Gyurkity Péter

A szárazföldön landolnának a SpaceX rakétái 

A cég megállapodást kötött a légierővel, így a jövőben a Cape Canaveral egy részét használnák erre.

Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk a SpaceX érdekes tervéről, amelynek keretében a jelenleg használt gyorsítórakétákat próbálnák meg visszahozni egy, a tengeren hánykolódó hajóra, az újbóli felhasználás céljából. Az első kísérlet nem végződött jól, a másodikat pedig a rossz időjárási viszonyok miatt kellett végül lefújni, de ez nem tartja vissza a céget attól, hogy kiterjessze tevékenységét.

Ennek érdekében a napokban egy 5 évre szóló szerződést írtak alá a Cape Canaveral Air Force Station egy részének hasznosításáról, amely a jövőben a tengeri egységekhez képest jóval biztosabb, stabilabb bázisként szolgálna a visszatérő gyorsítórakéták számára. A Launch Complex 13 meglehetősen dicső múltra tekinthet vissza, hiszen a NASA és az amerikai légierő az Atlas rakétákat lőtte innen fel még 1959 és 1978 között, bár azóta rossz idők járnak a központ ezen részére, aminek következtében az ott használt felszerelést lebontották, illetve otthagyták az enyészetnek. Most újból hasznosítanák a területet, a SpaceX egy fő, valamint négy kisebb kiegészítő landolóhelyet alakítana itt ki, ami illeszkedik a hosszabb távú terveikbe.


A cég egyelőre évi 12 ilyen rakétát landoltatna a bázison, hiszen a jelenleg használt változat mindössze egyetlen gyorsítórakétára támaszkodik. Dolgoznak azonban már a Falcon Heavy névre keresztelt verzión is, amely három egység erejét kombinálná, ezek pedig további infrastruktúrát és a januárban közzétett hatástanulmány kiegészítését igényelnék, amihez a most megszerzett terület szolgálhat megfelelő alapul. A Florida állam irányítása alá tartozó Space Florida a maga részéről viszont azt szeretné, ha a Kennedy Space Center és a Cape Canaveral Air Force Station a jövőben multifunkciós űrbázissá alakulna át, ahonnan a NASA, a hadsereg, valamint privát cégek is fellőhetnek rakétákat – a SpaceX esetében az itt történő landolás még az évtized vége előtt valóra válhat (a cég jelenleg a mostani szerződésben érintett 13-as komplexumtól nem messze lövi fel rakétáit).

Először persze azt kell bizonyítaniuk, hogy valóban vissza tudják hozni az erre kijelölt részeket, majd pedig tökéletesíteniük kell a procedúrát, hogy elkerüljék a kisebb-nagyobb malőröket. Erre bőven lesz idejük, mi a magunk részéről pedig folyamatosan nyomon követjük a fejleményeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • saxus #19
    Nem tudom ki azaz mrzool, de biztosíthatlak, hogy elég régóta használom ezt a nicket a netszerte, hogy ne más duplikátuma legyek.

    Az elpukkanó rakétákhoz meg, igen torzít abban, hogy 6 hónap vs 6 év. Viszont Abból a 6 hónapból te 4 kísérleti járművet hoztál, vagy olyat, ami nettó kísérleti jellegű küldetés volt. Az a 6 év meg kipróbált, bejáratott rendszerek, köztük a jelenleg legbiztonságosabbnak, legmegbízhatóbbnak, legbizonyítottabbnak tartott Soyuz. Aztán mégse sikerül mindig a küldetés.

    Megjegyzem, nagyjából a statisztika az, hogy a legtöbb rakétacsaládnál az első három kilövésből egy nem szokott sikerülni. Plusz, a SpaceX teljesen új szereplő a piacon, a Virgin Galactic egy teljesen új, kipróbálatlan utat követ, és az Orbital Sciences se nagyon tervezett közepes méretű rakétákat korábban. Ebből mondjuk aki számít az a SpaceX és az Orbital, a Virgin inkább turistálkodni akar csak.

    Viszont emellett még ott a Boeing/Lockheed által vezetett ULA a kipróbált rakétacsaládaival (Atlas, Delta), illetve a NASA is elkezdte az SLS fejlesztését. (Bár az felfedezés, kutatás céljából, nem műholdszállításra).

