Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Három újabb törpegalaxist fedeztek fel 

Csillagászok a Tejútrendszer nyolc újabb szomszédját fedezték fel, ebből három törpegalaxis.

Egy érdekes tanulmány bukkant fel a napokban a világhálón, amelyben galaxisunk további kísérőiről olvashatunk. A szakemberek ugyanis újabb nyolc égi szomszédunkat fedezték fel, amelyek egy része máris elnyerte a törpegalaxis besorolást.

Szergej Koposzov, a Cambridge Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója, egyben a tanulmány főszerzője, meglepetését fejezte ki a munka eredménye láttán, arra ugyanis egyáltalán nem számítottak, hogy az égbolt ilyen kis szegletében rögtön ilyen sok kísérőre bukkannak. Csillagok összesen nyolc klaszterét fedezték fel, ebből hármat máris törpegalaxisnak minősítettek, tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel sok sötét anyagot tartalmaznak – ezért is annyira haloványak, ami megnehezíti a megtalálásukat. A többi, szintén szatellitként említett csoportosulás ugyanúgy törpegalaxis lehet, de globuláris klaszternek is bizonyulhatnak, amennyiben a sötét anyag jóval kisebb mennyiségben fordul elő bennük.

A szakemberek a sötét energia után kutató Dark Energy Survey projektet használták fel saját céljaikra, bár az öt évre tervezett kezdeményezés eredetileg az univerzum tágulásának gyorsuló mivoltára igyekszik magyarázatot találni, tőlünk akár 8 milliárd fényévre lévő objektumok lefotózásával. A chilei Victor M. Blanco teleszkópon elhelyezett 570 megapixeles kamera (a Dark Energy Camera) a déli félteke égboltjára szegeződik, itt sikerült rábukkanni a 97 ezer és 1,2 millió fényév közötti távolságra lévő galaktikus szomszédainkra.

Az szintén kiderült, hogy a Tejútrendszer már megkezdte a legközelebbi klaszter felbontását, egy másikat pedig „hamarosan” magunkba olvasztunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #28
    Ezek Nobel-díjas kérdések. De például, ha szuperszimmetrikus részecskék léteznek, ott megengedett egymás közötti kölcsönhatások, de a WIMPEKnél nem. A kérdés jogos, de olyanokra nem tudok felelni, amit még nem fedeztünk fel, nem mértük meg. Nincs olyan elmélet, ami meghatározna bármit is azok közül a kérdések közül amit itt feszegetsz. Ez ki kell kutatni. És itt tartunk ma.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.04.01. 17:02:28
  • senki687 #27
    Akkor azt mondod, hogy amennyiben lelassulnának, a gravitációs erő akkor sem tudná őket összehúzni. Akkor tulajdonképpen milyen tulajdonságuk lehet az ilyen részecskéknek? Ha jól értem, van valami tömegük, működik rajtuk a gravitáció és ebben ki is merült, hogy mit tudnak? Bolmlanak ezek még tovább?
  • Irasidus #26
    A sötét anyag csak a gravitációs kölcsönhatásban vesz részt, nem hőmérséklete miatt, egyszerűen nincs elektromos-, szín-, és gyenge töltése. Ezért csak gravitáció hat rá. Ahhoz, hogy valami kémiai kötésbe bocsátkozzon, egy komplex részecskére, vagyis atomra van szükség, ott is ugye az elektron ami a kötésekért felel, elemi szinten meg az erős kölcsönhatás (szín töltés). Pontosan leírták ezen részecskék tulajdonságát, már "csak" az a kérdés melyik elmélet lesz a nyerő. No, persze ez nem ilyen egyszerű, mert a természet néha rácáfol, és új, izgalmas tulajdonságok is kiderülhetnek. De, teljesen más részecske mint a normál anyagi részecske, sok közük egymáshoz nincs.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.04.01. 16:12:14
  • senki687 #25
    Rendben, akkor úgy képzeljem el, hogy a sötét anyag feltehetően sokféle olyan részecskéből állhat, amik nem képesek összetapadni. Lehet ezekkel bármit is kezdeni? Pl. ha tovább hülnének, akkor sem tapadnának össze? Gondolok itt arra, hogy idővel kialszanak a galaxisok, a felhalmozott energia szétsugárzódik a galaxisok közötti térben és idővel lelassulnak ezeknek a részecskéknek a mozgása és akkor alacsonyabb energiaszint mellett esetleg megváltozik a tulajdonságuk, már tudnának csomósodni és kialakulhatna belőlük egy új korszaka az Univerzumnak, új anyaggal. Talán éppen így keletkezett a mostani anyag is és korábban a ezek is a "sötét anyag" részeit képezték. Ez nagyon hülyeség?
  • Irasidus #24
    Ez attól függ melyik sötét anyag elméletet veszed elő, van amelyik megengedi, de a legtöbb nem. A szuperszimmetrikus részecskék például csomósodhatnak, összealhatnak kisebb-nagyobb tömegekké. Itt hangsúly az elképzelhetőn van. Persze ez esetben sem bolygókról, meg csillagokról lenne szó, de, hogy pontosan mennyire lennének sűrűek ezek a láthatatlan objektumok azt nem tudjuk. A WIMPek, AXIONOK, stb. viszont nem képesek erre, mint ahogy fotonok vagy neutrínók, szabad elektronok, és még ezernyi részecske sem képes erre. Egy csillagköd úgy omlik össze csillagokká és bolygókká, hogy pár molekula közelebb kerül egymáshoz és összetapad, ami még több részecskék és molekulát vonz össze. Ennek hiányában, vagyis ennek a kölcsönhatásnak a hiányában, ugye soha nem állna össze, és maradna gázfelhő. Ezt is így kell elképzelni, mint egy nagy "gáz" felhőt.
  • senki687 #23
    Nekem olyan kérdésem lenne, hogy ugye ez az ismeretlen anyag felelős elvileg a galaxisok egybentartásáért.
    Tehát a gravitáció működik rajta, hiszen eleve ez alapján kezdtek gyanakodni a tudósok a létezésében.
    Ha hat rá a gravitáció, akkor ugyan úgy nagyobb objektumokká kellene összeállniuk. És vonzania kell a normál anyagot.
    És ráadásul itt kell lennie a galaxisunkban is. Hogy lehet akkor, hogy ilyen sötétanyag bolygókkal még nem találkoztunk?
  • Irasidus #22
    Köszönöm, hogy stílust váltottál. Viszont eddig semmi konkrétumot nem írtál le, csak most modell helyett egyenletről beszélsz. Ez még mindig szómágia. Milyen egyenletekkel lehet tömeget mérni? Ennyire nem lehetsz... Azonkívül leírtam, nem csak tömeget mérték ki hanem ennek gravitációs hatásait, gravitációs lencse hatással, molekulafelhők sűrűségeloszlásában és hőmérsékleti profiljában, egybemaradó galaxisok esetében amiknek már rég szét kellet volna esnie, vagy látatlan tömeg magával sodor molekulafelhőket amiről még fotó is készült, illetve a legújabb hogy egy effektust is sikerült kimérni, amit csak ezzel lehet magyarázni.

