Balázs Richárd
Látványos felvétel egy szupernóva porgyáráról
A galaxisok, különösen a koraiak elképesztően porosak tudnak lenni, ennek a pornak az elsőszámú forrásai pedig elméletileg a szupernóvák. Mindeddig azonban alig akadt közvetlen bizonyíték a szupernóvák ezen tevékenységére, és nem is fedték le azt a hatalmas pormennyiséget, ami a távoli fiatal galaxisokat jellemzi.
Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) távcsővel elvégzett legfrissebb észlelések először adnak képet egy kialakuló "porgyárról". Amennyiben elég pornak sikerül kijutnia a csillagközi űrbe, az megmagyarázhatja, hogyan nyerik el a galaxisok poros, homályos külsejüket. "Egy példátlanul nagy portömegre bukkantunk egy viszonylag fiatal és közeli szupernóva kilökődésének központi részén" - mondta Remy Indebetouw, az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) csillagásza. "Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk megörökíteni, hol képződik a por valójában, ami fontos a galaxisok fejlődésének megismerése szempontjából"
A felvételen a vöröses terület a porgyár, ami egy halott csillag felrobbant maradványainak szívében helyezkedik el. A kompozit képet az ALMA mellett a Hubble Űrtávcső és a Chandra röntgensugarú obszervatórium felvételeiből készítették el. Az ALMA a port, a másik két távcső a robbanáskor keletkezett lökéshullámot örökítette meg. Az eredményekről az Amerikai Csillagász Társaság januári ülésén számolnak be.
Az észleléseket egy nemzetközi csillagászcsapat végezte el a Nagy Magellán Felhőben elhelyezkedő 1987A jelű szupernóván, ami megközelítőleg 168.000 fényévre helyezkedik el a Földtől. A szupernóva fénye 1987-ben érte el bolygónkat, innen a neve. A csillagászok szerint a robbanás után a kiáramló gáz lehűlésével hatalmas mennyiségű por keletkezett az oxigén, szén ás szilícium atomok összekapcsolódásával az egykori csillagmaradvány középponti területén. Az 1987A infravörös távcsövekkel végzett korábbi megfigyelései, amit a robbanást követő első 500 napban végeztek el, csupán egészen kis mennyiségű forró port észleltek.
A kompozit képet az ALMA mellett a Hubble Űrtávcső és a Chandra röntgensugarú obszervatórium felvételeiből készítették el. Az ALMA a port (vörösben), a másik két távcső a robbanáskor keletkezett lökéshullámot örökítette meg
Az ALMA kivételes felbontásával és érzékenységével a kutatócsoportnak sikerült felfedeznie egy sokkal bőségesebb hideg por halmazt, ami a milliméteres és szubmilliméteres fényben fényesen ragyog. A csillagászok becslése szerint a maradvány most a Nap tömegének 25 százalékával egyenértékű újonnan képződött port tartalmaz, emellett azt is megállapították, hogy jelentős mennyiségű szénmonoxid és szilícium-monoxid is létrejött. "Az 1987A egy különleges hely, mivel nem keveredett az azt körülölelő környezettel, ezért amit ott látunk, ott is keletkezett" - mondta Indebetouw. "Az új ALMA egy olyan anyaggal teli szupernóva maradványt tárt elénk, ami néhány évtizeddel ezelőtt még nem létezett"
A szupernóvák azonban nem csak a porszemcsék létrehozásában, de a megsemmisítésükben is nagy szerepet játszanak. Az első robbanás lökéshullámai fényes anyaggyűrűket hoztak létre, melyek megfigyelhetők a Hubble Űrtávcső korábbi felvételein. Amikor ez a hullám eléri a szupernóva elődjéül szolgáló vörös óriáscsillag által már korábban, az élete vége felé ledobott gázrétegeket, a heves robbanás egy része visszaverődik a csillagmaradvány közepe felé. "Egy bizonyos ponton ez a visszapattanó lökéshullám neki fog csapódni ezeknek a feltornyosult, frissen képződött porhalmoknak" - magyarázta Indebetouw. "Valószínűleg a por egy része kilökődik arról a pontról. Nehéz megbecsülni pontosan mennyi - lehet, hogy csak egy kevés, lehet, hogy a fele vagy kétharmada"
Ha ennek a kilökődő pornak egy jelentős része túléli az eseményt és eljut a csillagközi űrbe, akkor magyarázattal szolgálhat a csillagászok által a korai univerzumban észlelt nagy mennyiségű porra. "Az igazán korai galaxisok elképesztően porosak, ez a por pedig nagy szerepet játszik a galaxisok evolúciójában" - mondta Mikako Matsuura, a University College London csillagásza. "Tudjuk, hogy a por több módon is létrejöhet, a korai univerzumban a nagy része azonban csak a szupernóvákból származhatott. Végre sikerült közvetlen bizonyítékot találni ennek az elméletnek az alátámasztásához"
Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) távcsővel elvégzett legfrissebb észlelések először adnak képet egy kialakuló "porgyárról". Amennyiben elég pornak sikerül kijutnia a csillagközi űrbe, az megmagyarázhatja, hogyan nyerik el a galaxisok poros, homályos külsejüket. "Egy példátlanul nagy portömegre bukkantunk egy viszonylag fiatal és közeli szupernóva kilökődésének központi részén" - mondta Remy Indebetouw, az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) csillagásza. "Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk megörökíteni, hol képződik a por valójában, ami fontos a galaxisok fejlődésének megismerése szempontjából"
A felvételen a vöröses terület a porgyár, ami egy halott csillag felrobbant maradványainak szívében helyezkedik el. A kompozit képet az ALMA mellett a Hubble Űrtávcső és a Chandra röntgensugarú obszervatórium felvételeiből készítették el. Az ALMA a port, a másik két távcső a robbanáskor keletkezett lökéshullámot örökítette meg. Az eredményekről az Amerikai Csillagász Társaság januári ülésén számolnak be.
