Gyurkity Péter
Törpegalaxis nyújthat betekintést a korai univerzumba
Csillagászok egy törpegalaxis vizsgálata révén remélnek útmutatót az univerzum korai időszakához.
A Sloan Digital Sky Survey programján dolgozó szakemberek 2006-ban fedezték fel a Segue 1 névre keresztelt törpegalaxist, amely saját bolygónktól mintegy 75 ezer fényévnyire helyezkedik el, ám mégis közelinek mondható, hiszen a Tejútrendszer körül kering. A most elvégzett kémiai vizsgálatok alapján "kísérőnk" az univerzum korai időszakából való, egyfajta kozmikus fosszília, amely betekintést nyújthat az ősrobbanást követő, évmilliárdokkal ezelőtti periódusba.
Áprilisban már közzétették az új kutatás eredményeit, amelynek révén megállapítható, hogy a Segue 1 a nagyon korai galaxisok közé tartozik. Csillagászok egy másik csoportja viszont emellett arra a következtetésre jutott, hogy a törpegalaxison belül meglehetősen korán leállt az új csillagok születésének folyamata, így tulajdonképpen egy évmilliárdokon keresztül változatlan állapotban konzerválódott csoportot láthatunk, amely kiváló lehetőséget kínál a kozmikus ásatás elvégzéséhez. Ebből több ötletet és útmutatót nyerhetünk az ősrobbanást követő periódusban uralkodó állapotokkal, valamint az akkor lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban.
A törpegalaxis alig 200 fényévnyi szélességű, nagyjából ezer csillagot tartalmaz. Ezek szinte kivétel nélkül 12 milliárd éven felüliek, a fiatalabb társak egyszerűen hiányoznak, ráadásul a meglévő példányok szinte alig tartalmaznak nehezebb elemeket, ami szintén arra utal, hogy a csillagképződés folyamata már nagyon korán lezárult. A legöregebb csillagok ugyanis nagyrészt a két legkönnyebb elemből épülnek fel, a hidrogén és a hélium mellett más elem azért nem található meg bennük, mert ők még az ősi szupernóva robbanások korszaka előttről valók - ezen robbanások mentén gyűltek fel később a nehezebb elemek, úgy mint magnézium, szilícium, kalcium, majd pedig a vas. A csillagképződés talán éppen a galaxis apró mérete miatt állt le több mint 12 milliárd évvel ezelőtt, erre vonatkozóan azonban még további kutatásokra lesz szükség.
A chilei Magellán és VLT, valamint a Hawaii-szigeteken található Keck I teleszkóp használatával eddig mindössze 7 csillag fényét tudták felhasználni a kémiai összetétel megállapításához, ez a lista remélhetőleg a jövőben tovább bővül majd.
A Sloan Digital Sky Survey programján dolgozó szakemberek 2006-ban fedezték fel a Segue 1 névre keresztelt törpegalaxist, amely saját bolygónktól mintegy 75 ezer fényévnyire helyezkedik el, ám mégis közelinek mondható, hiszen a Tejútrendszer körül kering. A most elvégzett kémiai vizsgálatok alapján "kísérőnk" az univerzum korai időszakából való, egyfajta kozmikus fosszília, amely betekintést nyújthat az ősrobbanást követő, évmilliárdokkal ezelőtti periódusba.
Áprilisban már közzétették az új kutatás eredményeit, amelynek révén megállapítható, hogy a Segue 1 a nagyon korai galaxisok közé tartozik. Csillagászok egy másik csoportja viszont emellett arra a következtetésre jutott, hogy a törpegalaxison belül meglehetősen korán leállt az új csillagok születésének folyamata, így tulajdonképpen egy évmilliárdokon keresztül változatlan állapotban konzerválódott csoportot láthatunk, amely kiváló lehetőséget kínál a kozmikus ásatás elvégzéséhez. Ebből több ötletet és útmutatót nyerhetünk az ősrobbanást követő periódusban uralkodó állapotokkal, valamint az akkor lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban.
A törpegalaxis alig 200 fényévnyi szélességű, nagyjából ezer csillagot tartalmaz. Ezek szinte kivétel nélkül 12 milliárd éven felüliek, a fiatalabb társak egyszerűen hiányoznak, ráadásul a meglévő példányok szinte alig tartalmaznak nehezebb elemeket, ami szintén arra utal, hogy a csillagképződés folyamata már nagyon korán lezárult. A legöregebb csillagok ugyanis nagyrészt a két legkönnyebb elemből épülnek fel, a hidrogén és a hélium mellett más elem azért nem található meg bennük, mert ők még az ősi szupernóva robbanások korszaka előttről valók - ezen robbanások mentén gyűltek fel később a nehezebb elemek, úgy mint magnézium, szilícium, kalcium, majd pedig a vas. A csillagképződés talán éppen a galaxis apró mérete miatt állt le több mint 12 milliárd évvel ezelőtt, erre vonatkozóan azonban még további kutatásokra lesz szükség.
A chilei Magellán és VLT, valamint a Hawaii-szigeteken található Keck I teleszkóp használatával eddig mindössze 7 csillag fényét tudták felhasználni a kémiai összetétel megállapításához, ez a lista remélhetőleg a jövőben tovább bővül majd.