    Viszont kamov nagyon jól látja: addig, ameddig amerika ott tart, hogy van nekik rakétájuk teherszállításra, és a NASA átadta _kettő_ szereplőnek is a személyszállítást az ISS-re (de gondolom szükség esetén az Orion is dokkolható lesz) és jelenleg azzal bíbelődik (a SpaceX), hogy olcsóbbá tegye az egészet, addig a konkurencia ott tart, hogy egyáltalán kifejlessze a maga rakétáit. Ez alól kivétel az oroszok, az ESA a JAXA és Kína. De ott is meg lehet nézni, mik a tervek:
    - oroszok: Angara: olcsóbban gyártható, egységes rakétacsalád
    - ESA: Ariane 6: nagyjából ugyanazt tudja, mint az Ariane 5, csak remélhetőleg 40%-al olcsóbban
    - Kína: na jó, ők külön utasok, ők most igazából erődemonstrációt tartanak, csak az Apollo programnál jóval államkassza takarékosabb módon.
  • kamov #18
    Rosszul látod.

    Nem a bulvárból kell tájékozódni.

    A számok azt mutatják, hogy az USA rakétaipara szépen ível felfelé. A két legnagyobb szereplőnek (Spacex és ULA) rekordmennyiségű indítása van idénre betervezve.

    Az USA jelenleg három személyűrhajót is épít, biztosított finanszírozással, ami nem kis szó.

    A folyékony hajtóanyagú rakétafokozatok ütközésmentes visszajuttatása töredékére képes csökkenteni a felbocsájtás költségeit.
    Aki erre először képes lesz, az letarolhatja a műholdpiacot.
  • molnibalage83 #17
    +1
  • molnibalage83 #16
    Édes isenem...
    Minden repülőeszköznél felszállásra és üzemórára vetítik a baleseti arányt...
  • mrzool #15
    LOL. Abszolút nem értesz te semmit sem.
  • sedward #14
    Hello, nem tudom te vagy-e mrzool másik regisztrációja, stílusod kicsit hasonlóan személyeskedő, viszont nagyságrendekkel értelmesebb és amiket írsz azok hasznos információk. A második hozzászólások értelmetlen ha valaki nem nézné meg a videót. A Kerbal Space Program nagyon csúcs, nekem is régóta megvan, kár hogy mostanában nem érek rá vele játszani.

    Látod én az elmúlt 6 hónapból és nem 6 évből!!! hoztam fel példákat és felrobbant, széthullott rakétákra, nem vettem bele apróbb műszaki hibákat.

    Most mivel vitatkozol? Én azt állítom hogy Amerika már nagyon nincs a toppon, lefelé ívelő ágban vannak, rakétáik sorra vallanak kudarcot, mellesleg ahogy a háborúik és forradalmaik is. Tudom és nem vitatkozom azon hogy felrobbannak mert 40 éves selejtes szovjet hajtóműveket használnak, de nyilván azért mert nem még olyat se tudnak jelenleg előállítani, illetve nincs rá keret. Ja és azt is állítottam, hogy a segédhajtóművek leszállása egy részprobléma, egy mellékprobléma, kb mint amikor éveket késett a 4-es metró szerelvények gyártása és azt állították be legfontosabb dolognak hogy milyen színűre legyenek festve - majd mikor megjött nem olyan lett :)

    Szerintem az ilyen írások miatt van ez a fórum mint amit az előbb megejtettél, nem a személyeskedés, a mások lebunkózása és a "hogy mered a véleményed leírni ha nem vagy akkora szakértő mint én" miatt. Az előbbi írásodat bárki olvassa érdekes információkat tud meg belőle, jó-néhány dolgot én se tudtam (pl a legnagyobb kráter díja :) ). Üdv. sedward
  • saxus #13
    Hja és ha már nagyon rakétatech. témakörben akarsz vitatkozni, legalább valami butított modellezőben megnézhetnéd, hogy elméletben lehet-e (azt nem várom el, hogy utánaszámolj, pedig még a KSP Wiki-ben is fennvan az összes képlet, ami kellene):

    https://www.youtube.com/watch?v=cAS63Ec_OEE
  • saxus #12
    Igen ez, a legnagyobb probléma most az űrutazásban. Ugyanis a rakéta üzemanyaga egy teljes kilövésnek 0,3%-át teszi ki.

    Másrészt a ballisztikus pályán haladó első fokozat lassul a légellenállás és a gravitáció miatt. A tetején könnyebb fordítani, plusz ezáltal egy magasabb ballisztikus pályára állítva máris ki van küszöbölve a föld forgásából adódó plusz távolság. Illetve az se elhanyagolható tény, hogy nem egy 500 tonnás rakétát kell megemelni (amiből 100 tonna eleve tovább repül) és visszafordítani, hanem csak egy 18 tonnás első fokozatot + a benne lévő kerozint, oxigént és egyéb mellékes dolgokat.

    Egyébként ha már ennyire Google bajnok huszár vagy (ja, láthatóan nem), akkor akár arra is rákereshettél volna, hogy a Falcon 9 1.0 és az 1.1 között +60%-os méretkülönbség van, igaz a szállított teher is nagyobb lett.