    "a.) tényleg így van b.) valamilyen kölcsönhatást nem ismerünk, vagy a meglévők ilyen léptékben másként működnek, azaz csődöt mondanak, mint a newtoni fizika fénysebességhez konvergálva . C.) mindkettő igaz egyszerre."

    Az előbb írtam, hogy alaptalan feltételezés, amivel igazából finom voltam, mert ezt annak sem lehet nevezni. A kölcsönhatás itt jól ismert, úgy hívják gravitáció, és az asztrofizika foglakozik vele. Azonkívül nem értem, hogy miért kellene egy olyan kölcsönhatás feltételezni, ami ugyanúgy viselkedik mint a gravitáció? Na ezért alaptalan. Amire te gondolsz szerintem, csak pontatlan a szóhasználatod, az az, hogy voltak olyan elméletek és kutatások (nem modellek), hogy gravitáció nem a távolság négyzetével csökken, hanem a távolság köbével nő, mivel bizonyos állandók összeadódnak. Ezt tesztelték, és kiderült ez nem igaz. Ez volt MOND elmélet. Aztán volt olyan feltételezés is, hogy a relativitás elmélet szorul igazításra (TEVE), ezt is tesztelték és kiderült hogy szintén nem igaz. Illetve vannak még alternatív elméletek, mint az 5 dimenziós brán elmélet, és még sok más is, ami nem anyaggal magyarázza. A lényeg, hogy teljesen mindegy lenne, hogy anyag, vagy nem anyag, ez egy mérési eredmény aminek a csak a neve sötét anyag! Ebbe pusztán az olyanok kötnek bele, akik nem értenek hozzá, ez szintén szómágia. De! És most nagyon figyelj mert ez lesz a lényeg, a legújabb eredmények amikről fentebb írtam kizárják ezeket a lehetőséget, és bizonyítják, hogy valódi tömeggel van dolgunk. Sőt, a legújabb eredmények szerint úgy néz ki, hogy SUSY azaz szperszimmetrikus részecskék lesznek a nyerők... de ez már egy másik történet. Mondom, ha bővebben érdekelnek a legújabb eredmények, akkor gyere el, tartok egy előadást, téged is szeretettel várlak!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.26. 15:41:13
  • Vol Jin #21
    Nem a sötét anyagot mérték ki, hanem amit tapasztaltak, azok az egyenletekben nagyságrenddel több anyag jelenlétét követelnék meg, így az alapfelállás az, hogy van itt kérem szépen nagyon sok anyag, csak nem látszik, nevezzük is el szépen sötétnek.

