt válasz rá és nagyjából lexarjuk a környezetet, a technológiánkkal direktbe megyünk ellene.

    A fenntarthatóság a másik véglet, ami mögé valami olyasmit szokás érteni, hogy előbb átmegyünk zöldbe, majd tömeges öngyilkosságot követünk el a pandamacik és minden más faj megőrzése érdekében, a bolygó állapotának fenntartása érdekében.

    Én az alkalmazkodást valahol a kettő között értem. Nem baj az ha benyamotort használunk, ha annak megfelelő a hatásfoka, meg megfelelő szűrő van rajta. Akkor esetenként, adott helyzetben még jobb megoldás is lehet, mintha valami fúziós erőművel táplált szuperklímát akarunk működtetni, de amíg az nincs, addig viszont zérózzuk a technológiai fejlődést a hagyományos vonalon.

    Az amire terelnek minket az inkább az utóbbi. Úgy terelnek be bennünket az un zöld-technológia irányába (ami ugyan úgy a környezet megváltoztatását jelenti, hiszen pont ez minden technológiának a lényege), hogy nem is tudjuk valójában annak társadalmi, környezeti hatásait, azt hogy az valójában mennyire fenntartható.

    Pl. nemrég volt napfogyatkozás. Ha az energia termelésünk mondjuk 25% napenergia lenne már most is, akkor a tavaszi, vagy mikori napafogyi alkalmavál, ami nem is volt teljes, elég dúrva kiesésünk lett volna. A napfogyi persze kiszámítható, de jöhet egy szuper vulkánkitörés Izlandon. Nem csak a termés döglik meg, éhinség van, hanem még áramunk sincs. Na az ilyeneket nem szokják a méregzöldek beleszámolni abba, amikor fenntarthatóságról beszélnek.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.08.12. 13:56:43
  • Nos
    #12
    válasz pár korábbi kommentre, plusz egy hosszabb agymenés
    persze minden hasonlat mindig sántít :)
  • molnibalage83
    #11
    Ez meg mi a fene akar lenni..?
  • Nos
    #10
    A klímaváltozást megállítani tényleg nem lehet, a földi klímának nincs is egyensúlyi állapota (na jó, azért nem mindegy, hogy milyen skálán és milyen simítással nézzük). De befolyásolni a klímaváltozás irányát és sebességét azért lehet, és az elmúlt száz évben épp ezt csináltuk. A változáshoz pedig lehet alkalmazkodni egy darabig, de nem a végtelenségig. Ráadásul a változás nem feltétlenül lineáris. Attól, hogy a történelmi időkben nem voltak globálisan extrém változások (részben talán pont ezért tudtak ezek a történelmi idők, vagy az azt indikáló civilizációk kialakulni), nem jelenti azt, hogy nem juttathatjuk el a légkört abba az állapotba, ahol a következő kváziegyensúly a mostanitól jelentősen eltér. Nem az emberiség kihalásáról beszélek persze, de jól látszik, hogy egy "arab tavasz" nevű felbolydulás milyen durva állapotokat teremtett Tunisztól Bagdadig. Most ez valószínűleg semmi egy komolyabb klímaváltozás hatásaihoz képest. Az alkalmazkodás gazdaságilag sem a mindig a legjobb válasz. Ha az alkalmazkodás költségei meghaladják az olcsóbb, de szennyezőbb technológiából származó előnyöket, akkor a vége az lesz, hogy amellett, hogy szétbarmoltuk a környezetünket, de hosszú távon még drágábban is tettük. Mondok egy hasonlatot. Beülünk egy szobába, ahol 30 fok van, és van egy napelemes meg egy benzinmotoros légkondi, a motor persze bent van a szobában. A napelemessel mondjuk 28-ra lehetne hűteni a szobát, de ez ugye nem jó. A motoros, na az a fasza. Szóval bekapcsoljuk a motorost, ami le is húzza 26-ra, kicsit büdösebb, de kellemesebb. Aztán ahogy melegszik a motor visszakúszik 29-re, szóval egy fokozattal feljebb kapcsolunk. Ez le is húzza 28-ra, de ahogy melegszik a motor visszamegy 32-re. Ekkor még egy fokozatot kapcsolunk, ami le is húzza 30-ra, de ugye megint melegedni kezd a motor. Már jó büdös van, de tuti, hogy senkinek nem jut eszébe kikapcsolni. Egyrészt már elfelejtettük, hogy eredetileg is 30 fok volt, másrészt pedig aki a motort kapcsolgatja, annak abból van vezető szerepe a szobában, hogy az egyre feljebb kapcsolgatással ő hozza az átmeneti felfrissülést. És ha a többiek elég hülyék a szobában, akkor még a hőguta előtt is ezt a barmot fogják támogatni, ha az azt mondja, hogy most még egyet rákapcsolt, és meglátjátok milyen jó lesz. Szóval ez a kapcsolgató emberke a politika, a többiek meg vagyunk mi. És ez meg itt a rövid távú politizálás példája volt. Magyarország általában így működik. Az emberek elég tájékozatlanok, a politikusok meg elég gátlástalanok. (de ez már más téma)
  • Nos
    #9
    De szép is lesz, ha csak krumpli lesz meg ember!
  • dyra
    #8
    Hogyne lehetne megállítani. Radikálisan vissza kell fogni az üvegház gáz kibocsájtást aztán néhány 100 éven belül nem az emberiség miatt fog radikálisan változni az éghajlat. Elcsépelt dolgok, de a mostani túlfogyasztásos önmagát felélő világ valóban nem lesz képes megoldani ezt a problémát. Másfajta gazdasági és társadalmi berendezkedésre illetve visszafogottságra lenne szükség, továbbá az erőforrások bölcs beosztásáról. Például radikálisan kevesebb hús fogyasztás. Mondjuk csak heti 2x /kop. Már egy ilyen döntés is radikálisan csökkentené a világ CO2 kibocsájtását. De számtalan ilyen terület van ahol lehetne elérni eredményt. Csak nem ebben a gazdasági rendszerbe, mert ebben a rendszerben csak egy érdek van a pénz.
  • NEXUS6
    #7
    Csak arra céloztam, hogy a gleccserek olvadása ide, gleccserek olvadása oda, sajna minmeghalunk.

