Gyurkity Péter
Féregjárat lehet a Tejútrendszer közepén
Kutatók szerint matematikai alapon alátámasztható a távoli galaxisokba vezető féregjáratok létezése.
A féregjáratok kérdése Einstein általános relativitáselmélete óta megosztja a területtel foglalkozó szakembereket, hiszen a világhírű svájci-német kutató jósolta meg elsőként azok létezését. Egyes vélemények szerint ilyen jelenségek természetes úton nem fordulhatnak elő a világegyetemben, míg mások szerint ez igenis lehetséges – most szigorúan matematikai úton igazolták az elmélet helyességét.
A trieszti International School for Advanced Studies szakemberei már jó ideje dolgoztak saját számításaikon, mire elkészült az Interstellar (Csillagok között) sci-fi mozifilm. Érdekes módon most közzétett anyagukban a Kip Thorne elméleti fizikus közreműködésével megalkotott film egyes részleteihez hasonlítják saját munkájukat, illetve annak bizonyos következtetéseit, kiemelve, hogy az eredmények alapján elképzelhetőnek tartják egy hasonló féregjárat létezését, illetve az azon keresztül történő utazást, amihez többek között a filmben is látható egyenlet megfelelő megoldására van szükség. Dacára annak, hogy eddig egyetlen ilyen féregjáratot sem észleltünk, a Tejútrendszer közepén valószínűnek tartják egy hasonló példány létezését.
Állításukat a sötét anyag eloszlását mutató térkép, valamint a Nagy Bumm lezajlását részletező legújabb elmélet kombinálására alapozzák, megtoldva ezt a téridő-alagutakról szóló elmélettel. Sok szakember ez utóbbiakat apró tűszúrásként képzeli el a téridő szövetén, ám a Paulo Salucci professzor által vezetett csapat a Tejútrendszer közepén egy jóval nagyobb járatot valószínűsít, amely akár komplett űrhajókat is befogadhat. Számításaik szerint ezen akár át is utazhatnánk, mi több, szigorúan elméleti alapon akár a Tejútrendszert magát is egy féregjáratként képzelhetjük el. Más spirális galaxisok, így például a szomszédos Androméda, szintén tartalmazhatnak féregjáratokat, bár az elméletet valószínűleg az eltérő felépítésű szomszédok, így például a Magellán-felhők valamelyikének részletes vizsgálatával lehetne visszaigazolni.
A kutatók számára a sötét anyag kulcsfontosságú, ez járulhat hozzá ugyanis a féregjáratok létrejöttéhez és fenntartásához. Ahogy azt említettük, eddig egyetlen ilyen jelenséget sem figyeltünk meg, de az anyag készítői azt remélik, hogy eredményük további kutatásoknak ad majd újabb lökést.
A féregjáratok kérdése Einstein általános relativitáselmélete óta megosztja a területtel foglalkozó szakembereket, hiszen a világhírű svájci-német kutató jósolta meg elsőként azok létezését. Egyes vélemények szerint ilyen jelenségek természetes úton nem fordulhatnak elő a világegyetemben, míg mások szerint ez igenis lehetséges – most szigorúan matematikai úton igazolták az elmélet helyességét.
A trieszti International School for Advanced Studies szakemberei már jó ideje dolgoztak saját számításaikon, mire elkészült az Interstellar (Csillagok között) sci-fi mozifilm. Érdekes módon most közzétett anyagukban a Kip Thorne elméleti fizikus közreműködésével megalkotott film egyes részleteihez hasonlítják saját munkájukat, illetve annak bizonyos következtetéseit, kiemelve, hogy az eredmények alapján elképzelhetőnek tartják egy hasonló féregjárat létezését, illetve az azon keresztül történő utazást, amihez többek között a filmben is látható egyenlet megfelelő megoldására van szükség. Dacára annak, hogy eddig egyetlen ilyen féregjáratot sem észleltünk, a Tejútrendszer közepén valószínűnek tartják egy hasonló példány létezését.
Állításukat a sötét anyag eloszlását mutató térkép, valamint a Nagy Bumm lezajlását részletező legújabb elmélet kombinálására alapozzák, megtoldva ezt a téridő-alagutakról szóló elmélettel. Sok szakember ez utóbbiakat apró tűszúrásként képzeli el a téridő szövetén, ám a Paulo Salucci professzor által vezetett csapat a Tejútrendszer közepén egy jóval nagyobb járatot valószínűsít, amely akár komplett űrhajókat is befogadhat. Számításaik szerint ezen akár át is utazhatnánk, mi több, szigorúan elméleti alapon akár a Tejútrendszert magát is egy féregjáratként képzelhetjük el. Más spirális galaxisok, így például a szomszédos Androméda, szintén tartalmazhatnak féregjáratokat, bár az elméletet valószínűleg az eltérő felépítésű szomszédok, így például a Magellán-felhők valamelyikének részletes vizsgálatával lehetne visszaigazolni.
A kutatók számára a sötét anyag kulcsfontosságú, ez járulhat hozzá ugyanis a féregjáratok létrejöttéhez és fenntartásához. Ahogy azt említettük, eddig egyetlen ilyen jelenséget sem figyeltünk meg, de az anyag készítői azt remélik, hogy eredményük további kutatásoknak ad majd újabb lökést.