    a.) tényleg így van b.) valamilyen kölcsönhatást nem ismerünk, vagy a meglévők ilyen léptékben másként működnek, azaz csődöt mondanak, mint a newtoni fizika fénysebességhez konvergálva . C.) mindkettő igaz egyszerre.

    Persze tudom, én egy büdös bunkó vagyok, te meg egy lángelme, aki tudja mi az, amiről még csak találgatások vannak, meg keresik, csak még nem találták meg.
  • Irasidus #20
    Ugye az előbb leírtam, hogy a sötét anyagot Kepler és Newtoni és (Einsteini) törvények segítségével fedezték fel, mérték meg, és ezek segítségével tanulmányozható. Erre nem az a válsz, hogy de modell, rajta mutasd meg miről beszélsz! De ugye mindketten tudjuk, hogy a modell szó nálad tartalom nélküli, csak szómágia. Ezért ismételgeted. Amúgy meg telesen hidegen hagysz, azt hittem ez világos, de ez a ragaszkodás ehhez a téveszméhez (is), bevallom kicsit megmosolyogtat. Többet kellene foglalkozni a témával, és kevesebbet a vélt sérelmeimmel. Szánalom, hogy engem vádolsz ezzel, miközben litániát írsz a te sérelmeidről. Mondom, ez engem nem érdekel, csak a sötét anyag. De hát ahhoz nem tudsz hozzá szólni... Szóval milyen modell?

    "De az is lehet, hogy nem ismert kölcsönhatásokat kell a modellbe beilleszteni."

    Ezt alaptalan feltételezésnek hívják. Tudod miért?
  • Vol Jin #19
    A tény még mindig az, hogy a modellek mást jósoltak, mint amit tapasztaltak a megfigyelők. A sötét anyag feltételezése annyit tesz, hogy a modell biztos jó, akkor helyettesítsünk be más számokat. De az is lehet, hogy nem ismert kölcsönhatásokat kell a modellbe beilleszteni. Ez azt jelenti, hogy a modell nem rossz, csak hiányos.

    Hogy melyik az igaz, azt nem lehet tudni. Az is elképzelhető, hogy a kettő kombinációja. Nem véletlenül használtam a sejtés szót.

    És te azért vagy egy büdös paraszt, mert olyan állításokat adsz a számba, amit nem mondtam. A mellédumával meg elmehetsz a kurva anyádba, és neki részletezheted, hogy a neutrinókat hogyan detektálják a lavórban, mert baromira nem volt erről szó. Egyébként kurva mélyen a föld alatt egy lavórnál kibaszottul nagyobb mennyiségű vízben. Felmászna a seggedbe egy elefánt ormánya és a füleden tolná ki a szart bazmeg, ha arra reagálgatnál, amit a másik ír?

    Most kiemelem, hogy mi az érdemi mondandóm ebben a hsz-ben:


    ---------------------------------------
    A tény még mindig az, hogy a modellek mást jósoltak, mint amit tapasztaltak a megfigyelők. A sötét anyag feltételezése annyit tesz, hogy a modell biztos jó, akkor helyettesítsünk be más számokat. De az is lehet, hogy nem ismert kölcsönhatásokat kell a modellbe beilleszteni. Ez azt jelenti, hogy a modell nem rossz, csak hiányos.

    Hogy melyik az igaz, azt nem lehet tudni. Az is elképzelhető, hogy a kettő kombinációja. Nem véletlenül használtam a sejtés szót.
    -----------------------------------------

    Persze, tudom én, hogy az a probléma ezzel, ha csak erre reagálhatsz, akkor semmit nem tudsz felhozni ellene, így kénytelen vagy az öreganyád lavórjában felvillanó neutrínókról hadonászni....

    Egyébként az áramerősség mérést mi a faszom óta detektálják fémmegnyúlással?
További bejegyzések a fórumban...