    A klímaváltozást viszont nem megállítani kell (mert nem lehet), hanem alkalmazkodni hozzá, és segíteni azokat a fajokat, amelyek nekünk ehhez szükségesek. Sajnos a világ olyan hogy nem csak egyedek, de fajok is eltűnnek, nem tudunk mindenkin segíteni. Önzőknek kell lennünk, legalább annyira mint bármilyen más faj.
  • grebber
    #6
    Olvadjon már fel végre az összes azt emelkedjenek az oceánok aztán jöjjön a jégkorszak vagy ami lesz majd miatta ,de legyen már valami mert uncsi ami most van....
  • VolJin
    #5
    Miért halnál meg attól, hogy olvadnak a gleccserek?
  • barret
    #4
    Nem is! Szerintem ez minket nem érint...
    Esetleg a következő generációt.Tehát ez az ő problémájuk...
    Ugye jól látom? Oldják meg ők,mi meg addig jól élünk itt a földön :D
  • NEXUS6
    #3
    Szerintem viszont minmeghalunk!!!
    Asszem.
  • Nos
    #2
    Az alexandriai-könyvtárnál az volt a probléma, hogy az a fehér, vagy inkább sárgás színű anyag elég gyúlékony volt, szóval abból sem maradt semmi. Javasolnám inkább az agyagtáblákat, azok közül sok még több ezer évesen is olvasható.
    De igazából kár az erőlködés, mert 10ad40 év múlva még a protonok is lebomlanak, szóval nem csak civilizáció, de agyagtábla sem lesz :(
    Holnap már inkább fel sem kelek.
  • Skylake
    #1
    Nekünk rövidesen annyi. Megörökíthetjük a lassú vagy gyorsabb összeomlás képeit a Fészen, a Pinteresten, meg bármilyen ilyen célú helyen a jövőben. Aztán majd ha az összeomlás szintet lép, úgy fog járni civilizációnk az általa felhalmozott digitális szeméttel, mint ahogy az alexandriai könyvtárral történt az ókorban. A kevés túlélő számára az élet keservesen megy majd tovább, az összes digitálisan összehordott és összeharácsolt dolog, (beleértve ezt a cikket és ezt a hozzászólást is) úgy elveszik, mintha sosem létezett volna. Digitális technológiánk mindennél sérülékenyebb - ezért nem hülyeség az a fajta adathordozó, amire nagyon kicsi információt lehet rögzíteni, már ha a tárolható információt bitekre váltva nézem, viszont fehér színű anyaga sokkal ellenállóbb bármilyen digitális adathordozónál, plusz nem kell speciális eszköz olvasásához: a szem nevű alapértelmezetten telepített tool elég hozzá.