Az észleléseket egy nemzetközi csillagászcsapat végezte el a Nagy Magellán Felhőben elhelyezkedő 1987A jelű szupernóván, ami megközelítőleg 168.000 fényévre helyezkedik el a Földtől. A szupernóva fénye 1987-ben érte el bolygónkat, innen a neve. A csillagászok szerint a robbanás után a kiáramló gáz lehűlésével hatalmas mennyiségű por keletkezett az oxigén, szén ás szilícium atomok összekapcsolódásával az egykori csillagmaradvány középponti területén. Az 1987A infravörös távcsövekkel végzett korábbi megfigyelései, amit a robbanást követő első 500 napban végeztek el, csupán egészen kis mennyiségű forró port észleltek.
A kompozit képet az ALMA mellett a Hubble Űrtávcső és a Chandra röntgensugarú obszervatórium felvételeiből készítették el. Az ALMA a port (vörösben), a másik két távcső a robbanáskor keletkezett lökéshullámot örökítette meg
Az ALMA kivételes felbontásával és érzékenységével a kutatócsoportnak sikerült felfedeznie egy sokkal bőségesebb hideg por halmazt, ami a milliméteres és szubmilliméteres fényben fényesen ragyog. A csillagászok becslése szerint a maradvány most a Nap tömegének 25 százalékával egyenértékű újonnan képződött port tartalmaz, emellett azt is megállapították, hogy jelentős mennyiségű szénmonoxid és szilícium-monoxid is létrejött. "Az 1987A egy különleges hely, mivel nem keveredett az azt körülölelő környezettel, ezért amit ott látunk, ott is keletkezett" - mondta Indebetouw. "Az új ALMA egy olyan anyaggal teli szupernóva maradványt tárt elénk, ami néhány évtizeddel ezelőtt még nem létezett"
A szupernóvák azonban nem csak a porszemcsék létrehozásában, de a megsemmisítésükben is nagy szerepet játszanak. Az első robbanás lökéshullámai fényes anyaggyűrűket hoztak létre, melyek megfigyelhetők a Hubble Űrtávcső korábbi felvételein. Amikor ez a hullám eléri a szupernóva elődjéül szolgáló vörös óriáscsillag által már korábban, az élete vége felé ledobott gázrétegeket, a heves robbanás egy része visszaverődik a csillagmaradvány közepe felé. "Egy bizonyos ponton ez a visszapattanó lökéshullám neki fog csapódni ezeknek a feltornyosult, frissen képződött porhalmoknak" - magyarázta Indebetouw. "Valószínűleg a por egy része kilökődik arról a pontról. Nehéz megbecsülni pontosan mennyi - lehet, hogy csak egy kevés, lehet, hogy a fele vagy kétharmada"
Ha ennek a kilökődő pornak egy jelentős része túléli az eseményt és eljut a csillagközi űrbe, akkor magyarázattal szolgálhat a csillagászok által a korai univerzumban észlelt nagy mennyiségű porra. "Az igazán korai galaxisok elképesztően porosak, ez a por pedig nagy szerepet játszik a galaxisok evolúciójában" - mondta Mikako Matsuura, a University College London csillagásza. "Tudjuk, hogy a por több módon is létrejöhet, a korai univerzumban a nagy része azonban csak a szupernóvákból származhatott. Végre sikerült közvetlen bizonyítékot találni ennek az elméletnek az alátámasztásához"