    Arról nem is beszélve, hogy logisztika szempontjából is egyszerűbb, ha nem a tengerről kell kihalászni a rakétát egy hajón (plusz költség), plusz az időjárás is teremthet olyan körülményeket, amitől a kilövés még mehet, de a tengerre már nem lehet leszállni. Ld. a legutóbbi halasztott bárka tesztet.

    Ha meg már újrahasznosított cuccok... Az Antares a 60-as évek beli orosz N-1 holdrakéta hajtóműveiből építkezik. Mármint nem azok tervei alapján utángyártott hajtóművekből, hanem szó szerint azokból, amiket az N-1-be szántak. (Amik amúgy szintén szerettek lepotyogni, őrzik is a mai napig a legnagyobb nem nukleáris robbantás által okozott kráter díját, igaz, ott a fő probléma az volt, hogy az akkor orosz technológiával képtelenek voltak rendesen szabályozni 30 hajtóművet.)

    Na meg az oroszoknál is vannak balesetek, műszaki hibák:
    - 2014 augusztus 22: Soyuz-STB: Fregatt felső fokozat navigációs hiba miatt nem tudta az ESA műholdjait a megfelelő pályára állítani.
    - 2014 május 15: Proton-M: harmadik fokozat meghibásodott.
    - 2013 július 2: Proton-M: itt konkrétan beleállt a földbe a start után kb. fél perccel a rakéta. (Egyébként elég látványos:
    - 2012 december 8: Proton-M: Briz-M 4 perccel hamarabb kacsolt le, mint kellett volna, a műhold saját hajtóműveivel kellett befejezni a pályára állítást: https://www.youtube.com/watch?v=ycRVAcZC5R4 )
    - 2012 augusztus 6: Proton-M: Briz-M meghibásodott.
    - 2011 december 23: Soyuz-2.1b Harmadik fokozat felrobbant.
    - 2011 augusztus 17: Proton-M: magasság szabályozási problémák.
    - 2010 december 5: Proton-M: itt sem sikerült pályára állítani a terhet.
    - 2009 május 21: soyuz 2.1a: szintén harmadik fokozatnál lék volt.

    Most ez így 6 évre visszamenőleg. Mi a különbség? Az, hogy ezek kipróbált, jól bevállt rendszerek. Proton-M-ből 400+-at, míg Soyuzből több, mint 1700-at lőttek már fel - és lőnek fel kb. kéthetente - , és messze a csúcstartó a megbízhatóság terén. Ezzel szemben te meg idecibálsz 4 kísérleti eszközt/küldetést meg egy olyat, ami ezer éves cuccokból építkezik. Mellesleg az általad említett "darabokra tört" küldetés konkrétan sikerrel végződött, azon kívül az egész egy teszt volt. Tudod, kutatásoknál nem csak az abszolút siker számít, hanem az a kudarc is, amiből kiderül, hogy valami nem vagy nem úgy járható út.

    Források:
    http://www.spaceflight101.com/falcon-9-v11.html
    http://www.wired.com/2012/10/ff-elon-musk-qa/all/
    Wikipedia, Különféle youtube csatornák, használd a googlet.
  • sedward #11
    Szerintem te olyan okos vagy hogy számodra egyedül az lenne a megfelelő ha saját magaddal kellene vitatkoznod. Jól ellenétek így magadba. Bár az okosságod az alábbi írásaidból nem derül ki, csak az önfényezés és hogy másokat tudsz kritizálni, sőt kérdőre vonni, másoktól listákat követelni, majd a listák ellenére tovább kötekedni és személyeskedni. Hogy is mer másvalaki ebben a témában rajtad kívül, megnyilvánulni? Én bevallom nem foglalkozom különösebben az űrtechnikával, de azért a számos kudarc nekem is szemet szúr, nyilván én nem értek hozzá, te viszont mindent tudsz, de gonosz kismalac módjára nem vagy hajlandó egyetlen információt sem megosztani, csak mások kritizálására és telik.

    Na én meg jól etetem a trollokat.
  • mrzool #10
    Oh, ez csak a fogalmatlan trollokra kihegyezett stílus, ne vedd személyesen, nem kivételeztem veled, bárki ezt kapta volna ilyen hozzászólások után.

    Talán ha nem bulvárhírekből tájékozódnál, hanem valóban képben lennél az űrtechnikával, akkor nem írogatnál ilyen blődségeket. Kb. annyi igazságtartalma volt a posztjaidnak, hogy _jelenleg_ valóban nincs üzemben tartott emberszállító amerikai űrhajó. A többi állításod akkor marhaság, hogy felesleges belemenni a boncolgatásukba.

    A Columbia balesettel azért kivételt teszek. Ha szerinted azt egy "repedés" okozta, akkor felteszem szerinted akinek a fejét egy aknagránát robbantja le, az is koponya"repedés" miatt veszti életét...